173330. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus membrán-szelep
9 173330 10 van rögzítve. A 38 nyílást a 23a házrész végfalához kiképzett szellőző-nyílások (az ábrán nincsenek feltüntetve) helyettesítik. A 12 működtető-tag a 30 támasztó-elemhez van erősítve és hiányzik a 35 toldata. A 11 membrán nyugalmi helyzetét a 22 házrész behajlított válla biztosítja. A 16 és 17 szelepekkel azonos gyűrűalakú 73 szelep helyezkedik el a 9 nagynyomású kamrában. A 73 szelep a 74 támasztólapra van csavarozva, amelyen a 73 szelep beömlőnyílásához illeszkedő nyüás van kialakítva. A 13. ábra szerinti működtető-egység a 14. ábrán bemutatott fékrendszerben alkalmazható. A működtető-egység nyugalmi helyzetében mind a kisnyomású, mind a nagynyomású kamrája a külső légkörrel áll kapcsolatban és a 11 membránt a 36 rugó jobbra megfeszítve tartja. A 17 és 73 szelepek nyitva vannak, a 16 szelep zárt. Amikor a 15 szelep segítségével a féket alkalmazzák, a 37 nyíláson át nagynyomású levegő áramlik a 9 nagynyomású kamrába, nyomáskülönbség létesül a 11 membrán két oldalán, ennek következtében az előremozdítja a 12 működtető-tagot, hogy a fékezés bekövetkezzék. Amikor a 14. ábrán feltüntetett 75 mágnestekercs vezérlésű szelep jelet kap a 19 csúszásérzékelő eszköztől, a 16 szelep vezérlő-nyílása szellőzésre állva nyitja a szelepet, ugyanakkor a 17 és 73 szelepek vezérlőnyílása nyomás alá kerül és ezek a szelepek zárnak, így a í 0 kisnyomású kamra közlekedése a légkörrel megszakad, a 9 nagynyomású kamra nagynyomású levegő ellátása a 13 tápegységről megszűnik és közlekedés jön létre a membránon keresztül, a két kamra nyomása kiegyenlítődik. Amikor ez bekövetkezik, a 12 működtető-tag visszamozdul és a fékezőerő csökken. Amikor a 75 mágnestekercs vezérlésű szelep visszaállítja a 16, 17 és 73 szelepek eredeti helyzetét és úirafékezés következik be. Amint az első kiviteli alak esetén, a 16, 17 és 73 szelepek helyett alkalmazható a gyűrűalakú szelep 10. ábra szerinti változata. A 8 működtető-egység egy harmadik kiviteli alakját mutatja a 15. ábra. Lényegében ez azonos a 13. ábra -zerinti működtető-egységgel azzal az eltéréssel, hogy a gyűrűalakú 17 szelepet és a 23a ház végfalában kiképzett szellőző-nyílásokat egy 76 nyílás helyettesíti a 23a falában kialakítva. Ez a 76 nyílás áramlás-szűkitőként működik a kisnyomású kamrából kiáramló levegő számára. Ez a működtető-egység a 14. ábra szerinti rendszerben kerül alkalmazásra azzal az eltéréssel, hogy a 75 mágnestekercs vezérlésű szelep kapcsolata a 17 szeleppel hiányzik. Amikor a 15 szelep segítségével a féket alkalmazzák, nagynyomású levegő áramlik a 9 nagynyomású kamrába és a 10 kisnyomású kamrából a levegő kiáramlik a 76 áramlás-szűkítőn keresztül, amely azonban elegendően nagy ahhoz, hogy a fék alkalmazásának sebességét ne lassítsa le, azaz a nyomásnövekedés mértéke a 10 kisnyomású kamrában kicsi, összehasonlitva a nyomásnövekedés mértékével a 9 nagynyomású kamrában. Amikor a 14. ábrán feltüntetett 75 mágnestekercs jelet kap a 19 csúszásérzékelő eszköztől, a 16 szelep vezérlőnyílása szellőzésre állva nyitja a szelepet, ugyanakkor a 73 szelep vezérlő-nyílása nyomás alá kerül és ez a szelep zár. így a 9 nagynyomású kamra levegő utánpótlása megszakad, közlekedés jön létre a membránon keresztül és a két kamra nyomása kiegyenlítődik. A 76 áramlás-szűkítő mérete úgy van megválasztva, a nyomáscsökkenés mértéke a 10 kisnyomású kamrában kiesig összehasonlítva a nyomásnövekedés mértékével ugyanebben a kamrában, amikor a 16 szelep nyit. Néhány korábbi fékrendszerben a nagynyomású kamrában levő levegőt a szabad légtérbe kellett engedni a megcsúszás jelzésekor, így nyomás alatti levegő veszett kárba. A 13. és 15. ábra szerinti működtető-egységnél a nagynyomású kamrában levő levegő nyomása a membránon keresztül egyenlítődik ki, tehát a kamra nyomása csak egy hányadával csökken függően a kamrák térfogatának viszonyától, azaz kétlépcsős nyomásesésről van szó, a levegő először a nagynyomású kamrából a kisnyomású kamrába áramlik és azután a légtérbe. Tehát van egy bizonyos maradó nyomás az újrafékezéshez, amikor a 75 szelep visszatér alapállásába és nem szükséges oly sok levegő a tápegységből. Következésképpen a működtető-egység gyorsabban működik és kevesebb levegőt használ fel. A 15. ábra szerinti működtető-egységben eggyel kevesebb gyűrűalakú szelep van, mint a 13. ábra szerintiben. A 7. ábra szerinti kiviteli alak levegő felhasználás szempontjából kevésbé gazdaságos, mivel minden egyes fékezéskor veszít valamennyit, de egyszerűbb és olcsóbbban előállítható, mint a 13. ábra szerinti, mivel csak két gyűrűalakú szelepe van. Előnye még, hogy a 13 levegő-tápegység kapacitása csökkenthető, hiszen a 9 nagynyomású-kamra eléggé nagyra készíthető ahhoz, hogy tárolja a levegő-szükséglet túlnyomó részét. Valamennyi kiviteli alakról hiányzik az ürítőszelepekhez vezető külső csővezeték, így kisebb a mozgatandó levegő mennyisége és rövidül a működtető-egységek működési ideje. Kívánatos a 8 működtető-egység kisnyomású kamrájába történő közegáramlás szabályozásának valamilyen módja, mert a tapasztalat szerint egy szelep, amely közegnyomás hatására mozdul el egy irányba sokkal gyorsabban mozdul ellenkező irányba, ha ez utóbbi mozgását közegnyomás segíti, mintha csak az első elmozdulást előidéző nyomás elernyedése hatására mozdulna vissza. A 13. ábra szerinti működtetőegységben a 17 szelep zár a megcsúszás jelzésekor, így a 10 kisnyomású kamra közlekedése a légtérrel megszakad és gyorsan ellennyomás fejlődik ki siettetve a 16 szelep nyitását. A 15. ábra szerinti 76 áramlás-szűkítő azonos hatást ér el szelep alkalmazása nélkül. az ellennyomás hatását mutatja a 16. és 17. ábra. A 16. ábrán látható az A effektiv féknyomás csökkenésének mértékének görbéje összehasonlítva a 16 szelepen fellépő B segédnyomás esésének görbéjével a 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
