173374. lajstromszámú szabadalom • Természetes testet utánzó oktatási segédeszköz kiválasztott összetartozó felület alatti célpontok kikeresésére

5 173374 6 kapcsoljuk, míg a 30e tárcsán az 56 és 57 vezetékeket kötjük össze. Ily módon, ha a gyakorló véletlenül a keresetűvel a 115 vezeték helyett a 114 vezetékhez tartozó céltes­tet találja el, az 54 vezeték azonal „nem helyes” utasítást ad az E kijelzőegységnek. Ha azonban felada­tának megfelelően a keresőtűvel a 115 és 105 vezeté­kekhez tartozó céltestekkel hoz létre érintkezést, az A kapcsolóegység felé továbbítja az információt. Ha nem két, hanem három kiválasztott célpontunk van, akkor mindháromnak a megfelelő információt az 51, 52 és 53 vezetéken keresztül továbbítja a B logikai egység felé, s ekkor az 56 és 57 vezetéknek nincs szerepe. Az 5. ábrán a B logikai egység kapcsolási vázlatát láthatjuk- Az egység egy együttműködtetett ÉS kapu­ból és VAGY kapuból áll és a jelfogók 31, 32, 33 tekercseiből az általuk működtetett tekercsenként két-két: 31a és 31b, 32a és 32b, 33a és 33b kapcsoló­ból, valamint a 34, 35, 36, 37, 38 és 39 diódákból van felépítve. A 31a, 32a, 33a kapcsolók alkotják a VAGY kaput, a 31b, 32b, 33b kapcsolók alkotják az ÉS kaput. Az első találat esetén, ha az így keltett impulzus pl. az 52 vezetéken át érkezik, a 32 tekercs zárja a 32a és 32b kapcsolót, és ezzel a 60 vezetéken át a C időrelé áramkörét zárja és működését megindít­ja, de a D kijelzőegység bemenetén változatlanul sza­kadás van, mert ehhez ott mind a három 31b, 32b, 33b kapcsolónak is zárt állásban kell lennie: a 61 vezetéken tehát csak mindhárom kiválasztott céltest eltalálása esetén zárulhat az áramkör. Ha - mint esetünkbe — csak két kiválasztott célpontunk van, akkor az A kapcsolóegység az 56, 57 vezetékeken keresztül a 33b kapcsolót rövidre zárja, és így a két kiválasztott céltest eltalálásával a 31b és 32 b kapcso­lók zárt állása létrejön, ami a 61 vezetéken át a D kijelzőegységet működteti. A 6. ábrán a D kijelzőegység kapcsolási vázlatát szemlélhetjük. Az egység jelfogók 40, 41, 42 teker­cseiből 40a, 41a, 41b, 42a, 42b záróérintkezőkből és 40b nyitóérintkezőkből , a 43, 44, 45 és 46 diódák­ból, a 47 ellenállásból és a 81,82 jelzőlámpákból van felépítve. Az egység az 54 és a 62 vezetéken át kaphat „nem helyes” utasítást. Ekkor a 42 tekercs zárja a 42a, 42b kapcsolókat, a 40 tekercs zárja a 42a, 42b kapcsoló­kat, a 40 tekercs zárja a 40a és nyitja a 40b kapcsoló­kat. Ezzel működteti a 82 „nem helyes” lámpát, leválasztja a 72 vezetéken át a B logikai egységet és a C időreléegységet s egyidejűleg kisüti az időrelé kon­denzátorát. Ha az egység a 61 vezetéken át „helyes” utasítást kap, a 41 tekercs zárja a 41a, 41b kapcsolókat, a 40 tekercs pedig zárja a 40a egyenest és nyitja a 40b kapcsolót. Ezzel kigyullad a 81 „helyes” lámpa, a 72 vezeték megszakításával leválasztódik a B logikai egy­ség, a C időreléegység és egyidejűleg kisül a C időrelé kondenzátora. Mindkét esetben a 41a, illetőleg a 42a kapcsolók zárásakor a 40 és a 41, illetőleg a 40 és a 42 jelfogó öntartó kapcsolásban van, vagyis az utasítás megszűn­te után is megtartja zárt állapotát. Uj készenléti állapotra való beállás a készülék nullá­zásával, vagy a tápfeszültség rövid idejű kikapcsolásá­val történik, aminek következtében a jelfogók elen­gednek. A bemutatott példán a 4. ábrán a logikai egység egy „VAGY” és egy „ÉS” kapuból állt: az időrelé csak akkor indult, ha egy helyes találata már volt a hallgatónak. Az egységet meg lehet a találmány értel­mében természetesen úgy is szerkeszteni, hogy a „VAGY” egység elmarad és az időrelét külön közvet­len indító impulzussal üzemeltetjük. A 3. ábrán be­mutatott Jaxley-féle tárcsás kapcsoló helyett alkal­mazhatunk pl. Isostat nyomógombos kapcsolást is stb. A kondenzátoros időrelé helyett használhatunk más időrelét is és egyébként is egységeinket megszer­keszthetjük jelfogók beépítése helyett integrált áram­körökkel, tranzisztorokkal stb. Példánkban továbbá kifejezetten fogászati oktatás­nak megfelelő, legfeljebb három kiválasztott „helyes” célpontnak megfelelő jelzőkészüléket mutattunk be. Nyilvánvaló, hogy a kiválasztható célpontok számát a mindenkori kívánalmaknak megfelelően lehet megál­lapítani és a kapcsolási elrendezést ennek megfelelően alakítani s hasonlóképpen ennek megfelelően lehet formálni magát a műtestet is, amelyen a szükséges felület alatti célpontkeresést gyakoroltatni kívánjuk. Végül, amennyiben a közbenső eredmények utóla­gos megállapítását is lehetővé kívánjuk tenni, a készülékbe memóriaegységet is beépíthetünk. Szabadalmi igénypontok 1. Természetes testet utánzó, műtestből álló okta­tási segédeszköz, sok szóbajöhető felület alatti cél­pontból kiválasztott több összetartozó célpont kere­sőtűvel való kikeresésére és ennek eredményességének jelzésére, azzal jellemezve, hogy a műstestnek (21) a szoóajöhető felület alatti célpontok és a felület közöt­ti része lágy, villamosán szigetelő részből (23) van kiképezve, a szóbajöhető felület alatti célpontok he­lyén villamos kivezetésével (100) ellátott, villamosán vezető anyagból készült célteste (24), ezenkívül villa­mos kivezetéssel (99) ellátott villamosán vezető anya­gú keresőtűje (25 ), továbbá a céltestek kivezetéséül ez (100) bementeivel csatlakoztatott kapcsolóegységből (A), ennek első kimenetcsoportjához első bemenet­­csoportjával kapcsolt logikai egységből (B), a logikai egység első kimenetéhez első bemenetével kapcsolt időreléből (C), a kapcsolóegység második kimeneté­hez első bemenetével, és az időrelé első kimenetéhez pedig második bemenetével kapcsolt kijelzőegységből (D) álló jelzőkészüléke van. 2. Az 1. igénypontban meghatározott oktatási segédeszköz kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kijelzőegységben (D) reteszelőegység (40, 40a, 40b) van elrendezve, amelynek első kimenete elágaztatva a logikai egység (B) második és az időrelé (C) második - tiltó — bemenetére, második kimenete pedig az időrelé (C)harmadik — nullázó — bemenetére van kötve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom