173485. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rágcsálóírtó készítmények előállítására
3 173485 4 által fogyasztható egyéb hordozók, mint köles-szemek közül választjuk ki. A rágcsálóirtó készítményeket csalétkek készítésére szolgáló új eljárással állítjuk elő, oly módon, hogy a csalétek felületét a mérgező és a filmképző anyag alkalmas illékony oldószerrel készült oldatával vonjuk be. Az oldószer elpárolgása után a rodenticid a csalétek felületén lerakodott filmképző anyagba bezárva marad vissza. A mérgező és a filmképző anyag oldatának előállításához illékony oldószereket, mint alkoholokat, ketonokat, észtereket és klórozott szénhidrogéneket használunk. Adott esetben ezek mellett más nem-illékony oldószereket, például dimetil-szulfoxidot is alkalmazhatunk. A rodenticid és a filmképző anyag oldatait egyszerű feloldás útján, melegítés nélkül állítjuk elő. Egy előnyös foganatosítási mód szerint ízesítjük és színezzük az oldatokat. A csalétkek bevonását ügy végezzük, hogy a mérgező és a filmképző anyag oldatát a folyamatosan és egyenletesen mozgatott csalétekre öntjük, alkalmas berendezésben, mint keverőkeszülékben. A fenti eljárás előnyös egyrészt a rodenticid szempontjából, minthogy a csalétekben való sajátos lokalizációja lehetővé teszi a csalétekben való mennyiségi meghatározását, másrészt a csalétek szempontjából a külső megjelenés és a filmképző anyagnak köszönhető védőhatás miatt. A csalétek bevonása következtében az új előállítási mód homogénebb külsőt biztosít, ami különösen a csalétek színezése esetében kifejezett. Másrészről a csalétek védve van a külső 5 behatásoktól, ami a szag- és ízérzettel kapcsolatos tulajdonságok és különösen az étvágygerjesztő jelleg jobb megőrzését biztosítja. Ezt mutatja a következő táblázat, ahol a „Chlorodiphacinon”-t tartalmazó (1) és (2) csaléteknek az állatokra gyakorolt 10 vonzóerejét hasonlítjuk össze: az (1) csalétket a találmány szerinti eljárással (a 4. példa módszerével) és a (2) csalétket hagyományos módszerrel állítjuk elő (100 kg búzát 2 liter paraffinolajjal beolajozunk, majd 99,9% talkumot és 0,1% 15 „Chlorodiphacinon”-t tartalmazó porral beszórunk). A kísérletet 10-10 patkányból álló csoportokon hajtjuk végre, azonos súlyú patkányokat használunk és külön ketrecekben tartjuk őket. Az 20 összehasonlító csalétkeket két egyforma etet ővályúban helyezzük el, egyikük az (1) csalétket, másikuk a (2) csalétket tartalmazza azonos mennyiségben. Helyzetüket naponta felcseréljük annak elkerülése céljából, hogy az állat előnyben részesítse az etető 25 valamilyen helyzetét. Három napon keresztül naponta meghatározzuk a két csalétek elfogyasztott mennyiség ét, hogy lássuk, melyiket részesítik előnyben az állatok. A próbát frissen előállított csalétkekkel és öreg, 30 a kísérlet előtt 12 hónappal készített csalétkekkel hajtjuk végre. 1 patkányra eső átlagos napi fogyasztás (gramm) találmány szermti 1. sz. csalétek hagyományos 2. sz. csalétek 1. nap 2. nap Frissen előállított csalétek 9 10 12 hónappal korábban készült öreg csalétek 12 15,5 Míg a frissen előállított csalétek két formája között nincs jelentős különbség, addig az öreg csalétkek esetében az állatok kifejezetten a 50 találmány szerint előállított (1) csalétket részesítik előnyben. A csalétek fizikai jellemzői is megjavultak, a kezelés kényelmességével együtt. Mivel igen kicsi a valószínűsége a mérgező anyag és a csalétek-alkotó- 55 részek közötti többé-kevésbé labilis kötődések létrejöttének, ezért egyéb előnyök mellett lehetőség nyílik egyszerű extrakciós módszerek alkalmazására a mérgező anyag mennyiségének a meghatározásakor, ami kvantitatív értékelést és a csalétek- 60 -alkotórészek zavaró hatásának minimumra csökkentését biztosítja. Többnyire kielégítő eredményeket kapunk, ha a mérgező anyagot a filmképző anyag oldására is alkalmas oldószenei kivonjuk, anélkül, hogy előzőleg a csalétek 65 3. nap 1. nap 2. nap 3. nap 10 9 9,5 7,5 13 5 6,5 5 különleges előkészítése szükséges lenne. Ilyen előkészítő művelet például az analitikai munkában hibaforrásként szereplő őrlés, amit minden olyan esetben el kell végezni, amikor a mérgező anyag a csalétek egészében van eloszlatva. Az alábbiakban néhány példái közlünk a rodenticidek újfajta előállítására, anélkül, hogy a példák a találmány körét korlátoznák. 1. példa „Bromadiolon”-nal mérgezett búza előállítása 500 g polivinilacetátot, majd 10 g rodamint 3 liter metilén-kloridban oldunk. Az oldathoz hozzáadunk 60 ml dimetil-szulfoxidban oldott 5 g „Bromadiolon”-t. A kapott oldatot 100 kg búzaszem bevonására használjuk. 2
