173477. lajstromszámú szabadalom • Kazán, főként melegvizes etázsfűtéshez
5 173477 6 legkorszerűbb Kazánok 85-86%-os hatásfokát lényegesen meghaladja. A kazán szilárdsági viszonyai rendkívül kedvezőek. A szokásos 40m.v.o. nyomást feltételezve a melegvíz-csövek szükséges falvastagsága nem éri el a 0,5 mm-t. Mivel gyakorlati okokból a kazán 2,5 mm-nél vékonyabb falú forrcsőből nem gyártható, a korróziós pótlék az előírt 1 mm helyett több, mint 2 mm. Ebből következik, hogy az anyag igénybevétele viszonylag alacsony, a kazán élettartama hosszú, biztonsága pedig maximális. A találmány szerinti kazán további előnye, hogy a cirkulációs körében mintegy 40-50%-kal kevesebb a hirtelen iránytörések és keresztmetszetváltozások száma, mint a hagyományos megoldásoknál, azokhoz viszonyítva tehát kicsi a kazán ütköző ellenállása. A kazán cirkulációja számítással is követhető és meghatározható, és a hőszállítás a tűzi ér hőeloszlásához igazítható. A cirkuláció célszerűen a fűtőfelületek hőterheléséhez van méretezve, így ez utóbbiak káros hőterhelése nem következhet be. Az előremenő és visszatérő vezeték csőcsonkjának a legnagyobb mennyiségű vízáram középvonalába esése nemcsak hőtechnikailag előnyös, hanem itt a legkisebb az iránytörés, és így az ütköző ellenállás is. A kazán és a mindenkori (etázsjfűtési rendszer áramlástechnikai kapcsolata, az a tény, hogy a kazán középvonalának a padlószinttől mért magassága lényegesen kisebb - következésképpen az előremenő vezeték és a radiátorok középvonala közötti távolság lényegesen nagyobb -, mint a jelenleg ismert etázs- vagy melegvizes kazánoké, nagyobb hatásos nyomómagasságot biztosít a fűtési rendszer cirkulációs körében. Ez a körülmény kedvezőbb hőszállítást és intenzívebb természetes cirkulációt eredményez, így keringtető szivattyú beépítése nélkül is kellő hatásos nyomás biztosítható, egy-két szintes épületek (családi- vagy társasházak, kommunális épületek stb.) központi fűtés-rendszerében. Gyártástechnológiai szempontból is kedvező a találmány szerinti kazán. Közepes felkészültségű gyártóüzemben — ahol a minőségi hegesztés és csőhajlítás feltételei biztosítva vannak - külön beruházás nélkül be lehet rendezkedni a találmány szerinti kazán sorozatgyártására. A mindössze két-háromféle méretű cső lehetővé teszi az anyagkészletezést, egyszerűsíti az anyagbeszerzést, viszonylag kis gépesítés bevezetésével módot nyújt a munkafolyamatok automatizálására. A találmány szerinti kazán teljesítménye tág határok között változtatható, csak akkor van szükség típuscserére, ha az igényelt teljesítmény mintegy 50%-kal haladja meg a névleges teljesítményt. Lakások és szociális épületek tehát mintegy 50%-os bővítése esetén a hőellátás — az eredetileg beépített kazánnal, annak átalakítása nélkül — biztosítható. A kazán füstjárataiban a keresztáramlási helyek száma eggyel több, mint a jelenlegi etázs- vagy melegvizes kazánokban, ami szintén fontos tényezője a hőátvitel növelésének, a 160—180*-os kilépő füstgáz-hőmérsékletnek, amely az optimális hatásfok eléréséhez a legkedvezőbb. A találmányt a továbbiakban a csatok rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a kazán előnyös kiviteli példáit, valamint a működési sémáját tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábra egy találmány szerinti olajégős kazánt perspektivikus nézetben szemléltet, a kazánfalak részleges eltávolításával, a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt X tengelyen át felvett függőleges metszet, a 3. ábra vázlatos perspektivikus rajzon a hőterhelési és hőszállítási viszonyokat érzékelteti valamely találmány szerinti kazánban, a 4. ábra egy találmány szerinti széntüzelésű kazánt mutat a 6. ábrán bejelölt A-A vonal mentén vett metszetben, az 5. ábra a 4. ábrán bejelölt B—B vonal szerinti vízszintes metszet, a 6 ábra felerészben a 4. ábrán bejelölt C nyíl irányából tekintett nézetben, felerészben pedig a D-D vonal menti függőleges metszetben mutatja a kazánt, N a 7. ábra az 1-2. és 4— 6. ábrák szerinti kazán falának egy részletét vízszintes metszetben, nagyobb méretarányban mutatja. Az 1. ábra szerinti kazán 1 tűzterét 2 homlokfal, 3 hátfal, valamint 4 és 5 oldalfalak határolják. Valamennyi fal a 7. ábra szerkezeti megoldással készül, vagyis acélanyagú 6 csövekből (forrcsövek) és azokat összekötő 7 lemezcsíkokból állnak, amelyek két-két csőhöz a 8 hegesztési varratokkal vannak rögzítve. Célszerű, ha a 7 lemezcsíkok vagy bordák lj szélessége kisebb, mint a 6 csövek 12 külső átmérője. A 6 csövek és 7 lemezcsíkok természetesen zárt, összefüggő felületet alkotnak. A 2 homlokfalba 9 homloklemez, abba pedig önmagában ismert 10 olajégő van beépítve. A 10 olajégő az 1 tűztér h belmagasságának kb. alsó harmadában, b szélességének mintegy a felezőjében húzódik, az olajégő vízszintes tengelyét x hivatkozási betűvel jelöltük. A 9 homloklemezt felül 11 vízszintes cső zárja le. A 4 és 5 oldalfalat alkotó csövek és lemezcsíkok hajlított 6 csövekből, illetve 7 lemezcsíkokból állnak. Egy-egy hajlított cső, illetve lemez-csík-tag célszerűen körívvel lesarkított, egymásra merőleges részekből áll, mimellett az egyik rész függőleges, a másik vízszintes, és a függőleges rész hosszúsága a vízszintes rész hosszúságát meghaladja. Ez azt jelent, hogy az 1 tűztér belső keresztmetszete lényegében állóhelyzetű téglalap alakú (1. az 5. ábrát is). A 3 és 4 oldalfalak lesarkított tartományai keresztmetszetben tekintve átlós irányban egymással szemben húzódnak. A 4 és 5 oldalfalak 6 csövek a fűtési rendszer 12 visszatérő vezetékének cső alakú 14 gyűjtőkamrájából indulnak ki, és a 13 előremenő vezeték 15 gyűjtőkamrájába torkollnak be, tehát a kt, k2 füstgázáramok (2. ábra) Y eredő áramlásirányára keresztirányban húzódnak, és nem sima, hanem 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 55 3
