173480. lajstromszámú szabadalom • Önműködő fékrudazat-utánállító berendezés, különösen sínpályás járművek fékjeihez

3 173480 4 létrehozását a bevezetőben megadott módon, amely rendelkezik az ismert, előzőekben említett kivitelek összes előnyeivel, azok hátrányait azonban elkerüli. Az utánállító berendezés tehát kevés, egyszerű alkatrészekből legyen szerelhető, kis építési térfo­gatot, különösen nagyon csekély építési hosszat igényeljen, és lehetőleg tovább vezesse a fékmotor által kifejtett összes erőt. A kapcsolóemelkedést ezenkívül csak egyetlen méret határozza meg az utánállító berendezésben, és a rugó ne határolja be a szilárd fékemelkedést, amely rugót egyébként nagyra lehessen méretezni. A találmány elé tűzött célt úgy érjük el, hogy a rugó másik vége, a fékerő irányában hatóan, a hüvelynél elhelyezett ellentámaszra támaszkodik. Ezzel a kialakítással a rugót legfeljebb a forgókuplungok kapcsolóemelkedésével megnövelt kapcsolóemelkedésig lehet összenyomni, és emiatt az utánállító berendezéssel együtt rövidre lehet kialakítani. További előnye, hogy a kapcsolóemel­kedést csak az egyik ütköző helyzete, vagyis egy méret határozza meg, aminek következtében a gyártási toleranciák - az ütköző szabályozható elhelyezésénél — nem kritikusak, és így a kívánt kis kapcsolóemelkedésű utánállító berendezések állíthatók elő. A fékrudazat-utánállító berendezés szerkezetileg előnyös kialakítása úgy érhető el, hogy az ellentámasz a fékerő-irányában a hüvelynél meg­fogott ellentámasz gyűrűt tartalmaz, amelynek keresztmetszete előnyösen lépcsőzetesen van kiala­kítva olymódon, hogy a hüvelyen történő megtámasztása szerint a rugó fékerő irányában eltolva hat rá. Amennyiben továbbá az ütközőgyűrű a rajta áthaladó csavarkapocs-orsóanya meghosszabbításán tengelyirányban eltolhatóan, azonban csavarási irányában legalább a kapcsolóemelkedés megrövi­dítése felé nem elforgathatóan van rögzítve, a fékrudazatra ható ütközések oldott féknél sem okozhatják az utánállító berendezés nemkívánt elállítódását. Az ütközőgyűrű rögzítése a meghosszabbításon különösen egyszerű módon úgy alakítható ki, hogy a csavarkapocs-orsóanya meghosszabbítása a külső felületén tengely-párhuzamos lesimításokat tartal­maz, amelyekre az ütközőgyűrű formazáróan csatlakozik, s ezáltal nem elforgathatóan, hanem hosszanti irányban eltolhatóan van vezetve. Amennyiben az ütköző a már ismert módon tengelyirányban beállíthatóan van kialakítva, a kapcsolóemelkedés a legegyszerűbb módon széles tartományon belül állítható be. A fékrudazat-utánállító berendezés működésénél fontos, hogy kioldó folyamatnál a fékru­dazat-utánállító berendezéssel működtetett fékruda­­zat a féknyomóerő leépülése után az erőmentes fékfelfekvő helyzetben maradjon, és csak a fékrudazat-utánállító berendezéssel történő erőha­tásra húzódjon a teljes kioldó helyzetbe. A fékrudazat súrlódásai következtében már legtöbbször meglevő működés biztosítására célszerű, a találmány szerint különösen egyszerű és szerkezetileg a fékrudazat-utánállító berendezéssel egybeépített, azonban csak nagyon kis építési hosszat igénylő elrendezéssel az önmagában már ismert módon egyrészről a fék kapcsolási irányával szemben, a hüvelyhez, másrészről a hüvely és az állító orsó között eltolhatóan rögzített, nem elforgatható vezetőgyűrűn megtámasztott nyomó­­rugót elhelyezni, ahol a vezetőgyűrű terhelési irányban a nyomórugón keresztül a rögzített nyomóütközővel megfogható, és ahol az állító orsón tengelyirányban a nyomóütköző és a vezetőgyűrű között az állító orsóra rácsavarható utánállító anya található, amely egyrészről a forgómozgásokat kizáró ütközőn keresztül a vezetőgyűrűre, másrészről elforgathatóan a nyo­móütközőre fekhet fel, és amely a nyomóütkö­zőnél felfekvő vezetőgyűrűnél csekély tengelyirányú játékot enged meg a nyomóütköző és a vezetőgyűrűnél levő ütközők között. A rajzon a fékrudazat-utánállító berendezésnek a találmány szerint kialakított kiviteli példája van ábrázolva. A rajz szerint az 1 fékhenger házban a 2 fékhenger dugattyú van tömítetten, eltolhatóan elhelyezve. Az 1 fékhenger házban elhelyezett 3 vezetékcsatlakozáson keresztül nyomóközeggel ter­helhető az 1 fékhenger ház alja, és a 2 fékhenger dugattyú közötti 4 hengerkamra. Az 1 fékhenger ház elülső része az 5 fedéllel van lezárva, amely a cső alakú 6 rátétet tartja, és sugárirányban a 6 rátéten belül kihagyással van ellátva a 2 fékhenger dugattyúval összekötött 7 hüvely eltolható áthaladására. Az 5 fedél és a 2 fékhenger dugattyú közé van a 8 rudazat-vissza­­húzó rugó befeszítve. A 7 hüvely a 6 rátétben tengelyirányban eltolhatóan rögzített szakaszán a 9 hosszanti bevágással, és az elülső 10 behatárolással rendelkezik. A 7 hüvelyben található all gyűrű, amely a 9 hosszanti bevágásba hatoló 12 közdarabon és a 12 közdarabot a 6 rátéten tartó 13 csavaron keresztül nem elforgathatóan és nem eltolhatóan van a 6 rátétben megtartva. A 13 csavarok a 14 hosszanti bevágáson keresztül a 6 rátétbe hatolnak, így a 12 közdarab a 11 gyűrűvel tengelyirányban beállítható. A 11 gyűrűnek a 2 fékhenger dugattyúhoz forduló sugárirányú felülete alkotja a 15 nyomóütközőt, és a másik oldali sugárfelülete pedig a szilárd 16 ütközőt. A 7 hüvely elülső végébe van a két 18 és 19 kapcsológyűrű az egymás felé fordított 20 és 21 kapcsolófelületekkel rögzítve becsavarva. A 18 és 19 kapcsológyűrűk közé hatol a 22 csavarkapocs-orsóanya a 18 kapcsológyűrű hossz­kapcsoló felülete felé forduló 24 kapcsolófelü­letével és a 19 kapcsológyűrű 21 kapcsolófelülete felé forduló 23 kapcsolófelületével. A 20 és 24 kapcsolófelületek a kúpos kapcsolóként kialakított 20 és 24 forgókapcsolók alkotják, és a 21 és 23 kapcsolófelületek sugárirányban haladnak, tengely­irányban fogazottak, és szintén a 21 és 23 forgókapcsolók alkotják a 22 csavarkapocs-orsóanya és a 7 hüvely között. A 22 csavarkapocs-orsóanya a nem önzáró 25 menettel van a 26 állító orsóra csavarva, amely a 2 fékhenger dugattyúval ellentétes végén nem ábrá­zolt módon a szintén nem ábrázolt fékrudazathoz van kapcsolva. A 22 csavarkapocs-orsóanya az ábra 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom