173456. lajstromszámú szabadalom • Vízművezérlő berendezés
5 173456 6 kisebb a 25 és 26 furatokénál. A 20 membránt kör alakú 31, 32 és 33 támasztógyűrűk a 2. ábrán vázolt feszített helyzetben tartják. A 31, 32 és 33 támasztógyűrűk fala furatos kiképzésű, jelenlétük a folyadékáramlást lényegében nem befolyásolja. A kiömlési 22 kamra 24 kiömlési vezetékének belső homlokfelületén két egymásra merőleges horony van kiképezve. A 22 kamrában levő folyadék két úton érheti el a 24 kiömlési vezeték 26 furatát. Az első út a 26 furat belső száján vezet keresztül, amely olyan 28 első járatnak tekinthető, amelyet a 20 membrán el tud zárni, ha a 21 kamra nyomása nagyobb a 22 kamrában levő nyomásnál. Ekkor ugyanis a 20 membrán a 24 kiömlési vezeték belső homlokfelületének nyomódik. A 29 második járatot a két említett horony képezi, amely még akkor is nyitott, amikor a 20 membrán a 28 első járatot elzárja. A 29 második járat keresztmetszete kisebb az első járaténál. Ha a 10 elágazáson nyomásnövekedés lép fel, akkor ez csak késleltetetten jut el a 2 légüsthöz, mert a hirtelen nyomásnövekedés a 20 membránt a kiömlési 22 kamra nagyobb keresztmetszetű 28 első járatának a szájához nyomja, ami a vízáramlást itt megakadályozza. A víz csak a kisebbik keresztmetszetű 29 második járaton át juthat a 2 légüstbe, ezért a kiömlési 22 kamra nyomása csak késleltetetten veszi fel a beömlési 21 kamra nyomását. A késleltetési időt, azaz a rendszer csillapítási időállandóját a 21 és 22 kamrák térfogata, a 20 membrán rugalmassága, a 27 kamraösszekötő járat, a 28 és 29 első és második járat, továbbá a 25 és 26 furatok keresztmetszeteinek arányai együttesen határozzak meg. Döntő szerepet játszik ezenkívül a 2 légüst vizes oldalának térfogata is. Az időállandót a 30 tűszeleppel változtathatjuk. A 2 légüst gumizsákjcal kettéválasztott kiképzésű és funkcionálisan egybe is építhető az 1 membránszerkezettel. Az 1 membránszerkezet alkalmazása miatt a 2 légüst lényegesen kisebb víztérfogatiaí és kisebb méretekben készíthető el, mint 1 szokásos csillapító rendszerek légüstjei. A gunizsák alkalmazására a térbe jutott levegő és a víz kellő elválasztása miatt van szükség. Ha az 1 membrán szerkezetből és a 2 légüstből kialakított nyomáscsillapító rendszer csillapítási időállandóját úgy állítjuk be, hogy a 6 fővezetékben keletkező tranziens jelenségek lezajlás! idejével azonos, vagy annál nagyobb értékű legyen, akkor a vázolt kétállapotú szabályozás hatásosan működik, és a tranziens jelenségek a működés pontosságára hatást nem tudnak gyakorolni. A találmány szerinti megoldáshoz tartozik, még a 7 víztároló, például víztorony folyadéktáplálásának kialakítása. A 6 fővezeték 3a szelepházhoz csatlakozik, amely téglatest alakú. A csatlakozási magasság a 3a szelepház oldallapjának a középső tartományába esik. A 3a szelepház fedelét 3 csappantyú képezi, amely csuklósán föl-le billenthető. A 3 csappantyú a 7 víztároló folyadékszintjét követő úszóval láncon vagy kötélen keresztül összeköttetésben áll. A folyadékszint előírt magasságba való emelkedésekor a 4 úszó a 3 csappantyút a 6 fővezeték beömlési zónája fölé emeli. Ebben a helyzetben a beáramló víz nyomása a 3 csappantyút továbbemeli, ameddig a 3a szelepház fedelének nem ütközik. Ebben a helyzetben a 3 csappantyú tömítetten elzárja a 7 víztároló belső terét a 6 fővezetéktől. A 3a szelepház hátsó falán 5 karos szelep helyezkedik el, amely a biztonsági szelep szerepét látja el. Az 5 karos szelep nyitásához olyan környomás tartozik, amely biztonsággal nagyobb a hálózat bármely szivattyútelepe nanométerének legnagyobb nyomásánál. A 7 víztároló töltése és ürítése a fentiek alapján nagyon egyszerű. Ameddig a hálózat nyomása kisebb, mint a 7 víztároló hidrosztatikus nyomása, azaz a víztároló megfelelően tele van, addig a 3 csappantyú az ábrán vázolt alsó helyzetben van, azaz súlyánál fogva a 6 fővezeték beömlési helye alá esik. Ha a nyomás lecsökkenését valamelyik szivattyútelep érzékeli és a 7 víztárolót tölti, akkor a vízszint emelkedni kezd, a 4 úszó a 3 csappantyút a beömlési zóna fölé emeli, és ekkor a külső víznyomás a leírt módon a szelepet zárja. A szivattyú további működése a hálózati nyomást fokozza, és a szivattyú szabályozó rendszere a nyomásnövekedés hatására a szivattyút kikapcsolja. A vázolt szabályozás nagyon egyszerű, ugyanakkor a hirtelen lezárás miatt káros lengéseket nem vált ki. Az 5 karos szelep nyitására csak rendkívüli esetekben kerülhet sor. Szabadalmi igénypontok: 1. Vízművezérlő berendezés, ahol a vízmű fővezetékhez csatlakozó szivattyútelepekből és legalább egy víztárolóból áll, és minden szivattyútelep vezérlő rendszere elágazáson keresztül a fővezetéknek a szivattyútelep közelében elhelyezkedő szakaszához csatlakozik, és légüstből, ezzel összekötött manométerből, a manométer minimális és maximális megengedett nyomását jelző érzékelőkből áll, ahol az érzékelők szabályozó egységen keresztül a szivattyútelep motorjának tápáramkörével vannak összekötve, azzal jellemezve, hogy az elágazás (IC) nyomásingadozáscsillapító membránszerkezeten (1) keresztül csatlakozik a légüsthöz (2), és a membránszerkezetnek membránnal (20) elválasztott beömlési és kiömlési kamrája (21 és 22) van, és a kamrák (21, 22) egymással közlekednek. 2. Az 1. igénypont szerinti vízmű vezérlő berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kiömlési kamra (22) a membránnal (20) elzárható első járaton (28) és a membrán (20) helyzetétől függetlenített, állandóan nyitott és az első járatnál (28) kisebb keresztmetszetű második járaton (29) keresztül van a légüsttel (2) összekötve, és a membránszerkezet (1) kamrái (21, 22) között kiképzett kamraösszekötő járatba (27) tűszelep (30) van beépítve. (Elsőbbsége: 1978. 02. 23.) 5 10 15 20 25 3C 35 40 45 50 55 60 65 3
