173439. lajstromszámú szabadalom • Gépi berendezés írás- vagy számjegyeknek és ehhez hasonló szimbólumoknak görbült fémfelületeket, különösen acélból készült hengeres tartályok összeszűkülő nyakának bélyegző útján történő megjelölésére
3 173439 4 tárcsa, melyre az egyes bélyegzők egy csigavonal mentén vannak felerősítve, s a rögzítőtárcsán — mely forgómozgást végez — két különböző egymástól független mechanizmus segítségével történik az állandó jelek (szimbólumok) bélyegzése, vagyis azon jeleké, melyeket az azonos rendeltetésű acélpalackokra azonos sorrendben kell belevésni, a másik mechanizmus segítségével pedig a tárcsát a változó 'jelek bélyegzéséhez szükséges forgómozgás végzésére kényszerítjük. Az első mechanizmust egy kilincsmű képezi, mely szakaszos, egyirányú forgómozgást létesít, e mozgás állandó szög-kitérése megfelel két, egymás mellett levő bélyegzőszerszám közötti távolságnak. A második mechanizmus dugattyúhengerből és dugattyúból áll. Ez a rendszer egy olyan fogaslécet mozgat, mely a bélyegzőket rögzítő tárcsa tengelyére ékelt hajtófogaskerékkel kapcsolódik, ez két irányban tud forogni folyamatos mozgással és szögelfordulása az egymás mellett levő bélyegzők közötti távolságnak vagy e távolság többszörösének felel meg. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő gépi berendezés előnyei akkor domborodnak ki, ha a korábbi, azonos célú gépek szerkezetével hasonlítjuk össze. Ha ugyanis a bélyegzők száma, s azok mérete állandó, a tárcsa megterhelése kisebb és ennek következtében kisebb az inerciája is, amikor rá a gyakori, gyors és intermittáló (tehát gyakran megszakadó) forgómozgást közvetítő erő hat. Erre a mozgásra azért van szükség, mivel a bélyegzők egymást követően végzik munkájukat az ütőszerszám hatása alatt. A találmány szerinti berendezés további, de fontos előnye még az, hogy a tárcsa a bélyegzőszerszámok egymást követő mozgása és munkavégzése alatt egyforma sebességgel mozog, vagyis konstans szögelfordulással szakaszosan forog és ez a mozgás összetevődik a tárcsa tengelyének, az ütőszerszám mozgási irányára történő beállásával. Erre azért van szükség, mert az ütőszerszámnak és a bélyegzőnek koaxiálisnak kell lenniök, függetlenül a bélyegzőszerszámok pozícióját meghatározó csigavonaltól. A tárcsa tengelyének beállását egy .olyan, tengely körül forgó bütyköstárcsa vezérli, mely a szerszámokat rögzítő tárcsával egy fázisban forog, s a bütyköstárcsának a profilja archimedesi csigavonal alakú, vagyis olyan idom, melynek sugara állandóan nő, mégpedig olyan törvényszerűséggel, ahogyan a bélyegzőszerszámok vannak elrendezve a tárcsa csigavonalán, — amely szintén archimedesi csigavonal. A találmány szerinti berendezés további előnye abban van, hogy az írásjeleket vagy egyéb szimbólumokat különböző, egytengelyű ívelt felületekre úgy tudja bevésni, hogy közben a bélyegző-szerszámokat rögzítő tárcsa folyamatosan végzi mozgását. A gyakorlatban is úgy van, hogy az acélpalackokat kettő, három, négy vagy öt, egymástól különböző sugarú, ívelt felületen kell a bélyegző beütésével megjelölni. E különböző méretű sugarak középpontja a henger alakú palack közepén átmenő tengelyen foglal helyet, szögnyílásuk mértéke pedig 90—120° között van. Amikor tehát a találmány szerinti jelölőberendezés működés közben nagy szögnyílású felületet súrol elfordulás közben, akkor arra kell vigyázni, hogy az üresjárati idők ne nyúljanak hosszúra, ezért a hengeres tartály szakaszos forgómozgással forog egy irányban, így a forgás által meghatározott felületén a jelölés létrejön, ezután a tartály ellenkező irányban kezd forogni, tehát a jelölés az ellenkező értelemben jön létre. Ez a folyamat annyiszor ismétlődik meg, ahányszor szükség van rá. A bélyegzőszerszámokat rögzítő tárcsa ezzel szemben mindig egy irányban forog, s ezért a bélyegzőszerszámok a rögzítőtárcsán úgy vannak elrendezve, hogy a szükséges írás-, vagy számjelek stb. az adott felületen történő jelölés végrehajtásának megfelelő sorrendben helyezkedjenek el, figyelembe véve a hengeres tartály reverzáló mozgását is. A görbült felületen egyéb módon is rögzíthetők az írásjelek, vagy egyéb szimbólumok, ha például azonos felületen egymással átlósan ellentétes gömbszektorra kívánjuk felvésni a kérdéses jeleket. Ilyen esetekben a henger alakú tartály egyirányúan forog, ennélfogva a bélyegzőszerszámok a tárcsán egymást követően, sorrendben vannak elrendezve. Amikor a hengeres tartály abban a tartományban forog, ahol a jelölés lesz, akkor a forgásnak viszonylag lassúnak és szakaszosnak kell lennie, mivel az egymás mellett levő jelek közötti távolság ezt megkívánja, de gyorsabb és folyamatos a forgás azon a szakaszon, ahol jelölés nem lesz. A vésett jelekkel ellátandó henger alakú tartályt önmagában ismert módon alá kell támasztani. Ez történhet úgy, hogy a tartály összeszűkülő végére egy persely van rászorítva, mely egyúttal hajtáskapcsolatban van egy dugattyúshengerrel és egy tölcsér alakú kitámasztókerettel. A bélyegzőszerszámokra egy elektrogámneses úton működtetett kalapács üt rá. Az ütőszerszámok úgy vannak kialakítva, hogy mindegyik bélyegzőszerszámra a megkívánt erővel ütnek rá. Az ütőszerkezetet a 859 256 lajstromszámú olasz szabadalmi leírás részletesen ismerteti. Mindezek és egyéb előnyös, s a találmány lényegére utaló jellemzők a szakmában járatos emberek számára világossá válnak az alábbi, részletes leírásból és a leíráshoz csatolt magyarázó rajzokból, melyek a találmány szerinti megoldásnak megfelelő olyan kiviteli példáját ismertetnek, amely bejelentésünkre nézve azonban nem lehet korlátozó jellegű. A rajzokon az 1. ábra vázlatosan mutatja be a bélyegzőszerszámokat hordozó tárcsát, a kétféle működtető berendezéssel együtt. A 2. ábra vázlatosan ábrázolja a jelek sorrendjét, aminek megfelelően vannak a bélyegzők a tárcsán elrendezve. A 3/a ábra és a 3/b ábrákon két nézetben lehet látni a bélyegzőszerszámokat hordozó tárcsát mozgató mechanizmust. A 4. ábrán vázlatosan látjuk a teljes berendezést a hengeres tartályt kitámasztó szerkezettel, valamint a bélyegzőszerszámokat működtető ütőszerkezettel. 5 10 IS 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
