173433. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkálikus építőanyagokból készült épületelemek korrózióállóságának növelésére és hidrofobizálására
5 173433 6 savállóan kiépített kamrákban vagy műanyaggal bélelt kamrákban, továbbá autoklávokban vagy szalagrendszerű, folyamatosan működő kamrákban. A feleslegben levő szerves fluorszilángázok vagy ■gőzök kondenzálhatok vagy körfolyamatban áramoltathatok. A felhasznált szerves fluorszilánok nedvességállósága jobb és ennél fogva alkalmazása gazdaságosabb, mint az SiF4 felhasználása az okrát-eljárásban [lásd Wittekindt, W.: Zement-Kalk-Gips, 7, 337-342 (1954)]. A szerves fluorszilángázok a levegőhöz képest jóval nagyobb sűrűségei rendelkeznek és ezért a betonból vagy más alkálikus építőanyagokból készült, belül üres kiképzésű tartályok, például silók, tankok, kémények stb., belső falát a találmány szerint oly módon kezelhetjük, hogy a reakcióképes gázt egyszerűen az üres tartályokba vezetjük, amelyből e gázok a levegőt kiszorítják. A tartályok lefedésével, például műanyag fóliával, a levegő bediffundálását kiküszöböljük és megakadályozzuk, hogy a reakciógázban veszteség lépjen fel. A találmányt az alábbi kiviteli példák illusztrálják. Ha hőmérséklet- és/vagy nyomásértéket nem adunk meg, akkor a találmány szerinti kezelést szobahőmérsékleten és atmoszférikus nyomáson végezzük. 1 példa Portlandcernentből (PZ 400), szulfátrezisztens portlandcementből (SPZ 300) és kohócementből (HOZ 225) 0,08-1 mm szemcsenagyságú teszthomok felhasználásával (arányok: S/Z = 3 és N/Z = 0,5) 10x10x60 mm méretű prizmákat készítünk és 14-21 napon át víz alatt tároljuk, majd levegőn konstans súlyig szárítjuk és végül exszikkátorban szobahőmérsékleten és normál nyomáson 48 órán át gáz alakú metiltrifluorszilánnal kezeljük. Az előzőekben leírt módon ugyancsak prizmákat készítünk és ezeket 44 súly% SiF4 és 56 súly% CH3SiF3 keverékével vagy 44 súly% SiF4, 51 súly% CH3SÍF3 és 5 súly% (CH3)2SiF2 keverékével kezeljük, az előbb említett kezelési paraméterek betartása mellett. Az 1. táblázatban a fenti módon kezelt prizmák elért nyomószilárdságát, illetve a kezeletlen és a tiszta SiF4-el azonos módon kezelt prizmák nyomószilárdságát állítjuk szembe. Mint a táblázatból kitűnik, a kezeletlen prizmák a legkisebb és a metiltrifluorszilán-tartalmú gázzal kezelt prizmák a legnagyobb szilárdsággal rendelkeznek. Az összehasonlítás alapján láthatjuk, hogy a találmány szerinti kezeléssel 100%-os szilárdságnövelést is elérhetünk. A fentiekben ismertetett gázokkal vagy gőzökkel, illetve ezek elegyeivel kis nyomáson vagy nagy nyomáson kezelt prizmák egyformán jó eredményeket adnak. 1. táblázat Különböző módon kezelt habarcs-kisprizmák Kezelés Nyomószilárdság kp/cm2 PZ SPZ HOZ 400 257 255 CH3SÍF, 575 344 337 SiF4 635 452 412 SíF4 + CH3 SiF 3 599 533 503 SiF4+CH3SiF3 + + (CH3)2SiF2 668 A PZ-prizmák és a HOZ-prizmák specifikus gázáteresztő képességét a 2. táblázatban szemléltetjük. A táblázatból látható, hogy úgy a CH3SiF3-al, mind a SiF4-el való kezelés a gázáteresztő képességet növeli, tehát póruseltömődés nem következik be. 2. táblázat Különböző módon kezelt cementhabarcs specifikus gázáteresztő képessége Specifikus gázáteresztő Kezelés képesség PZ HOZ 0,062 0,258 CH3SiF3 0,130 1,043 SíF4 0,185 0,890 A konstans súly eléréséig vízben tárolt próbák vízfelvételét és hidrofobálási fokát a 3. táblázat tartalmazza. Az adatokból látható, hogy a CH3SiF3-al kezelt prizmák vízfelvétele 85%-al és a SiF4-al kezelt prizmák vízfelvétele 20—25%-al kisebb, mint a kezeletlen prizmáké. 3. táblázat Különböző módon kezelt habarcs-prizmák vízfelvétele s hidrofobizáció foka Vízfelvétel (WA) és hidrofobizációfok (H°) Kezelés PZ HOZ WA (%) H° (%) WA (%) H° (%) 7,30 0 8,78 0 SiF4 5,97 18 6,62 25 CH3SÍF3 U4 84 1,35 85 SiF4+ CH3SÍF3 1/14 86 1,42 84 SiF4 + CH3SiF3+ + (CH3)2SiF2 1,10 85 1,10 87 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
