173392. lajstromszámú szabadalom • Öntözőberendezés félkész termékek, előnyösen gépihuzal nyersdarabok előállítására
3 173392 4 nagyon nyúljon meg. A közönséges acélnak azonban a jelen felhasználás céljából van egy hátrányos tulajdonsága is: hővezetőképessége rézéhez képest viszonylag kicsiny. Hosszú ideig ez a hátrány nem volt zavaró, különösen ötvözetlen vagy gyengén ötvözött alumínium öntésekor: így Al 99, A199.5 ötvözetlen alumíniumból és AlMgSi 0,5 ötvözetből vezetőhuzalok, A199, A199,5 ötvözetlen alumínium és AlMn ötvözethez hasonló gyengén ötvözött anyagokból vagy kis magnéziumtartalmú ötvözetekből durvalemezek nyersdarabjainak készítésekor. Ezzel szemben magasabb ötvözettartalmú anyagok kerékre történő öntésekor magasabb szilárdulási hőmérséklet tartományban, Al—Cu és Al—Zn ötvözet családok esetében, így például a 0,6-1,2% Si, 3,9-5% Cu és 0,2-0,8% Mg vagy 3,8-4,9%Cu, 1,2-1,6% Mg vagy l,2-2%Cu, 2,1-2,9% Mg és 5,1—6,1% Zn tartalmú alumíniumötvözetek esetén nem elektromos, hanem gépészeti alkalmazásokhoz szükséges anyagjellemzőkkel rendelkező huzalok gyártásakor a megszilárdult nyersdarab szalag felőli oldalán hibákat figyeltek meg. Ezeket a hibákat az öntött fém és a hűtővíz közötti alacsony hőáram miatt fellépő a már megszilárdult fém újraolvasztódása okozza. Ezek a hibák a nyersdarab szalag felőli oldalán általában két egymással párhuzamos vonalban lépnek fel. A hibák enyhe hólyagosodás, cseppek sorozataként jelentkeznek, amelyet porózus zónák és helyi feldúsulások kísérnek. Ezeknél a zónáknál a következő hengerlési műveletek során az összekovácsolódás veszélye lép fel, amely a kész huzalban is megmaradó hajszálrepedéseket okoz, az viszont a felhasználásra alkalmatlanná teszi az anyagot. Megkísá-elték az acélszalagot rézzel vagy rézötvözettel helyettesíteni abból a célból, hogy az öntött termék teljes kerületén egy homogén és jó hővezetőképességű öntőformával legyen körülvéve. Azonban a réz túl nagy hidegnyújthatósága és melegnyújthat ósága miatt a szalagabroncs igen gyorsan kinyúlik és vékonyodik. Erősen ötvözött rézanyagok - amelyek mechanikai tulajdonságai jobbak, így például a kuproberillium — használata elképzelhető, de így beszerzési és beszerelési (különösen a forrasztás) problémák lépnek fel, arról nem beszélve, hogy az ötvözet hővezetőképessége tiszta rézhez képest alacsonyabb. A találmány célja a fenti hátrányok kiküszöbölése, nevezetesen olyan berendezés kialakítása, amely lehetővé teszi tiszta rézből készült szalag alkalmazását. A találmány szerinti berendezésnél az eddigi összes ismert megoldással szemben az acélszalag által egyszerre ellátott két funkció: a hőelvezetés és a mechanikai feladatok - a kerekek hajtása és a szalag feszítése — ketté lett választva. A hőelvezetési célokra egy rézszalag, míg a mechanikai feladatokhoz egy acélszalag előnyös. A találmány szerinti berendezésen egyszerre kerül alkalmazásra egy rézszalag vagy az acélnál jobb hővezetőképességgel rendelkező anyagból készült szalag, amely biztosítja a nyersdarab és a hűtővíz közötti hőátadást és előnyösen két acélszalag, amelyek biztosítják a rézszalagnak az öntőkerékkel történő kapcsolódását és a rézszalag, valamint a segédkerekek hajtását. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti berendezés egy példakénti kiviteli alakja van feltüntetve. A rajzon: az 1-4. ábrákon fentebb már tárgyalt, az irodalomban ismertetett négy berendezés vázlatos szerkezeti sémái láthatók, az 5. ábra a találmány szerinti berendezés szerkezeti vázlata elölnézetben, a 6. ábra az 5. ábra A—Á vonal menti metszete, a 7. ábra egy a találmány szerinti szalag metszete, a 8. ábra egy másik a találmány szerinti szalag metszete. Amint az 5. ábrán látható, a találmány szerinti berendezés egy példakénti kiviteli alakja négykerekes megoldás, amelyben az olvadt fémet 10 öntőcsatorna vezeti 11 öntőkerék felső vízszintes érintője irányából. A találmány szempontjából az öntőcsatorna helyzete közömbös, az lehet akár függőleges vagy ferde irányú is. A 11 öntőkerék A—Á vonalak mentén vett metszete látható a 6. ábrán. Az öntött nyersdarab az öntőkerék szájrésze és az ezt lezáró szalag által kialakított térrészben szilárdul meg. A szalagot, illetve az öntőkereket víz hűti. A megszilárdult nyersdarab 12 érintkezési pontnál lép ki, ahol a szalagok leválnak a 11 öntőkerékről. A szalag vagy szalagok 13 kilépőkerék, majd 14 visszatérítő kerék és végül 15 támasztókerék érintkezésével kerülnek vissza az öntési zónába. Az eddig ismert megoldásoknál a szalag egy darabból álló acélszalag, amely a következő pályát követi: 11 öntőkerék, 13 kilépőkerék, 14 visszatérítő kerék, 15 támasztókerék. A szalag befedi az egész nyersdarabot, miközben feltámaszkodik a horony 16 peremére. A találmány szerint előnyösen rézből készült 17 szalag és két 18 acélszalag együttesét alkalmazzuk. A 17 szalag laza és húzóigénybevétel egyáltalán nem éri. A 18 acélszalagok ezzel szemben viszont meg vannak úgy feszítve, hogy az öntési zónában a 17 szalagot rányomják all öntőkerékre és hogy meghajtsák a segédkerekeket. Amint a 6. ábrán látható, 17 szalag befedi az öntőkerék hornyát és a 16 peremeken fekszik fel. A két 18 acélszalag egymással párhuzamosan helyezkedik el. A 18 acélszalagok a folyékony fém betáplálási és a nyersdarab kilépési pontja között befedik a 17 szalag oldalait és a horony 16 peremein támaszkodnak fel. így a 17 szalagot a 18 acélszalagok erősen a horonyhoz szorítják, anélkül, hogy magában a 17 szalagban húzófeszültség keletkezne. A 17 szalag all öntőkerékkel való érintkezési szakaszán kívül laza. A 17 szalag megvezetése és a 15 támasztókerékre történő teljes felvezetése céljából elegendő a szalagot például a kerék előtt elhelyezett két kenőanyaggal impregnált enyhén összeszorított 19 nemez közé bevezetni. Amint a 6. ábrán látható, a két 18 acélszalag a horony 16 peremeire rányomja a 17 szalagot. így a 18 acélszalagok egymásál párhuzamos helyzetűek 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
