173314. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés erőtérben lévő elektrolitban elhelyezett fémszerkezetek polarizációs potenciáljának mérésére

3 173314 4 vízben elhelyezett védeni kívánt berendezés üzembiz­tonságának növeléséhez és élettartamának meg­hosszabbításához olyan mérési eljárásra van szükség, amelynél a polarizációs potenciál mérésekor a szerke­­zetelektrolit-rendszer polarizációs potenciáljának oh­mos komponense nem zavarja a mérést. Ismeretesek eljárások az ohmos komponens kikü­szöbölésére. Az egyik ilyen ismert eljárás azon alap­szik, hogy a különböző potenciál komponensek kü­lönböző gyorsasággal tűnnek el. Az áram kikapcsolása után az ohmos komponens körülbelül 10—8 sec alatt tűnik el, míg az elektrokémiai komponens (aktivizálá­­si és koncentrációs polarizáció) 10—2 sec-tól néhány másodpercig tartó idő alatt tűnik el. Ez lehetővé teszi a feszültség ohmos komponensének csökkentését a potenciálnak a polarizációs áram be- és kikapcsolási idejétől való függése alapján. Az első pillanatnyi potenciálcsökkenés az ohmos komponensnek felel meg, és az oszcilloszkóp ernyőjén megfigyelhető. A gyakorlatban ez az egyszerű eljárás nagyon nehezen hajtható végre, különösen távolsági csővezetékek ese­tében. Nem lehetséges ugyanis ugyanabban a pillanat­ban a potenciált a mérés helyén befolyásoló vala­mennyi korrózióvédelmi állomást kikapcsolni. Olyan helyeken, ahol kóbor áramok is előfordulnak, ez az eljárás nem alkalmazható. Más mérési eljárások, pl. a Peargon null-áramkör vagy a Heller-féle híd különleges laboratóriumi felsze­relést igényelnek, és ezért helyszíni mérésekhez nem alkalmazhatók. Az említett mérési eljárásokat egyálta­lán nem lehet alkalmazni talajban, elhelyezett beren­dezéseknél, melyek kóbor áramok erőterében vannak. Lényeges haladást jelent egy általunk korábban kidolgozott mérési eljárás, amelynél föld alatti mérő­helyekre elhelyezett fémes mintákat alkalmazunk. Ennek a mérési eljárásnak is van azonban néhány hátránya. így pl. az új földalatti mérőobjektumokat a csővezeték nyomvonala mentén ki kell építeni, ami növeli a beruházási és mérési költségeket. Ennél az elrendezésnél sem lehet pontosan megállapítani a fémminta felülete és a vonatkoztatási elektróda kö­zötti távolságot, aminek következtében csökken a mintát körülvevő talajban végbemenő feszültségesés megállapításának pontossága. Célunk a találmánnyal olyan eljárás és berendezés létrehozása erőtérben levő elektrolitban elhelyezett szerkezetek polarizációs potenciáljának mérésére, amely kiküszöböli az említett hátrányokat. A találmány szerint legalább egy fémes segédelekt­ródát alkalmazunk. A fémszerkezet szigetelő bevona­tának sérülésével keletkező csupasz fémfelületet szi­muláló, a fémszerkezettel galvanikusan összekötött, és ezáltal katódosan polarizált fémes segédelektródát közvetlenül a mérés előtt lekapcsoljuk a fémszerke­zetről. Egy vonatkoztatási elektróda és a fémes segédelektróda felülete közötti potenciálkülönbséget közvetlenül a fémes segédelektródának a fémszerke­zetről való lekapcsolása után méljük-A javasolt eljárás foganatosítására szolgáló talál­mány szerinti berendezés legalább egy fémes segéd­elektródával ellátott cserélhető panelből áll. A panel egy villamosán szigetelő anyagból előállított és egy stabil vonatkoztatási elektródát tartó vázszerkezethez van rögzítve. A cserélhető panellal ellátott vázszerke­zet ugyanúgy, mint a védett fémszerkezet, ugyanab-2 ban az agresszív közegben, áram erőterében egymástól L távolságban van elhelyezve. A védeni kívánt szerke­zethez csatlakozó kábel, a segédelektródához, illetve a segédelektródákhoz csatlakozó kábel, valamint a sta­bil vonatkoztatási elektródához csatlakozó kábel a mérőobjektum megfelelő kapcsaihoz van kivezetve. A találmány szerinti berendezés úgy is kivitelezhe­tő, hogy a fémes segédelektródákkal ellátott cserélhe­tő panellel rendelkező vázszerkezet, amely a stabil vonatkoztatási elektródákat tartja, textil anyagból készített burkolatban van elhelyezve, amely a védett szerkezet beágyazási helyéről származó átszitált föld­del van megtöltve. A találmány szerinti berendezés úgy is kialakítható, hogy a segédelektródák ugyanabból a fémből készül­nek, mint a védett fémszerkezet, és a fémes segéd­elektródák felülete közvetlenül, illetve nem teljes értékű szigetelő rétegen érintkezik az agresszív közeg gél. A találmány szerinti berendezés egy további kiviteli alakiénál a cserélhető panel a vázszerkezet egy alkotó­részeként van kialakítva. Ez fémes segédelektródákból áll, előnyösen kör alakú tárcsák alakjában, amelyek egymással nem fémes anyagból készített elektródatar­tókkal és öntőgyantával vannak összekötve. À stabil vonatkoztatási elektróda felőli oldalon az S felületű fémes segédelektróda van elhelyezve, a védett fém­­szerkezet felőli oldalon pedig S x 10—2 felületű fémes segédelektróda és egy S xlO—4 felületű fémes segéd­elektróda van elhelyezve. A találmány szerinti berendezés egy különösen előnyös kiviteli alakjánál a stabil vonatkoztatási elekt­róda mérési felülete és a fémes segédelektróda legkö­zelebbi felülete közötti b távolság a b3*),866 r és bX),5 a összefüggéseknek felel meg, ahol „a” a henger alakú vonatkoztatási elektróda külső átmérője és „r” a tárcsa alakú segédelektróda sugara. A stabil vonatkoztatási elektróda a fémes segéd­elektróda tengelyében van elhelyezve, és a védett fémszerkezet legközelebbi helye és a fémes segéd­elektródák közötti L távolság megfelel az L3*d és L>2h összefüggéseknek, ahol „d” a henger alakú védett fémszerkezet átmérője a szigetelőréteggel együtt, és „h” a védett fémszerkezet beágyazási mélysége az elektrolit vagy a talaj szintje alatt a szerkezet hossz­­tengelyétől mérve. A stabil vonatkoztatási elektróda kör és tárcsa alakú mérési felülete a fémes segédelektródától mért b távolságban van úgy elhelyezve, hogy 100 mm>c>20 mm, ahol „c” a stabil vonatkoztatási elektróda mérőfelületé­nek átmérője. Szintén előnyös, ha a stabil vonatkoztatási elektró-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom