173474. lajstromszámú szabadalom • Ellető-nevelő rekesz sertés anyaállatok elletésének lefolytatásához, malacok szoptatásához, neveléséhez

3 173474 4 ellető, külön malacetető és átnevelés után külön kocatartozkodó résszel rendelkezik. Ezen megoldás kisgazdaságoknál terjedt csak el. Hátránya a bonyolult felépítés és a nagy helyigény. Célunk olyan ellető-nevelő rekeszek létrehozása, amelyek alapterülete kisebb és amelyek segítségével a sertéstelepek rekonstrukciója során (hagyományos és ijjarszerű telepek esetében egyaránt) jobb új telepek tervezésénél pedig a leggazdaságosabb területkihasználás érhető el. Célunk találmány szerinti megoldásában olyan ellető-nevelő rekeszt hozunk létre, amely négy kiemelhető, illetve kinyitható rekeszoldalt, eltol­ható elforgatható és rögzíthető etetővályút, felhajt­ható malacmentő korlátot vagy felhajtható koca­­szorítót tartalmaz. A felhajtható malacmentő korlát illetve a felhajtható kocaszorító lehetővé teszi a koca megfordulását, így a be- és kitelepítés egy kezelőfolyóson történhet. Az eltolható etetővályú segítségével az etetés is elvégezhető ugyanezen kezelőfolyosóról. Mivel az etetővályú eltolható, elforgatható és elforgatott helyzetében rögzít­hető, az ellető-nevelő rekesz alapterülete az ismert rekeszhez viszonyítva kisebbre alakítható ki. Továbbá ezen etetővályú könnyebben üríthető és tisztítható. A találmány szerinti ellető-nevelő rekeszeket a kezelőfolyosó irányával megegyezően homlok, illetve hátsó oldalsíkkal találkozva így vagy több sorban helyezzük el. A kocák be- és kitelepítését a kezelőfolyosó felőli rekeszoldal eltávolítása után végezzük el. Az ellető-nevelő rekeszek ilyen elrendezése lehetővé teszi, hogy egy kezelő­­folyosóról két rekeszsort szolgáljunk ki. Annak következtéén, hogy a koca be- és kitelepítésére a rekeszoldal eltávolítása és a malacmentő korlát illetve a kocaszorító felhajtása után a rekesz alapterülete és a kezelőfolyosó együttesen rendel­kezésre áll a kezelőfolyosó az ismert elrendezéshez viszonyítva keskenyebbre alakítható ki. Találmány szerinti megoldásunk legnagyobb előnye, hogy segítségével azonos számú rekeszsor 50—85%-kal kisebb alapterületet foglal el és a meglévő sertéstelepeken jobb terület kihas?n^1ác érhető el. Uj fiaztató létesítményeknél ez az érték 100%-ot is eléri. A továbbiakban a találmány tárgyát példakénti kiviteli alak kapcsán rajz alapján ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra a találmány szerinti ellető-nevelő rekeszt szemlélteti lekötéses kocatartáshoz. A 2. ábra a találmány szerinti ellető-nevelő rekeszt szemlélteti lekötés nélküli kocatartáshoz. A találmány szerinti ellető-nevelő rekesz kiemel­hető, illetve kinyitható hátsó, homlok és két hosszanti 5, 6 és 3, 4 rekeszoldalt, eltolható, elforgatható és rögzíthető 9 etetővályút, nyakörves lekötés esetén felhajtható 13 malacmentő korlátot (l.ábra) vagy lekötés nélküli kocatartás esetén felhajtható kocaszorítót (2. ábra) tartalmaz. A 13 malacmentő korlát, illetve a kocaszorító elhelye­zésétől függően a koca jobb vagy bal oldalán alakítható ki a malacok menekülésére szolgáló tér, az ellenkező oldalon pedig a malacpihenőtér. A 13 malacmentő korlát, illetve a kocaszorító 10 tartókerethez állítható magasságú 11 forgáspont körül felhajthatóan van rögzítve. A 10 tartókeret csavarkötéses vagy a padlózatba betonozott 12 rögzítéssel van ellátva, attól függően, hogy az ellető-nevelő rekesz lábakra, vagy padlóra helyezett kivitelű. A 9 etetővályú az ellető-nevelő rekesz homlok 6 rekeszoldalán 8 tartócső és U-alakú 7 vezetősín segítségével van elhelyezve. A 9 etető­vályú az U-alakú 7 vezetősínből kicsúsztatható, a 8 tartócső körül elforgatható és elforgatott helyze­tében rögzíthető. A 2. ábra szerinti ellető-nevelő rekesz kocaszorít óval rendelkezik, amely koca­szorító a 10 tartókerethez felhajthatóan rögzített alsó 13 malacmentő korlátot, 15 felsőkeretet és 16 közrefogókeretet tartalmaz. A kocaszorító a hátsó 8 rekeszoldalhoz oldható 14 rögzítéssel kapcso­lódik. Ezen 14 rögzítés lekötéses kocatartás esetén a 13 malacmentő korláton kiképzett ütköző segítségével van kialakítva. Az ellető-nevelő reke­szek padlószinten vagy padlőszinttől felemelve egyaránt kialakíthatók. A találmány szerinti ellető-nevelő rekeszek tetszés szerint telepíthetők. Az ellető-nevelő rekeszeket előnyösen a kezelőfolyosó irányával megegyezően egy, vagy több sorban helyezzük el. A sertés anyaállatok be- és kitelepítését a kezelőfolyosó felőli rekeszoldal eltávolítása és a 13 malacmentő korlát, illetve a kocaszorító felhajtása után végezzük el. Az ellető-nevelő rekeszek ilyen elrendezése lehetővé teszi, hogy egy kezelő­folyosóról két rekeszsort, két kezelőfolyosóról négy rekeszsort szolgáljunk ki. A kezelőfolyosóra merőlegesen is elhelyezhetünk rekeszeket egy, két vagy több sorban. Ekkor a kocák be- és kitelepítését a hátsó 5 rekeszoldal eltávolítása és a 13 malacmentő korlát, illetve a kocaszorító felhajtása után végezzük el. Ez esetben a kisebb helyigényt a keskenyebb etetőfolyosó kialakítással érhetjük el. A koca a 13 malacmentő korlát, illetve a kocaszorító felhajtása után az ellető-nevelő rekeszben meg tud fordulni, így a mozgatásához csak egy folyosó szükséges, amely például a hátsó 5 rekeszoldalnál húzódik. A kocák etetését a kezelőfolyosó felé eltolható 9 etetővályú segítségével végezzük, így a kiadagolás során a koca kizárását is biztosítjuk. Az etetés befejezése után a 9 etetővályút a kezelőfolyosó felé eltolva szélső helyzetében az U-alakú 7 vezetősínből kicsúsztatjuk, a 8 tartócső körül felfelé elforgatjuk és ebben a helyzetben rögzítjük. Ily módon a kocateret és a malacpihenőteret a 9 etetővályú vetületinek méretével megnöveljük, a 9 etetővályút könnyen kiürítjük és tisztítjuk. Az ellető-nevelő rekeszeket előnyösen oly módon rendezzük el, hogy a malacpihenő terek a kezelőfolyosó két oldalán helyezkednek el. A malacpihenőtér megfelelő hőmérsékletét például 1 padlószint alatt elhelyezett, automatikusan szabá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom