173468. lajstromszámú szabadalom • Eljárás információ kijelzésére
3 173468 4 tárolási eljárásnál egy bináris értéket (korongot) egy összefüggő kör alakú elszíneződött terület jelöl, a másik bináris jelet (gyűrűt) egy eredetileg tömör, kör alakú olyan elszíneződött terület jelöl, amelynek a közepét már előzőleg törölték. A bitek törlése, különösen a korong típusú bitek törlése, amennyiben ezeknek a gyűrű típusú biteknél kisebb területe van, bizonytalanságot von maga után, vagy pedig a tároló gyűrűk kialakításának ellenőrzésével szemben nagyon szigorú követelményeket támaszt. A fénnyel törlő eszköznél arra is tekintettel kell lenni, hogy a sötét nyomvonalú cső megvilágítási szintjét a lehető legalacsonyabb értéken kell tartani, hogy ezáltal az információ felújításához szükséges frekvencia minimális értékű maradhasson. A korábbi bejelentéseinkben így optikai vetítést is tartalmazó közvetetten megjelenítő rendszert is ismertettünk, például az 55 174/70 alapszámú angliai szabadalmi bejelentésünkben. Ha egy cső adott területét ismételten elszínező hatásnak teszik ki, különösen ha ezt viszonylag sűrűn ismétlik, akkor állandó elszíneződés jön létre, és hamarosan olyan állapot is bekövetkezik, amelynél az elszíneződést már kizárólag fénnyel nem lehet megszüntetni. Ezt a típusú elszíneződést ismert módon a katódkromatikus anyag közvetlen hevítésével lehetett megszüntetni, amelyet úgy valósítottak meg, hogy fűtőelemet helyeztek el a cső ernyőjének közelében. Ez a módszer viszonylag lassú a normál elektronsugaras műveleti sebességhez, valamint az előző bejelentéseinkben ismertetett optikai törléshez képest. Fő célunk a találmánnyal az volt, hogy a fent ismertetett problémákat legalább részben megoldjuk. A találmány szerint olyan információ kijelző rendszert alakítottunk ld, amelyben sötét nyomvonalú kijelző cső van, amelybe a beírás már kezdetben termikus elszíneződéssel, azaz olyan elszíneződéssel történik, amelyet a korábbi bejelentéseinkben ismertetett optikai úton már nem lehetett törölni, és ezt a termikus elszíneződést a teljes ernyőfelületen létrehozzuk, mégpedig azáltal, hogy az ernyőt első energiaszintű elektronsugárral bombázzuk, mad az információ beírását úgy végezzük el, hogy ezt az elszíneződést második, az előzőnél magasabb energiaszintű elektronsugárral történő bombázással termikus üzemmódban szelektíven megszüntetjük. A „termikus üzemmód” kifejezést azért alkalmazzuk, hogy különbséget tudjunk tenni az olyan módon létrehozott elszíneződés között, amelyet fény hatására könnyen meg lehet szüntetni, és amelyet a továbbiakban „optikai üzemmódú” elszíneződésnek) törlésnek nevezünk. A termikus üzemmódú elszíneződés/tőrlés létrehozásához természetesen nagyobb energiaszintű elektronsugarakra van szükség, mint az optikai üzemmódnál. Ha a találmány egy kiviteli alakjának megfelelően sötét alapon világos kijelzést alkalmazunk, amely nagy erősségű fény hatásának nincs kitéve, tehát normális környezeti megvilágítási viszonyok vannak, akkor a képet közvetlenül is szemlélhetjük, és külön vetítő rendszer alkalmazására nincs szükség, bár további szolgáltatásként alkalmazhatunk vetítő rendszert is, amennyiben viszonylag nagyméretű és/vagy nagyon kontrasztos kijelzést akarunk létrehozni. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy termikus üzemmódnál a kontraszt viszonyok jobbak, mint az optikai üzemmódnál. Az előszínezés szelektív megszüntetésével létrehozott beírás azt is jelenti, hogy a visszaszínezéssel megoldott információ törlésnél nem keletkeznek megtévesztő csíkok, vagy kettős vonalak. Ez vonatkozik a „korong-és-gyürű” típusú bit tárolási módszerre is, amelynél a korongot, és a gyűrű kialakításához szükséges korongot is úgy hozzuk létre, hogy az elszíneződést megszüntetjük, mégpedig a második, nagyobb energiaszintű elektronsugár felhasználásával. A gyűrű kialakítását úgy fejezzük be, hogy a korong középpontját az első energiaszintű elektronsugárral ismét elszínezzük. A találmány egy példakénti kiviteli alakját és annak egy kétcsöves tároló és kijelző rendszerhez való alkalmazását a továbbiakban a rajz alapján ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábra termikus elszíneződést hasznosító sötétnyomvonalú kijelző cső sötét nyomvonalú gerjesztési módjának tömbvázlata, a 2. ábra az 1. ábra szerinti sötét nyomvonalú közvetlen kijelzésű információ tároló és kijelző rendszer tömbvázlata. Az 1. ábrán sötét nyomvonalú 40 csövet tüntettünk fel. A csövet például az „Applied Optics” folyóirat 1970. októberi számában I. Georg „Cathodocromic Image Displays” (katódkromatikus képkijelzők) cikkében ismertetett módon alakíthatjuk ki. Az elektronsugarak által bombázott ernyő anyagához használt katódkromatikus anyagnak jó minőségű termikus elszíneződést és színvisszaállást kell biztosítani. Ilyen anyag például a szodalit-bromid. Alkalmazható még a szodalit-klorid is, amely optikai és termikus üzemmódban egyaránt kielégítően működik. Azt tapasztaltuk, hogy a szodalit-jolid ebben az üzemmódban nem bizonyul kielégítőnek, bár optikai üzemmódhoz ismertetett módon jól megfelel. Az 1. ábrán feltüntetett tömbvázlatnál feltételezzük, hogy a 40 cső katódja megfelelő tápegységhez csatlakozik. Az elektronsugarak energiaszintjét meghatározó sugáráramot egy áramköri 53 egység szabályozza, amelynek két különálló 54 és 55 bemenete van. A különálló 54 és 55 bemeneteket azért tüntettük fel, mert az egyik a kiolvasási, a másik pedig a beírási üzemmódra alkalmas, mivel az 53 egység attól függően, hogy melyik bemenetét gerjesztjük, két különböző amplitúdójú kimenő jelet hoz létre. Ezt az egységet könnyen megvalósíthatjuk például váltakozva gerjeszthető erősítőkkel, vagy pedig olyan kétfokozatú rendszerrel, amelynél az egyik fokozat kimenete az alacsonyabb szintű kimenetet képezi, a nagyobb szintű kimenethez pedig mindkét fokozatra szükség van. Ennél a két kimenőszintű rendszernél a képrajzolás szempontjából valamivel előnyösebb, ha az alacsonyabb szintet használjuk az elszínezés létrehozására, beleértve a kezdeti 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
