173392. lajstromszámú szabadalom • Öntözőberendezés félkész termékek, előnyösen gépihuzal nyersdarabok előállítására

3 173392 4 nagyon nyúljon meg. A közönséges acélnak azon­ban a jelen felhasználás céljából van egy hátrányos tulajdonsága is: hővezetőképessége rézéhez képest viszonylag kicsiny. Hosszú ideig ez a hátrány nem volt zavaró, különösen ötvözetlen vagy gyengén ötvözött alumínium öntésekor: így Al 99, A199.5 ötvözetlen alumíniumból és AlMgSi 0,5 ötvözetből vezetőhuzalok, A199, A199,5 ötvözetlen alumínium és AlMn ötvözethez hasonló gyengén ötvözött anyagokból vagy kis magnéziumtartalmú ötvözetek­ből durvalemezek nyersdarabjainak készítésekor. Ezzel szemben magasabb ötvözettartalmú anya­gok kerékre történő öntésekor magasabb szilárdu­­lási hőmérséklet tartományban, Al—Cu és Al—Zn ötvözet családok esetében, így például a 0,6-1,2% Si, 3,9-5% Cu és 0,2-0,8% Mg vagy 3,8-4,9%Cu, 1,2-1,6% Mg vagy l,2-2%Cu, 2,1-2,9% Mg és 5,1—6,1% Zn tartalmú alumíniumötvözetek esetén nem elektromos, hanem gépészeti alkalmazásokhoz szükséges anyagjellemzőkkel rendelkező huzalok gyártásakor a megszilárdult nyersdarab szalag felőli oldalán hibákat figyeltek meg. Ezeket a hibákat az öntött fém és a hűtővíz közötti alacsony hőáram miatt fellépő a már megszilárdult fém újraolvasz­­tódása okozza. Ezek a hibák a nyersdarab szalag felőli oldalán általában két egymással párhuzamos vonalban lépnek fel. A hibák enyhe hólyagosodás, cseppek sorozataként jelentkeznek, amelyet poró­zus zónák és helyi feldúsulások kísérnek. Ezeknél a zónáknál a következő hengerlési műveletek során az összekovácsolódás veszélye lép fel, amely a kész huzalban is megmaradó hajszálrepedéseket okoz, az viszont a felhasználásra alkalmatlanná teszi az anyagot. Megkísá-elték az acélszalagot rézzel vagy rézöt­vözettel helyettesíteni abból a célból, hogy az öntött termék teljes kerületén egy homogén és jó hővezetőképességű öntőformával legyen körülvéve. Azonban a réz túl nagy hidegnyújthatósága és melegnyújthat ósága miatt a szalagabroncs igen gyorsan kinyúlik és vékonyodik. Erősen ötvözött rézanyagok - amelyek mechanikai tulajdonságai jobbak, így például a kuproberillium — használata elképzelhető, de így beszerzési és beszerelési (külö­nösen a forrasztás) problémák lépnek fel, arról nem beszélve, hogy az ötvözet hővezetőképessége tiszta rézhez képest alacsonyabb. A találmány célja a fenti hátrányok kiküszöbö­lése, nevezetesen olyan berendezés kialakítása, amely lehetővé teszi tiszta rézből készült szalag alkalmazását. A találmány szerinti berendezésnél az eddigi összes ismert megoldással szemben az acélszalag által egyszerre ellátott két funkció: a hőelvezetés és a mechanikai feladatok - a kerekek hajtása és a szalag feszítése — ketté lett választva. A hőelvezetési célokra egy rézszalag, míg a mechanikai feladatokhoz egy acélszalag előnyös. A találmány szerinti berendezésen egyszerre kerül alkalmazásra egy rézszalag vagy az acélnál jobb hővezetőképességgel rendelkező anyagból ké­szült szalag, amely biztosítja a nyersdarab és a hűtővíz közötti hőátadást és előnyösen két acél­szalag, amelyek biztosítják a rézszalagnak az öntő­kerékkel történő kapcsolódását és a rézszalag, valamint a segédkerekek hajtását. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti beren­dezés egy példakénti kiviteli alakja van feltüntetve. A rajzon: az 1-4. ábrákon fentebb már tárgyalt, az irodalomban ismertetett négy berendezés vázlatos szerkezeti sémái láthatók, az 5. ábra a találmány szerinti berendezés szerkezeti vázlata elölnézetben, a 6. ábra az 5. ábra A—Á vonal menti metszete, a 7. ábra egy a találmány szerinti szalag metszete, a 8. ábra egy másik a találmány szerinti szalag metszete. Amint az 5. ábrán látható, a találmány szerinti berendezés egy példakénti kiviteli alakja négykere­kes megoldás, amelyben az olvadt fémet 10 öntőcsatorna vezeti 11 öntőkerék felső vízszintes érintője irányából. A találmány szempontjából az öntőcsatorna helyzete közömbös, az lehet akár függőleges vagy ferde irányú is. A 11 öntőkerék A—Á vonalak mentén vett metszete látható a 6. ábrán. Az öntött nyersdarab az öntőkerék szájrésze és az ezt lezáró szalag által kialakított térrészben szilárdul meg. A szalagot, illetve az öntőkereket víz hűti. A megszilárdult nyersdarab 12 érintkezési pontnál lép ki, ahol a szalagok leválnak a 11 öntőkerékről. A szalag vagy szalagok 13 kilépő­kerék, majd 14 visszatérítő kerék és végül 15 támasztókerék érintkezésével kerülnek vissza az öntési zónába. Az eddig ismert megoldásoknál a szalag egy darabból álló acélszalag, amely a következő pályát követi: 11 öntőkerék, 13 kilépő­kerék, 14 visszatérítő kerék, 15 támasztókerék. A szalag befedi az egész nyersdarabot, miközben feltámaszkodik a horony 16 peremére. A találmány szerint előnyösen rézből készült 17 szalag és két 18 acélszalag együttesét alkalmazzuk. A 17 szalag laza és húzóigénybevétel egyáltalán nem éri. A 18 acélszalagok ezzel szemben viszont meg vannak úgy feszítve, hogy az öntési zónában a 17 szalagot rányomják all öntőkerékre és hogy meghajtsák a segédkerekeket. Amint a 6. ábrán látható, 17 szalag befedi az öntőkerék hornyát és a 16 peremeken fekszik fel. A két 18 acélszalag egymással párhuzamosan helyezkedik el. A 18 acélszalagok a folyékony fém betáplálási és a nyersdarab kilépési pontja között befedik a 17 szalag oldalait és a horony 16 peremein támaszkodnak fel. így a 17 szalagot a 18 acélszalagok erősen a horonyhoz szorítják, anélkül, hogy magában a 17 szalagban húzófeszült­ség keletkezne. A 17 szalag all öntőkerékkel való érintkezési szakaszán kívül laza. A 17 szalag megvezetése és a 15 támasztókerékre történő teljes felvezetése céljából elegendő a szalagot például a kerék előtt elhelyezett két kenőanyaggal impregnált enyhén összeszorított 19 nemez közé bevezetni. Amint a 6. ábrán látható, a két 18 acélszalag a horony 16 peremeire rányomja a 17 szalagot. így a 18 acélszalagok egymásál párhuzamos helyzetűek 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom