173489. lajstromszámú szabadalom • Eljárás réz extrahálására fémes anyagokból

13 173489 14 Analízis g/literben fiklm Az oldat 01dat száma Analízis g/literben tér-Cu As Pb Zn Fe Sb Ni fogata Amin 2 2,4 Raffinátum 5 2,6 Kimerült 1 29,6 0,03 0,01 elektrolit 3 28,1 0,05 0,01 5 30,0 0,03 0,01 Katódréz x 1 41,9 <0,01 <0,01 3 40,4 <0,01 <0,01 5 30,8 <0,01 0,01 x vizes salétromsavban végzett oldás után A folyamat során a szennyező elemek visel­kedése az alábbi: Ólom: Nagy része visszamarad mint fémes vagy karbonátszerű maradék, de egy része a rézzel együtt az extraháló oldatba kerül. Arzén: A raffinátumban koncentrációja 2,5-3 g/liter, nagy része a réz szerves oldószerrel végzett extrahálása során a raffinátumban marad, míg a további része a kilúgozott hulladékban marad. Nikkel: A raffinátumban marad, feltehetően a folyamat során a rézzel együtt marad. Cink: A raffinátumban koncentrációja mintegy 7—10 g/liter, a további mennyiség a kilúgozott hulladékban marad, de kis része a folyamat során a rézzel marad. Vas: Nyomnyi mennyiségben a folyamatban marad, túlnyomó része visszamarad a hulladékban. Antimon: Nagy része visszamarad a hulladékban, de kis része a folyamatban marad. 4. példa A szulfát-ionok hatása a kilúgozásra Az alábbi kilúgozási kísérleteket lapátkeveiővel, a levegő bevezetésére színtereit üvegszűrővel, hőmérővel és egy vízzel hűtött visszafolyató hűtőn át kénsavas mosóoldatot tartalmazó mosóhoz kapcsolódó gázkivezetővei felszerelt, gömb alakú üvegedényben végezzük. A rézhulladék 29,3% rezet tartalmaz, és mintegy 3 mm-es részecskékre aprítjuk. Az alábbi módon ml-ben 6,1 0,023 1,3 0,02 78 7,5 0,023 1,3 0,02 78,5 0,02 0,023 0,08 450 0,11 0,039 0,04 466 0,16 0,047 0,04 459 <0,01 <0,007 0,03 100 <0,01 <0,007 0,04 100 0,01 <0,007 <0,03 100 ammóniát, ammónium-karbonátot és/vagy -szulfátot tartalmazó vizes oldatokat készítünk. 2 mólos ammónium-hidroxid-oldathoz 25 a) 1 mól ammónium-karbonátot, b) 0,75 mól ammónium-karbonátot és 0,25 mól ammonium-szulfátot, c) 0,5 mól ammónium-karbonátot és 0,5 mól 30 ammonium-szulfátot, d) 0,25 mól ammónium-karbonátot és 0,75 mól ammónium-szulfátot, e) 1 mól ammónium-szulfátot adunk. 35 Az üvegedénybe a megfelelő oldatból mintegy 20 C°-on 1 litert töltünk, majd intenzív keverés közben beadagolunk 20 g rézhulladékot, az edényt lezárjuk és a folyadékon keresztül 1 liter/perc 40 sebességgel levegőt buborékoltatunk. A réz oldó­dása meglehetősen gyorsan megindul, majd a reagáltatást 2 órán át folytatjuk, ha csak ellenkező értelmű megjegyzést nem teszünk. A hőmérséklet önmagától mintegy 40 C°-ra nő, kivéve azt az 45 esetet, amikor az oldat nem tartalmaz karbonátot, minthogy ez esetben a réz oldódása olyan lassú, hogy a reakció exoterm jellege sokkal kevésbé kifejezett. 50 Azonos körülmények között ezután minden egyes hulladék-zagyot és minden egyes, a kilúgozás során kapott oldatot szűrünk, és az utóbbiból kapott tiszta oldatot Lix 64N márkanevű oldószer 25%-os petróleumos oldatával rázva extraháljuk, 55 míg a réz teljes mennyisége átkerül a szerves fázisba. A kapott szerves fázist vízzel mossuk, majd vizes kénsavval (180 g/liter) sztrippeljük, amikor is savas réz-szulfát-oldatot és recirkuláltat­­ható sztrippelt szerves fázist kapunk. Az ammó- 60 nia-oldat, azaz a raffinátum - mely már rezet nem tartalmaz - alkalmas további kezeletlen rézhulla­dék kilúgozására, miután pótoltuk a komponensek veszt ességét. A kísérletek eredményeit az alábbiakban adjuk 66 meg. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom