173304. lajstromszámú szabadalom • Berendezés talajvíz eltávolítására a talajból, főként csúszásveszélyes lejtők, mérnöki műtárgyak és hasonlók víztelenítéséhez és/vagy víznyeréshez, valamint eljárás a berendezés építésére
9 173304 10 példáját. A szűrőszerkezetet hurkaszerű 21 szűrőeletnek alkotják, amelyek lényegében körhengeralakú testek (9. ábra), palástfelületüket vízáteresztő 22 textília alkotja, homloklapjaik lezárására pedig egy-egy köralakú 23 tárcsaszerű műanyag háló szolgál, centrumában 24 lyukkal, amelynek folytatásában a 21 elemek y hossztengelyében egy-egy 25 üreg húzódik, amelyet ugyanolyan vízáteresztő textília határol, amely a 22 palástfelületet képezi. A 26 és 22 textíliák között körgyűrű keresztmetszetű tér szemcsés szűrőanyaggal van kitöltve. A 8. ábrán a fent részletezett 21 hurkaszerű szűrőelemek szereléséhez előirányzott segédeszközt tüntettünk fel. Ezt 27 cső alkotja, amelynek az egyik végén 28 perforált tárcsa van rögzítve, a másik vége pedig belül menetes 29 karmantyúval van felszerelve. A 27 cső külső átmérője valamivel kisebb, mint a 24 lyuk, illetve a 25 centrális üreg átmérője, tehát ez utóbbiba vezethető. Egy további 30 cső kívül menetes végével a 29 karmantyúba csavarozható. A 8., 9. ábrák szerinti elemek segítségével például egy „vakon” végződő 15 szivárgó (1. és 2b ábra) építése a következőképpen történik: A vasbetonból készült 4 gyűjtőaknából (amelynek csak a külső határolófelületét tüntettük fel a 10a, 10b ábrákon) 31 furatot készítünk, amelynek Dj átmérője meghaladja a 21 hurkaszerű elem átmérőjét (a 23 tárcsaszerű műanyag háló és a 28 perforált tárcsa átmérője is D2). A 31 furat terv szerinti, pl. mintegy 6 m-es hosszúságban történt elkészültét követően két 21 elemet felfűzünk a 27 csőre úgy, hogy az első elem elülső 23 homloklapja a 28 perforált tárcsán feküdjék fel. Ezután a kb. 3 m hosszú 27 csövet, rajta a két, egyenként kb. 1,5 m hosszú hurkaszerű szűrőelemmel betoljuk a 31 furatba úgy, hogy csak a belül menetes 29 karmantyú marad a 31 furat nyílásának a tartományában. A 29 karmantyúba becsavarozzuk a 30 rudat, arra ismét felfűzünk előbb egy, a 29 karmantyúra támaszkodó 28a tárcsát, (ez meggátolja, hogy a furatba betoláskor a 21 hurkaszerű elemeket a furat falazata mentén fellépő súrlódás a 30 csőről lehúzza), majd két további 21 szűrőelemet — a 10a ábra a második ilyen elem felfűzését közvetlenül megelőző pillanatot mutatja — ezt követően pedig az összecsavarozott 27 és 30 rudakat együttesen toljuk előre a négy 21 elemmel együtt. A 30 rúd is toldható, a végén ugyancsak 29 karmantyú van. E műveleteket a szükség szerinti számban ismételve megkapjuk a teljes szivárgót; a 10b ábra szerinti szivárgóhoz például öt 21 elemet használhatunk fel, és a harmadik 30 csövet elvágtuk. A fenti részletezett szűrőszerkezetnek az az egyik legnagyobb előnye, hogy a 27, 30 rudaknak, illetve csöveknek és a 28, 28a tárcsáknak köszönhetően a 21 hurkaszerű szűrőelemek könnyen kihúzhatok akár egy 7 ejtőkútból, akár egy 5 vízvezető járat, vagy 15 szivárgó furatából. A 21 elemek pl. eliszapolódás esetén átmoshatok, vagy cserélhetők, és a tisztított vagy új elemek a 27, 30 csövek, illetve 28, 28a tárcsák segítségével a furatba visszahelyezhetők. Egy hagyományos szivárgó csak hosszadalmasan, rendkívül nagy munka- és költségráfordítással regenerálható. Végül all. ábrán a találmány szerinti víztelenítési rendszer alkalmazását egy algúttorkolat előtti vasúti bevágás építése kapcsán szemléltetjük. A 32 alagút torkolatának környezetében az E víztelenítési szakaszt lényegében az 1. ábra szerintinek megfelelően alakítottuk ki, azaz az 1 vasúti töltés két oldalán 4 gyűjtőaknából, azokat összekötő 6 elvezetőcsövekből, a rézsűk feletti terepszakaszon 7 ejtőkutakból, és ezeket a 4 aknákkal összekötő 5 vízvezető járatokból, továbbá 15 szivárgókból álló rendszert építettünk. Az F víztelenítési szakaszon csak gyűjtőaknákból, azokat összekötő 6 elvezető csövekből és „vakon” végződő 15 szivárgókból álló rendszert építettünk. A találmánynak ilyen vasúti létesítmények (bevágások) építésénél történő alkalmazása rendkívül előnyös: hagyományos módszerrel ugyanis közvetlenül a vasúti vágány mellett kellene mély szivárgóárkot készíteni, amihez azonban költséges, igen erős dúcolás kellene, sőt puha talaj esetében sebességkorlátozásra is szükség lehet az építés ideje alatt. All. ábra szerinti rendszer tökéletes biztonsággal megépíthető, mert csak a 4 aknák készítése igényel nagyobb földmunkát, süllyesztéses módszerrel készülő akna esetében azonban talajlazulás alig van, így a vágány nem kerül veszélybe. A vágánytól két oldalt megépített, egymástól független rendszereknek az az előnye, hogy ha az egyik oldal bármi okból meghibásodna, átkötéssel a víz a másik oldal 6 vezetékeibe irányítható. További előnyt jelent, hogy a vízelvezetés b irányával ellentétesen haladva a kiépítéssel, a vízelvezetés folytonossága biztosítható, és már az F szakasz víztelenítő funkciója is jelentős, az E szakasznak már bizonyos mértékben „előleszívott” talajvizet kell csak elvezetnie. A találmány természetesen nem korlátozódik a fent részletezett kiviteli példákra, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül még számos változatban megvalósítható. Szabadalmi igénypontok 1. Berendezés talajvíz eltávolítására a talajból, főként csúszásveszélyes lejtők, mérnöki műtárgyak és hasonlók víztelenítéséhez vagy/és víznyeréséhez, azzal jellemezve, hogy legalább részben vízátbocsátó felülettel rendelkező ejtőkútja (7), valamint annak alsó részétől kiinduló, az ejtőkúttól (7) elfelé gravitációs vízszállítást biztosító lejtéssel (a) kiképzett, előnyösen természetes vagy mesterséges recipiensbe, főként vízgyűjtő aknába (4) torkolló legalább egy vízvezető járata (5) van. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a recipienshez, főként a vízgyűjtő aknához (4) csápszerű, előnyösen az akna (4) felé lejtő csőszerű szivárgók (15) vannak csatlakoztatva. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a víztelenítendő rézsű (2) talp tartományában húzódó akna (4)-sora van, amelyekből a rézsű (2) alá vagy/és a rézsűbe (2) nyúló vízvezető járatok (5) és/vagy szivárgók (15) vannak kiágaztatva, mimellett a vízvezető járatokhoz (5) csatlakozó ejtőkutak (7) a rézsű (2) felső része tartományában, előnyösen a rézsű felett húzódó terepszakaszon (2a) vagy lépcsőzött rézsű esetén valamely magasabban fekvő lépcsőn vannak telepítve. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az aknák (4) az összegyűjtött 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
