173309. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés építmények létesítésére

15 173309 16 hornyaiba kerülnek a 62 tárolókeret szélső laposacél szálai. A tűoszlop szerkesztési elve olyan, hogy a 64 alsó perem a 65 felső-belső peremen oly módon ül fel, hogy mereven közrefogja a tárolókeret szélső lapos­acél szárait. Az egymásnak megfelelően koordinált távolságokban elhelyezett tűoszlopokból és tárolóke­retekből szerkesztett tárolómáglya önmagában is sta­bil és merev rendszert alkot. Egy-egy 60 tűoszlop egyébként felső részén olyan szélesebb 60a résszel rendelkezik, amelynek belső átmérője nagyobb, mint a 60b alsó rész külső átmérője, így az egyes 60 tűosz­lopok felülről, egymásba helyezhetők, aminek ered­ményeként mindig az 59 födémmezőelemek számá­nak éppen megfelelő magasságú állvány építhető fel. A 17a és 17b ábrák egy, a 2a ábrán I hivatkozási számmal jelölt tartógerenda előállításához előnyösen alkalmazható 66 segédtartót tüntetnek fel, amely egy I szelvényű fagerendából áll, és két oldalán, adott távolságokban 67 lécek vannak rögzítve. Ez utóbbiak jelölik ki a 68 felületelemek helyét, amelyeket szagga­tott vonalakkal jelöltünk. A 68 felületelemeket az öntés idejéig párosával ezekhez a 67 lécekhez erősít­jük. A 66 segédtartó gerinclemezében, annak hosszirá­nyában, az övékre merőlegesen húzódó 69 furatok a vasszerelés rögzítésében kapnak döntő szerepet, amint ez az alábbiakból kitűnik. A 18a—18d az 1 tartógerenda találmány szerinti vasszerelésének részletmegoldásait tüntetik fel. A 66 segédtartó 69 furatain egy-egy 70 szerelőtüskét fű­zünk át, amelynek felső része a 70a menetes résszel, alsó vége pedig a 70b fogantyúval van ellátva. A 70a menetes részre a 71 belül menetes hüvely csavarható fel, amelynek felső részébe a 72a alsó menetes részé­vel a 72 vezérvas hajtható be, amelyen meghatározott távközökben a 73 bemarások vannak kiképezve, amelyek egyrészt a 74 hosszvasak helyét jelölik ki, másrészt e^k megtámasztására is szolgálnak. A 74 hosszvasak rögzítésére a 75 klipszek szolgálnak, amelyek a hosszvasakat a beton beöntése során teljes biztonsággal rögzítik. A 19a-19d ábrák egy pillér találmány szerinti vasszerelésének részleteit mutatják. Az armírozás a négyesével összefogott 76 hosszvasakból van kialakít­va. A hosszvasak összefogására a periodikus hajtogatá­sokkal ellátott 77 laposacélszalagok szolgálnak. A né­gyesével összefogott hosszvasegységeket ezekre merő­legesen futó, a 76 hosszvasak és a hajtogatott 77 laposacél által egyértelműen rögzített 78 vízszintes koracélokkal kapcsoljuk egymáshoz. A pillérek armí­­rozása végül is síkban és térben összefüggően megálló rendszert alkot. A 20. ábra a födémelemek nyomaték nélküli emelé­sének sémáját részben nézetben, részben metszetben mutatja. A már kiöntött 1 gerendák tetejére 78 veze­tősíneket helyezünk, egy-egy vezetősinpárra pedig fel­tesszük a 79 emelőkeretet, amely két fapallóból és merevítőcsövekből állhat. A 79 emelőkeretet pallói­nak végére szereljük fel a 80 emelőfejeket, amelyek két-két 81 emelő tengelyt tartalmaznak, amelyek a 82a és 82b nyilak irányainak megfelelően egymással szemben foigathatóak. A 81 emelő tengelyekre a 83 acélszalagok tekercselhetők fel, amelyek másik végén a 84 födémmezőelemek rögzíthetők. Ezek a 83 acél­szalagok a 84 födémmezőelemeket önmagukkal pár­8 huzamosan emelik „in situ” helyzetbe. A 20. ábra szerinti elrendezésnél az emelési sorrend: I—II—III. A találmány természetesen nem korlátozódik az ábrákkal kapcsolatban leírtakra, az igénypontok által meghatározott oltalmi körön belül még számos variá­ció képzelhető el mind az eljárás foganatosítása, mind a berendezések vonatkozásában anélkül, hogy a talál­mány kereteit túllépnénk. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás építmények, főként lakó-, kommunális- és egyéb épületek létesítésére gipszből vagy gipszbázisú anyagból gyártott, porózus, kapillárisokat tartalmazó felületelemekből, és azok közé, illetve azokba öntött utószilárduló anyagból, főként betonból, azzal jelle­mezve, hogy az építményt magát moduláris elemekre, a moduláris elemeket pedig szubmoduláris részekre bontjuk fel oly módon, hogy az alapvető elemek méreteit egy lineáris, moduláris mértékegységgel, az alapmodullal (M), a részek méreteit pedig egy geomet­riai szubmoduláris mértékegységekkel, a mikrocellával (mc) koordináljuk, mimellett a moduláris és szubmo­duláris hálók között az n M = k mc összefüggés áll fenn, ahol M = 10 cm, mc pedig a 10 cm-nek vagy a 10 cm egészszámú többszörösének olyan egészszámú taggal való osztás útján képzett hányadosa, amely hányados 10 cm-nél kisebb; ezáltal kettős vonatkoztatási rendszert hozunk létre egyrészt a felületelemek és a hálók, másrészt a hálók és az állítható gyártóberendezések között; és hogy az előre­gyártóit gipszből vagy gipszbázisú anyagból levő felü­letelemek és/vagy már vasszereléssel és betonréteggel ellátott felületelemek függőleges és vízszintes irányú teherhordó alátámasztástól mentes egymás mellé so­rolásával, ideiglenes tartószerkezet alkalmazásával el­készítjük az építmény végleges teherhordó szerkezeté­nek külső felületeit, elhelyezzük a végleges teherhor­dó szerkezet vasszerelését, majd a porózus, kapilláris felületelemeket a beöntött beton segítségével, hidro­sztatikai nyomásnak a kapillárisok létrehozta abszorb­­ció általi kiküszöbölése mellett monolitikus teherhor­dó szerkezetté egyesítjük, majd a beton szilárdulása után az ideiglenes tartószerkezetet eltávolítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kettős vonatkoztatási rendszert a 3 M = 8 mc összefüggés alapján alakítjuk ki, ahol M = 10 cm és mc = 37,5 mm. 3. Berendezés üreges felületelemek gyártására gipsz­ből vagy gipszbázisú anyagból, az 1. igénypont szerin­ti eljárás foganatosítására, amelynek öntőlapja vagy alaplemeze és oldalsó határolóelemei vannak, azzal jellemezve, hogy legalább az egyik oldalsó határoló­elem az öntőlappal (41) párhuzamosan elmozgatható­­an van kiképezve, és legalább egy oldalsó határoló­elem olyan fésűként (34) van kialakítva, amelyben a szubmoduláris mikrohálóval koordinált, periodikusan kiosztott legalább egy nyílás (54) -sor van kiképezve; és hogy e nyílásokon átvezethető, és/vagy azokba fölülről behelyezhető, kiemelhető és/vagy betplható­­kihúzható, ezáltal a felületelem (22, 25) belsejében 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom