173369. lajstromszámú szabadalom • Granuláló eljárás nitrogéntart száraz vegyületek előállítására
7 173365 8 van, amint ezt a példák alapján majd megállapíthatjuk. NPK-termelés esetén például az említett szilárd hűtőközeg jelentős részét káliumsó adagolása biztosítja. Az olvadt vegyidet egy részének szilárd hűtőközegként történő alkalmazását ugyancsak megkíséreltük és a kísérlet eredményes volt. Amint az alábbi példákból kitűnik, a nagy rostálási teljesítményt teljes mértékben kihasználhatjuk, ha a granulált terméknek hűtőközegként történő mechanikus recirkuláltatásáról lemondunk. Kielégítő hőegyensúlyt érhetünk el, ha abból a vegyületből, amelyet olvadék és szilárd hűtőközegként szándékozunk adagolni, szabadon választott mennyiségeket alkalmazunk. A rostált terméket a berendezésből 19 vezetéken át ürítjük ki anélkül, hogy bármely részét a granulálási folyamatba kellene visszavezetnünk. A következőkben rátérünk a példákra, amelyek egyúttal útmutatást adnak a találmány szerinti eljárás célszerű foganatosítási módjaira. 1. példa 1,5—4,5 mm szemcsenagyságú ammóniumnitrát előállítása. A termelést olyan tálcával végeztük, amelynek átmérője 3,5 m, peremének magassága pedig 0,7 m volt. Az NH4NO3 olvadékot, amelyet 0,5% víztartalomig elgőzölögtettünk, 178 °C hőmérsékleten és 10,300 kg/h mennyiségben kúpos fúvókán át adagoltunk a tálcára. Méréseink szerint az NH4NO3 olvadék kristályosodási hőmérséklete 163 °C volt. A fúvókát kis sztatikus tápnyomáson (1 kg/cm2) üzemeltettük. Az olvadék közelítően elliptikus permetezési körzetének leghosszabb tengelye körülbelül 1,3 méter volt. Az olvadék zöme a szilárd anyagok felületét 12 óra—3 óra helyzetekkel meghatározott negyedben érte. A forgássebesség 11,6 ford/perc, a rézsútosság szöge pedig 57,5° volt. Szilárd anyagként 2700 kg/h finom szemcsés NmNOs-at alkalmaztunk. Az NH4NO3 teljes mennyisége 13,000 kg/h volt. Ez nyilvánvalóan a tálca kis terhelését jelentette, minthogy a tálca felületének 30—40 százaléka nem volt igénybevéve. A szilárd anyagokat a 7 óra—8 óra helyzetben adagoltuk a tálca fenekére. Az áramló termék b mérséklete 140 °C volt. Az üzem stabilnak bizonyult és a termék 77 százalékának szemcsenagysága 1,5—4,5 mm volt. A gyártási fázisból vér lezett a nem gőzölögtetett NH4N03-ban rostál, c-'alékanyagot oldottunk föl. Ilyen kis tálcát ‘hélés esetén a nettó teljesítmény 1030 kg/h,m2 volt, amelyet ennek az értéknek kétszeresére könnyen megnövelhettünk volna. A kis tálcaterhelés oka nem a tálca szerkezete, hanem a termelési vonal egyéb részeinek korlátolt kapacitása volt. 2. példa 4 1 1 mm szemcsenagyságú ammóniumnitrát előállítása. Az első példához hasonlóan NH4NO3 olvadékból kís tapnyomas1' lapos fúvókán át 13,500 kg/h menny... adagoltunk a tálcára. A teljes permetezési felület a I 7 óra -3 óra helyzetekkel meghatározott negyedre esett. A tálca peremének magassága 0,8 méter volt. Szilárd anyagként 22 °C hőmérsékleten mikroszemcsés minőségű szemcséket alkalmaztunk, amelyeknek nagysága kisebb volt, mint 1 mm. Stabil üzemben óránként 4,400 kg mennyiségű anyagot adagoltunk be. A termék hőmérséklete 147 °C volt. A részecskék ezen a hőmérsékleten igen gyorsan növekedtek. A rézsútosság szöge 52,5° volt. A tálca fenékfelületének egy része bal fölső oldalán még ez esetben sem volt elborítva, ami arra mutat, hogy a teljesítményt még fokozni lehetett volna. A forgássebesség körülbelül 8 ford/perc volt. A termék 96 százalékának szemcsanagysága a kívánt 4—11 milliméteres tartományba esett. A nettó termelés 1780 kg/h,m2 volt. Szélesebb szórófúvókát alkalmazva megkíséreltük durvább termék előállítását is. Az alkalmazható hőmérsékletek fölső határaként 150 °C volt megállapítható. Dyen körülmények között fontos volt a permetezett felület helyzetének olyan beállítása, amelynél a meleg zóna nem terjedt ki túlságosan. Ha ez mégis bekövetkezett, a csúszási szög értéke túlságosan megnövekedett, forró anyag recirkulációba ment és finomabb anyaggal keveredett, az osztályozódás és a túlömlés csökkent és a folyamat végül is megállt. 3. példa 1 -4,5 mm szemnagyságú karbamid szemcséket állítottunk elő. 0,9 m átmérőjű és 0,26 m peremmagasságú tálcára kétféle anyagot áramoltattunk: 136 °C hőmérsékleten karbamid olvadékot adtunk 1550 kg/h menyiségben. A fúvókák nyomása 4,6 atmoszférikus túlnyomás volt. Egy tömör kúpos fúvókát használtunk. A másik adagolt anyag szilárd karbamid volt, amelyet 28 °C hőmérsékleten bocsátottunk be óránként 1310 kg mennyiségben. A szilárd anyagok kizárólag zúzott, hűtött termékből álltak, amelyeknek 4—8 százalékánál a szemcsenagyság kisebb volt, mint 1,5 mm. A szilárd anyagokat mélyen a tálca alsó részének közelébe adagoltuk. A kiürített anyag termékhőmérséklete 128 °C volt. A mozgási pályák stabilak voltak és az osztályozódás a tálca teljes kiterjedésében igen jónak bizonyult. Ebből következte, hogy a közölt adatok nem maximális teljesítményt határoztak meg. A termék szemcsemérete igen szűk határok között mozgott. 88,7% a kívánt 1,4-4,5 mm határok közé esett, 73% pedig 2—4 mm között volt. Az 1,5—4 mm frakció tömörített súlya literenként 748 gr volt. A szemcsék mechanikai szilárdsága igen nagy volt. E példa esetében a nettótermelés 2480 kg/h,m2 volt. A stabil üzemet 129—130 °C ágyhőmérsékletnél értük el. Időnként 50 százalékban 1,5 milliméternél kisebb szilárd anyagot alkalmaztunk. Ez 127-128 °C hőmérsékleten stabil üzemet eredményezett, de a fúvókák beállítása sokkal kényesebbé vált. A finom anyag könnyen túlmelegedett és ragadóssá vált, ami azután az üzem leállását jelentette. Még finomabb szemcséjű szilárd anyagok alkalmazása esetén a hőmérsékletet 125 °C értékre kellett csökkenteni, amikoris a termék veszített tömörségéből és szabatosságából. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
