173478. lajstromszámú szabadalom • Csőkompenzátor

173478 MAGTAB NEPK0ZTAKSA8AG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1975. VI. 25. (KO—2726) Nemzetközi osztályozás: F 16 L 51/00 Közzététel napija: 1978. XI. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979. VÜI. 31. Feltalálók: Hattyár György üzemmérnök 80%, Varga András oki. gépészmérnök 20%, Budapest Tulajdonos: Kőolaj- és Gázipari Tervező Vállalat, Budapest Csőkompenzátor 1 A találmány csőkompenzátor folyékony és/vagy légnemű közegeket szállító csővezetékek elmozdu­lásainak pl. hőmérsékletváltozásból származó elmoz­dulásainak kiegyenlítésére. A csőkompenzátor a csővezet át nyomwnalának valamely egyenes sza- 5 kaszába van beiktatva, és kompenzátorházat, a kompenzátorház és a csővezeték szomszédos, a szállított közeg szempontjából tekintve érkező és távozó tagjai között összeköttetést létesítő csatla­kozó idomokat, valamint ezeket a kompenzátor- 10 házhoz hozzákapcsoló szerveket tartalmaz. A kompenzátorház egyik oldalához, pl. érkező oldalához csatlakozó homorú gömbfelületű befo­gadó persellyel rendelkezik, a befogadó perselybe gömbpalást felületű központi idom van beültetve, a IS befogadó persely és a központi idom görbületi sugarai egymással azonosak, és így a központi idom a befogadó persellyel együtt tetszőleges irányban térbeli elfordulása képes gömbcsuklót alkot, a befogadó persely és a központi idom 20 egymással érintkező gömbpalást felületei mentén pedf' tömitő szervek vannak elhelyezve. Az olajiparban a csővezetékek hőmérsékletkü­lönbségéből adódó hosszváltozásokat leggyakrabban magából a csővezetékből kialakított rugalmas 25 tagokkal egyenlítik ki. Ezek az ún. „U”, „L”, „Z” kompenzátorok hátránya - különösen nagy üzemi hőmérsékletű vezetékek esetében -, hogy szer­kezeti kialakításuk sok helyet igényel, és amellett igen nagy reakdóerők lépnek föl. 30 2 Ebből a szempontból kedvezőbbek az ún. tömszelencés kompenzátorok, amelyek kis hely­­jgényűek, csekélyek a keletkező reakciók és aránylag nagy dilatációk fölvételére alkalmasak Ezen előnyeik ellenére sem tudtak azonban elterjedni, mivel egyrészt kizárólag axiális irányú elmozdulások felvételére alkalmasak, másrészt be­­feszülési hajlamuk miatt a csővezetékeket igen gondosan egyenesbe kell vezetni. Kedvezőtlen az is, hogy az ismert tömszelencés kompenzátorok rendszeres és gyakori karbantartást igényelnek. Az ismert csőkompenzátorok egy jellegzetes családját alkotják a gömbcsukló jellegű, illetve ilyen szerkezeti elemmel ellátott megoldások. Ilyenre találhatunk példát a 298 176 és a 307 183 lajstromszámú osztrák szabadalmi leírás­ban, valamint az 1 475 680 lajstromszámú NSZK közzétételi iratban. Az elsőként említett osztrák leírásban erősített műanyagból készített többrétegű golyóbetétes gömbcsuklót iktatnak be két egymás folytatásábá eső csőszakasz közé annak érdekében, hogy e kettő között relatív szögelfordulás jöhessen létre. A szögelfordulás ugyan létrejöhet, a szerkezet azon­ban axiális erőkiegyenütéffe nem képes, mert nem rendelkezik erre alkalmas alkatrésszel. Ugyancsak elfordulásképes csőcsatlakozást ismer­tet a 307 183 lajstromszámú osztrák szabadalmi leírás is, ahol a relatív elfordulás egymásra merőleges tengelyű csövek között jöhet létre. Itt 173478

Next

/
Oldalképek
Tartalom