173297. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gyümölcs, főként alma hámozására és kimagozására
17 173297 ábrán látható 695 ürítő csúszda felé tereli. Innen a hulladékanyag egy szállítószalagra vagy hasonlóra juttatható és valamilyen távoli gyűjtőhelyre szállítható. A találmányunk szerinti berendezés lényegében ugyanúgy működik, mint a már említett előző szabadalmunkban ismertetett berendezés, azonban a találmányunk szerinti berendezésben több fontos tökéletesítés, továbbfejlesztés van, amelyek lehetővé teszik, hogy a berendezés különböző nagyságú almák kezeléséhez átállítható, illetve beállítható. Ezenkívül emelő szerkezetek vannak, amelyek az alsó 152’ beállító csapokat és 206’ magházrészt eltávolitó szerkezetrészeket külön működtetik, úgyhogy mindegyik készülék a kivánt módon elforgatható és akkor is, amikor függőleges irányban mozog. A működtetett szerkezetek, illetve szerkezetrészek egymáshoz viszonyított működési ideje követhető és összehasonlítható a 29. ábrán feltüntetett idődiagram alapján. A görbék általában nem tényleges gyorsulásokat mutatnak, hanem inkább azt kívánják szemléltetni, hogy az egyes időpontokban milyen művelet, illetve műveletek folynak. A 47’ tárcsa és 151’ forgófej érintkezési pontjánál levő szöghelyzetet vegyük 0°-os szöghelyzetnek. E szöghelyzet környezetében a felső 153’ beállító csap a 46’ felfogó mélyedésben tartott alma bemélyedésébe, lefelé mozog, ugyanakkor az alsó 152’ beállító csap felfelé mozog. Bár a 152’ beállító csap olyan helyzetet vesz fel, ami lényegében egy vonalban van a felső 153’ beállító csappal, ez pontosabban, kismértékben előretolt helyzetben van a felső beállító csaphoz viszonyítva. Amikor a hámozó, illetve magházrészt eltávolító forgófejet továbbfordítjuk, az alsó 152’ beállító csap továbbmozog felfelé és hátrafelé mindaddig elfordul, amíg kapcsolódásba nem kerül az alma alsó bemélyedésével. Ez alatt az idő alatt a 152’ beállító csap hátrafelé való elforduló mozgása olyan sebességet eredményez, ami az előző sebességhez képest kisebb és megközelíti a 46’ felfogó mélyedés sebességét, amelyet a hámozó, illetve magházrészt eltávolító forgófejen levő 193’ villa sebességének körülbelül felével mozgatunk. Közvetlenül azután, hogy az almát a 46’ felfogó mélyedésből felemeltük, egy rövid, átmeneti nyugalmi időszak következik, melynek folyamán az alsó felfogó, illetve beállító csap szára a felfogó mélyedésben levő hornyon keresztül ebből kifelé halad. Ezzel egyidejűleg a beállító csapok között tartott alma érintkezésbe kerül a 156’ ujjal, amely rugalmas ujj az almát a beállító csapok közül kilöki akkor, ha a beállító csapok nem ülnek bele megfelelően a bemélyedésekbe és ezeket nem tartják kellő módon. E műveletrész befejezése után az alsó 152’ beállító csap gyorsan fölfelé kezd mozogni és az almát a felső beállító csaphoz tartozó hámozó 193’ villára felszúrja. A 641 léghenger gondoskodik arról, hogy a beállító csap felfelé mozgása folyamán alkalmazkodjon az alma felszúrása közben az almák különböző nagyságához. Amikor a 152’ beállító csap felfelé mozgását befejezte, lefelé kezd mozogni és azután előre fordulva kilép a hámozó villával egy vonalban levő helyzetéből és mindaddig e helyzetben marad, amíg a hámozási és magházrész-eltávolítási műveletek befejeződnek és egy másik almával nem kell kapcsolódásba kerülnie. A magházrészt eltávolító 238’ csövet rövid idővel az után kezdjük működtetni, hogy az alsó 152’ beállító csap előrefordul tartózkodási, illetve működésen kívüli helyzetébe. A magházrészt eltávolító cső működésbe lépése azzal kezdődik, hogy a hámozóvilla alá fordul. Ezután gyorsan kezd emelkedni és kapcsolódásba kerül az almával. Az almával való érintkezésbe jutása után a 238’ cső mozgása lassul, sokkal kisebb sebességgel emelkedik, amint előzőleg, majd ezáltal az almába fokozatosan benyomódik, miközben ezzel egyidejűleg az alma hámozása is folyik. A magházrészt eltávolító művelet végén a felső 153’ beállító csap hirtelen, gyors mozgással lefelé kezd süllyedni. Ez azt eredményezi, hogy az almától különválasztott magházrész a 193’ villától elválik, a különválasztott magházrész a csőben lefelé halad és a magházrészt eltávolító cső alsó végén keresztül kitolja az előzőleg kivágott, még csőben levő magházrészt. Megjegyezzük, hogy a magházrészt eltávolító művelet végén egy rövid időre a magházrészt eltávolító 238’ cső legfelső helyzetében van tartva. Ez elég időt ad a felső beállító csapnak arra, hogy a magházrészt a villáról a csőbe juttassa. Ezután a 238’ cső és felső 153’ beállító csap egymástól visszahúzódnak. A magházrészt eltávolító cső visszahúzódása révén magával viszi a hámozott és magházrészétől megfosztott almát, érintkezésbe hozza a 251’ lehúzólappal, amely az almát a csőről lehúzza. A magházrészt eltávolító cső és lehúzólap ezután kifordul a hámozóvillával egy vonalban levő helyzetéből és így helyet csinál az alsó beállító csapnak a következő műveleti ciklus elkezdéséhez. Mint már előzőleg ismertettük, a magházrészt eltávolító 238’ csövet egy pár, 676 és 677 görgő működteti. Azt találtuk, hogy ezek akkor dolgoznak hatásosan, ha a magházrészt eltávolító csövet megközelítően 120°-os íven keresztül mozgatják. Egy konstrukciós követelmény, hogy a mozgatást végző vezérlőpálya-követő görgőt elfordulási középpontjához viszonyítva pontos vezetéken kell tartani és ezáltal lehetővé kell tenni, hogy a magházrészt eltávolító cső pontosan egy vonalban legyen a hámozóvillával. Ha ez nincs biztosítva, azaz a vezérlés nem ilyen módon történik, lehetséges, hogy a magházrészt eltávolító 238’ cső nem kellő módon kapcsolódik a hámozóvillához, esetleg ezzel érintkezésbe kerül. Ez különösen akkor hátrányos, ha csupán kis térköz van a hámozóvilla és az ezt körülvevő, magházrészt eltávolító cső között, például — szokásos módon - 0,8 mm. A hámozást végző 187’ forgó-vágó szerkezet működése természetesen szinkronizálva van a felső és alsó beállító csapok és a magházrészt eltávolító szerkezet mozgásával. A forgó-vágók helyzete abban a pillanatban, amikor a forgófej a 0°-kal jelölt, a tárcsa és forgófej érintkezési pontjának megfelelő szöghelyzetet foglalja el, egy visszahúzott helyzet, amely az indulási helyzettől 90°-kai van elfordítva. Amikor az alsó 152’ beállító csap az almának 193’ villára szúrása után kezd visszahúzódni, a forgó-vágók a vágás, illetve hámozás elkezdése céljából elfordulnak az indulási helyzetbe. A forgó-vágók a hámozni kívánt almával érintkező helyzetükbe körülbelül ugyanaz alatt az idő alatt jutnak, ami alatt az alsó 152’ beállító csap lefelé 18 9 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65