173327. lajstromszámú szabadalom • Automatikus vasúti kapcsoló szerkezet
7 173327 8 szárrészből (2. és 7. ábrák) van kialakítva; a 33 homlokelem felső 331 teste merevítésként szolgál egyrészt a két fő zárólemez, a 85 középső zárólemez és a 12 gerinclemez által alkotott nyitott dobozszerű szerkezet, másrészt all ütközőlemez között; emellett a kis horog felé excentrikusán eltolt üreget alkot, amely a reteszelőszervek átvezetését biztosítja. Amint az 1., 2., 3. és 6. ábrákból kitűnik, a 11 ütközőlemez 113 ferde lemezrésze és 112 elülső lemezrésze a 13 felső zárólemez síkjához képest magasabb felső éllel rendelkezik, és ebbe a magasságba a 114 íves átmenettel van átvezetve. Ez a magasított sáv a 13 felső zárólemez megfelelő részével sarokprofilt alkot, amelyben a 81 burkolat van elhelyezve, amelynek profilja az önmagában ismert és a rajzon nem ábrázolt reteszelőszerkezet elhelyezésére szolgáló 82 ház kialakítására alkalmas. Ez a 82 ház emelőhorog számára függesztőszervként szolgáló 83 füllel van ellátva, és a 92 csap oldalirányú átvezetését lehetővé tevő nyílással van áttörve. Az egyenlőtlenszárú U-profilból készített 31 kis horog (2- és 6. ábrák) 311 felső része a 11 ütközőlemez elülső végével van összekapcsolva, alul pedig a 312 alsó részben folytatódik. A 311 felső részben az eredeti profil változatlanul van hagyva, míg a 312 alsó rész már csak a gerinclemezt tartalmazza, amely egy kisebb profilú, de vastagabb 317 léccel van összekapcsolva. Az eredeti U-profil 313 elülső övlemeze (6. ábra) hosszabb, mint a 314 hátsó övlemez, amelynek vastagsága megközelítőleg a 11 ütközőlemezével azonos, úgyhogy amikor a rövidebb 314 hátsó övlemez a 11 ütközőlemez külső felületének van ütköztetve, 313 elülső övlemeze e 11 ütközőlemez függőleges éle számára ütközőül szolgál. A 311 felső rész végétől kissé lejjebb a kis horog a 315 lapocskák révén van merevítve (1- és 2. ábrák); ezeknek a kis horog szelvényéhez illeszkedő alakjuk van, azonban sarkaik ferdén le vannak vágva, hogy az esetleg oda jutó víz lefolyását lehetővé tegyék. A kis horog 312 alsó része lényegében derékszögű szelvényű; oldalsó lemeze a felső U-profil gerincének folytatásában a 4 külsőprofilos vezeték 41 vezetőszarvához és 42 vezetősínhez van rögzítve, míg az ütközési felület síkjában elhelyezkedő 317 léc alul, a 42 vezetősínnel szomszédos részén merevítésként szolgáló 316 keresztirányú profilos megvastagítással van kialakítva. A 32 nagy horog profilja három, szögben meghajlított és lényegében függőleges felületből áll (2. és 6. ábrák), amelyek közül a 321 hátsó felület függőleges élével a 33 homlokelem 331 testéhez kapcsolódik, míg a 323 elülső felület függőleges irányban a 13 felső zárólemez és 14 alsó zárólemez csatlakozásánál a 324 kiugrást alkotja. Ezek a 321 és 323 felületek, amelyeket egymással a 322 közbenső felület kapcsol össze, lényegében Z alakú horgot alkotnak. A 32 nagy horog felső széle a 33 homlokelem 331 testének csúcsából kiindulva a 324 kiugrás felé fokozatosan lejt a 13 felső zárólemez magasságáig. A nagy horog három 321, 322, 323 felülete alul, a 14 alsó zárólemez alatt saxkos átmenetet alkotva az 5 belsőprofilos vezeték 51 illesztőszarvához van kapcsolva. Amint a fentiekben már említettük, az 5 belsőprofilos vezetéknek ezenkívül 52 függőleges terelőlapja és 4 S3 vezetőtuskója van. Az 51 illesztőszarv lényegében három, egymáshoz képest szögben elhelyezkedő felületből van kialakítva, amelyek közül az egyik a nagy horog alsó részéhez kapcsolódik, a másik az 52 függőleges terelőlap oldalfelületéhez csatlakozik, a harmadik pedig kifelé nyúlik a nagy horog elülső élének aljától egészen az 52 függőleges terelőlap 523 kiugrásáig. Ez utóbbinak alul oldalt elhelyezkedő kimunkálása egyrészt a lefelé nyúló 522 lábat, másrészt az 521 lemezrészt határozza meg, amelynek vége alkotja az 523 kiugrást a függőleges terelőlapnak az 51 illesztőszarv harmadik oldalával való csatlakozási pontjában. Az 52 terelőlap felső vége a 14 alsó zárólemez alsó felületéhez van rögzítve. Az 522 lábtól jobbra és az előtt helyezkedik el (1. és 5. ábrák) az önmagában ismert, külsőprofilos 53 vezetőtuskó. Ez az 53 vezetőtuskó egy darabban van sajtolva a 73 tuskótartó tömbbel, amelyet később ismertetünk részletesen, és amelynek felső felülete az 52 terelőlap 522 lábához, valamint a 33 homlokelem 332 alsó szánészének aljához van kapcsolva. A 3. és 5. ábrák világosan mutatják az 51 illesztőszarv alsó felülete és az 53 vezetőtuskó között függőlegesen elhelyezkedő, és oldalt az 52 terelőlap által határolt vezetőpályát. A kis horog felőli oldalon van elhelyezve a 4 külsőprofilos vezték. Az önmagában ismert, külsőprofilos 41 vezetőszarv alul a 71 talplemezzel és belső oldalán a 31 kis horog 312 alsó részével van összekapcsolva. Ennek a 41 vezetőszarvnak a felső felülete hátsó folytatásában helyezkedik el a 42 vezetősín, amelynek általános alakja háromszögletű; mint az előzőkben már említettük, ennek a vezetősínnek az egyik oldala a 41 vezetőszarv hátsó oldalához, a másik - megfelelő profillal - a 11 ütközőlemez 112 elülső lemezrészének alsó széléhez, a harmadik pedig kívül a vezetőszarvtól kiindulva a 112 elülső lemezrész alsó hátsó végéig terjed. A 4. ábra a 4 külsőprofilos vezetéket mutatja, amely az előbbiekben ismertetett 5 belsőprofilos vezetékkel együttműködő módon van kiképezve. A 6 vezetékcsatornát oldalt a 61 külső oldalfal és a 62 belső oldalfal (2., 3. és 5. ábrák), valamint a 71 talplemez megfelelő tartománya határolja, felső részén részben lezárja a 33 homlokelem 331 testének alsó oldala, valamint a 84 hátsó lap. A kis horog felőli oldalon helyezkedik el a 61 külső oldalfal, a 62 belső oldalfal pedig az 5 belsőprofilos vezetékhez van kapcsolva. Kinematikai okokból a 6 vezetékcsatorna geometriai tengelye az 1 kar hosszanti részének hosztengelyéhez képest 30°-kai lefelé lejt; elölről tekintve a vezetékcsatorna tengelye a ids horog oldala felé ferdén van vezetve. A 61 külső oldalfal a 31 kis horog tetején levő 314 hátsó övlemez élére merőlegesen (6. ábra) áll, és ebben a magasságban felső szakaszával a 42 vezetősín alsó felületéhez csatlakozik; homlokoldala kissé hátrább van, mint a kis horog 312 alsó része, alja pedig a 71 talplemezhez van erősítve. Hátul egy kimunkálás két, felső és alsó övrészt határoz meg, amelyek mindegyike a vezetékkapcsolók rögzítőcsapjainak megtartására alkalmas vízszintes csapágyban folytatódik. A 62 belső falat a 621 sajtolt léc alkotja, amely alsó szakaszán a vezetékkapcsolók rögzítőcsapját meg5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
