173309. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés építmények létesítésére
11 173309 12 a találmány szerinti nyílt szerkezet rendszerben az elemek hálón belül maradásának elvét, a fesztáv- és magasság-érzéketlenséget, valamint a szilikátbázisú nyílt szerkezeti rendszer építési és városépítési variabilitását szemléltetjük. Az elemek hálón belül maradásának elvét a 3a. ábra pillérek és falak, a 3b. ábra falsarkok, a 3c. ábra falkereszteződések, a 3d. ábra derékszögű falcsatlakozások, a 3e. ábra pedig gerendarácsok esetében mindig alaprajzban szemlélteti. Mivel a gyártás hangsúlya nem a teherhordó vázon, hanem a felületelemeken van, a gyártott elemek mindig az alaprajzi és metszeti hálókon belül maradnak. A 3a—3e. ábra szerinti, fent felsorolt elemek szerkesztési elve ily módon teljesen azonos marad; a gyártott elemek hosszméreteiben igényelt változatokat a felületelem-eló'regyártó berendezés átállíthatóságával feltétlenül biztosíthatjuk a nem-tektonikus szerkezeti rendszerekben, tehát függetlenül attól, hogy a koordináció vonatkoztatási rendszere homlokvonalas (3a-3d. ábrák) vagy középvonalas (3b. ábra) a gyártott felületelemek mindenképpen hálón belül maradnak, hiszen a kettős koordináció révén mind az elemek befoglaló méretei, mind azok vastagsági méretei a koordináció rendszerébe tartoznak. A 4a. ábra oldalnézetben, a 4b. ábra pedig alaprajzban illusztrálja a fesztáv - érzéketlenség sémáját. A fesztávot - amely tetszőlegesen változhat — a 8 kettős nyilak jelzik; a felületelemeket 9a hivatkozási számmal jelöltük, a gerendán belüli vasakat pedig, amelyek száma, sűrűsége, hossza, keresztmetszeti mérete szintén tetszőlegesen változhat, 9b hivatkozási számmal jelöltük. A fesztáv tehát nem a gyártás, hanem az additivitás, tehát a 8 felületelemek vízszintes irányú sorolásának a kérdése. Az 5. ábra a magasság-érzéketlenség sémáját keresztmetszetben érzékelteti. Az épületmagasságokat a 10 kettős nyilak jelzik. Amint látható, az épületmagasság változása esetén is a falak 11, ill- 12 keresztmetszeti — az alapszinten statikailag szükséges keresztmetszetek - a szintek számától függetlenül állandóak maradnak. A nyílt rendszerben, nem-tektonikus szerkezetek esetében ugyanis az épületmagasság nem gyártás kérdése, hanem a keresztmetszeti mérettartásé, vagyis a felületelemek függőleges irányú sorolásáé. A teherhordó falak vasalásában a vasak száma, sűrűsége, hossza, keresztmetszeti mérete ugyanis szintén szabadon változhat, és ezáltal az elemek gyártásától teljesen függetlenítve lehetővé teszi, hogy a vasalás a tényleges statikai igényekhez optimálisan igazodhasson. A nem-tektonikus orthotrop szövetvázas szerkezetek a betonszövet keresztmetszeti méreteit minimálisra redukálhatják, a keresztmetszeti mérettartás elve tehát a már eleve csökkentett méretekre vonatkozik. Éppen ezáltal szükségtelenné válik a keresztmetszeti változtatás, bár erre a szubmoduláris koordináció lehetőséget nyújtana. A 6. ábra a találmány szerinti eljárással készült nem tektonikus, nyílt szerkezetek építészeti és városépítészeti variabilitását illusztrálja. Ebben a rendszerben a végtermék — épület, városrész, stb. — variabilitása a szerkezeti rendszer alakíthafóságán alapul. Ezzel felszámolható a szekció, mint az urbanisztikai alakítás paramétere, jellegzetes egysége, és az épület helyett a lakás tehető az egyszerű ismétlés, az igényesebb kombináció egységére, és ezáltal jelentősen megnövelhető a lehetséges tömegkapcsolási variációk száma, vagyis igen nagyfokú hajlékonyság érhető el az épület- és várostervezésben. A 6. ábrán 13 hivatkozási számmal jelöltük a hálót. A 14-16 hivatkozási számmal jelölt alaprajzok esetében a lakás az egyszerűbb ismétlés egysége, míg a 17—19 hivatkozási számokkal az említett igényesebb kombinációkat jelöltük. A tömegkapcsolási variációk lehetőségeit a 20 és 21 egységek szemléltetik. Amint már említettük, a kis súly és a megfelelő szerkezeti merevség biztosítása érdekében a minden esetben monolitikus vízszintes és függőleges primer vasbeton teherhordó szerkezetet mindig gipszből, vagy gipszből és egyéb anyagok kombinációjából előállított felületelemekkel határozzuk meg. A felületelemek additivitásával minden esetben a végleges teherhordó szerkezet negatívját állítjuk elő. Ez két alapvető módon lehetséges: egyrészt lapnegatívokból valamilyen dermesztett héj-szerkezetet állítunk elő, amint a 7. ábra mutatja, másrészt lapnegatívokból valamilyen dermesztett szövet szerkezetét konstruáljuk meg, amint ezt a 8. ábra szemlélteti. A gipszlapokat a 7. ábrán 22 hivatkozási számokkal jelöltük azokban az egymással párhuzamos 23 üregek húzódnak, míg a két 22 lap egymáshoz képest az előirányzott távközzel a 24 kapocs segítségével van rögzítve. A két lap közé a beton betöltésének irányát a 29 nyű érzékelteti. A 8. ábra szerint két 25 és 2u lapból alakítjuk ki a szerkezetet, amelyek összeillesztése eredményeként az egymásra keresztirányban húzódó 27 és 28 csatornákból álló üregrendszer jön létre. A beton betöltésének irányát itt is a 29 nyíl érzékelteti. Ezek a lapok ily módon a dermesztett szövet szerkezetét definiáják. A 9a—9c ábrákon a felmenő falak építéséhez előirányzott felületelemek gyártóberendezését vázlatosan szemléltetjük. Az egészében 30 hivatkozási számmal jelölt keret a fémanyagú 30a pallókból van felépítve, amelyek egyszerű, lineáris elemek, könnyen szétszedhetők és ismét összerakhatok, emellett egymáshoz viszonyított helyzetük is eltérő lehet, amint ezt a 30a’, szaggatott vonallal jelölt pallóhelyzet érzékelteti A 30a pallóknak egymásra derékszögben kell elhelyezkedniök, ennek biztosítására a 31 derékszögbeállító tárcsák szolgálnak, amelyek a 30a pallók találkozási helyein kerülnek elhelyezésre, és amelyet a 9d ábrán külön is ábrázoltunk. A 30a pallók vízszintes helyzetének beállítására az ugyancsak e találkozási pontokban elhelyezkedő 32 vízszintest beállító alátámasztó tűk szolgálnak. A 30 keret két párhuzamosan fekvő hosszanti oldalán az egyszerű szögacélból készült 33 oldallemezek helyezkednek el, amelyeket a 9a ábrán nyitott, a 9b ábrán pedig zárt állapotban ábrázoltunk. Ezekre merőlegesen kerül elhelyezésre az egyik oldalon az egyébként ugyancsak oldallemeznek felfogható periodikus nyílásokkal ellátott 34 fésű, amely hosszirányban elmozgatható, aminek eredményeként a gyártott lemez hosszúsága is tetszés szerint változtatható. A 34 fésű egy tetszőleges helyzetét a 34’ hivatkozási szám jelöli. A 34 fçsûk részletes ismertetésére az alábbiakban még visszatérünk. A falfelületelemben kialakítandó üregek létrehozására a 35 kulcsok szolgálnak, amelyek egyszerű négyszögkeresztmetszetű lineáris szelvények, és a 34 fésűk 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
