173441. lajstromszámú szabadalom • Eljárás klór-cián és hodrogén-klorid előállítására
3 173441 4 illetve a 2 262 267 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli nyilvánosságrahozatali irat szerint. Üzemi méretű megvalósításnál megmutatkozott azonban, hogy bár a melléktermékek keletkezése csökken, de ezek keletkezése huzamosabb idő alatt nem kerülhető el, és így ebben az esetben is feldúsulnak .a körfolyamatban használt oldószerben a melléktermékek és végül jelentkeznek az említett zavarok. Azt találtuk, hogy még víztartalmú hidrogén-cianid alkalmazásánál és több hónapon át tartó üzemi termelésnél is eltávolíthatók az összes közvetlenül, vagy az idő folyamán szekunder reakció alatt képződött és zavaró melléktermékek, ha a) az abszorpcióhoz oldószerként trifluor-metil-csoporttal szubsztituált aromás vegyületeket vagy ezek egymással alkotott keverékeit alkalmazzuk és b) a hidrogén-cianid klórozásra szolgáló reaktorból eltávozó, klór-ciánból, hidrogén-kloridból és adott esetben klórból álló, gázkeveréket, az abszorpciós kolonnába való belépés előtt az a) pont alatt említett oldószerrel, 80 C°-tól a felhasznált oldószer forráspontjáig terjedő hőmérsékleten előkezeljük, és c) az abszorpció és desztilláció alatt a klórból és klór-ciánból kis mennyiségben képződő N-klór-klór-formimid-kloridot vagy a klór- és klór-cián elegy desztillációs leválasztását követően az oldószer hidrogén-kloriddal való gázosításával az oldhatatlan klór-formimid-klorid-hidrokloriddá alakítjuk át és ismert módon leválasztjuk, és/vagy az N-klór-klór-formimid-kloridot kis mennyiségű klór-ciánnal és oldószerrel desztillációs kolonnából oldalt kivonjuk és egy második, utánkapcsolt desztillációs kolonnában tiszta oldószerré és N-klór-klór-formimid-kloridra szétválasztjuk, emellett ez utóbbit mine a klór-cián-reaktorba, mind egy cianur-kloridot előállító berendezéssel kapcsolva, a klór-cián-trimerizációs reaktorba vezethetjük, és d) az előkezelésnél keletkezett szuszpenziót, és a klór-cián kihajtására szolgáló desztillációs kolonna aljában keletkezett, melléktermékektől szennyezett oldószert egészben vagy részáramban alkálikus vizes kezelésnek vetjük alá, vagy egy cianur-kloridot cseppfolyósító berendezéshez kapcsolva, az előkezelésnél képződött szuszpenziót egy cianur-kloridot cseppfolyósító kolonnába vezetjük. A trifluor-metil-csoportokkal szubsztituált aromás vegyületek alatt a hexafluor-xilolokat vagy a magban halogénezett benzo-trifluoridokat, mint például a klór-benzo-trifluoridot vagy ezen anyagok keverékeit értjük. Különösen előnyös az m-klór-benzo-trifluorid és a m-hexafluor-xilol, valamint e kettő keveréke. Az 1 809 607 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírásból ismert, hogy a klór és hidrogén-cianid reakciójából keletkezett klór-cián és hidrogén-klorid gázkeverékének szétválasztására halogén-szénhidrogént alkalmaznak. A körfolyamatos eljárást hosszú időn át végezve kitűnt, hogy az összes, találmány szerint lefolytatott művelet, különösen a tisztítási műveletek, az ugyancsak találmány szerinti oldószerek alkalmazásánál minden nehézség nélkül megvalósíthatók, csak ezeknek az alkalmazásával kerülhető el emulzióképződés, és csak ezek teljesen inertek a klór, klór-cián, hidrogén-klorid, cianur-klorid és N-klór-klór-formimid-klorid egyidejű behatásával, valamint a vizes alkáliákkal szemben, és egyidejűleg kielégítően oldják a klór-ciánt, klórt, cianur-kloridot és az N-klór-klór-formimid-kloridot. A desztillátumok vagy az előkezelés során képződött szuszpenzió számára alkálikusan reagáló vizes közegekként alkáliák vagy földalkáliák vizes oldatai jönnek tekintetbe. Ilyenek a nátrium, kálium, valamint a magnézium és kalcium, melyek hidroxidjai, vagy alkálikusan reagáló sói, mint karbonátok vagy acetátok formájában kerülhetnek felhasználásra, amennyiben ezek elegendő vízoldhatósággal rendelkeznek. Különösen előnyösek az alkálihidroxidok alkálikus kezelésnél a melléktermékek mint olyanok, vagy elszappanosított termékek formájában a vizes fázisba mennek át és a szerves oldószertől a fázisok szétválasztással távolíthatók el. Az alkálikus kezelésnél a fázisok szétválasztás után kapott szerves fázis enyhén víztartalmú, mégpedig a víz emulgeált formában van jelen. Ezt az emulziót a szerves fázis szokásos, emulziót megtörő szilárd anyagokon — mindenekelőtt kovasavon - való átvezetésével bontjuk meg. Az emulziót megtörő készülék után kapcsolt szétválasztóban a szerves fázist kvantitatív elkülönítik a vizes fázistól. Az így kapott oldószer szárítása általában nem szükséges. Az alkáliákkal való kezelést, melyek mind telített vizes oldatban, mind csökkenően egészen 1 súly%-ig alkalmazhatóak ismert módon keverőedényekben, vagy extrakciós kolonnákban, vagy megfelelő berendezésekben végezzük. Hígított alkáliák, mint 1 súly%-os oldatok alkalmazása bár elvileg lehetséges, ez azonban nem jár előnyökkel. Az eljárásnál alkalmazott hőmérséklet 0—100 C°, előnyösen 40—80 C° közötti. Mint már említettük, a klór-cián előállítására szolgáló találmány szerinti eljárás alkalmazásánál viszonylag magas víztartalmú hidrogén-cianid is felhasználható, előnyös azonban a kereskedelemben szokásos, 0,005—1,0 súly% víztartalommal rendelkező hidrogén-cianid használata. A tiszítási folyamatot szakaszosan vagy folyamatosan folytathatjuk le. Ezenkívül mind az egész a körfolyamatban alkalmazott oldatot, mind csak az egy részáramnak megfelelő mennyiséget kezelhetünk az említett műveletekkel. Előnyös a részáramba történő kezelés. Desztillációs és abszorpciós berendezésként valamennyi szokásos töltőanyagokat, vagy megfelelő betéteket tartalmazó kolonna alkalmazható. A klór -cián és hidrogén-klorid keverékek szétválasztásánál, valamint az oldószermentesítésnél és a tisztítási műveleteknél a nyomás nein döntő tényező. Az eljárás összes szakasza minden nehézség nélkül megvalósítható 0,5-3 att nyomáson, előnyösen azonban az atmoszférikus nyomás körül dolgozunk. Az abszorpciót -20-tól +60 C°-ig, előnyösen —20 C°-tól +40 C°-ig terjedő hőmérsékleten folytatjuk le. 5 10 15 20 25 30 35 to 45 50 55 60 65 2
