173290. lajstromszámú szabadalom • Hőkinyerő berendezés
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 173290 jflgk Bejelentés napja: 1975. XI. 11. (VE—799) Nemzetközi osztályozás: B 01 D 1/28 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1978. IX. 28. i 'ti .. HIVATAL Megjelent: 1980. VI. 30. Feltalálók: Szabadalmas: dr. Pleva László oki. gépészmérnök, Veszprém, Veszprémi Vegyipari Egyetem, Katona Béla gépészmérnök, Érdliget, Veszprém dr. Novák Béla oki. vegyészmérnök, Abaújdevecser Hőkinyerő berendezés 1 A találmány hőkinyerő berendezés gázhalmazállapotú hőhordozó közegnek egy vagy több hőfogyasztóban keletkező hulladékhők, főleg az ún. sarjúgőzök hőtartalmának hasznosítására és egyúttal gőzfázisú közegek környezetbe jutásának meggátlására. A be- 5 rendezés a hőhordozó közeget a hőforrás felől az egy vagy több hőfogyasztó felé továbbító szállítóvezetéket, hőfogyasztóként egy vagy több hőcserélőt, vagy fűtőkészüléket, a hőfogyasztók után kapcsolt torlasztó szerelvényeket, pl. kondenz edényeket, valamint 10 egy vagy több párakompresszort tartalmaz. A termodinamikai rendszerek elvileg kétfélék lehetnek. Ezek egyike ún. „zárt”, míg a másik az un. „nyílt” termodinamikai rendszer. A zárt rendszerek sajátossága, hogy csupán energiaátmenet valósulhat 15 meg, míg a nyűt rendszereknél tömeg és energiaátmenet egyaránt létrejöhet a rendszer és környezete között. A zárt termodinamikai rendszerek közé tartoznak az ún. hőszivattyús megoldások, amelyek zárt rendszerű hűtő körfolyamatként működnek, és vala- 20 mely fölső hőmérséklet-szinten leadott hőmennyiséget tekintik hasznosnak. Az ilyen rendszerek beruházási, üzemeltetési szempontból általában költségesek. A nyílt rendszerű megoldások közé tartozik és ugyancsak hőszivattyúzást valósít meg az a hőszi- 25 vattyús bepárló, amelyet pl. Taksony György: „Hőfelhasználó berendezések” című, 1954-ben megjelent Mérnöki Továbbképző jegyzete is említ. Az ilyen bepárlónál a bepárlás során kiűzött páragőzt ugyanabban a készülékben komprimálás segítségével hasz- 30 173290 2 nosítják, mivel a rendszernél a szokványosnál nagyobb mennyiségű gőz nyerhető. A hőszivattyús bepárló berendezéseket az jellemzi, hogy a bepárlóknál a páratérből fölszálló - tehát oldatból keletkező - párákat értékesítenek oly módon, hogy e párákat komprimálják és fűtőközegként használják föl. Ezzel a módszerrel azonban nincs lehetőség arra, hogy a fűtőgőz oldalán keletkezett kondenzátum hőtartalmát lehessen hasznosítani. Az Energiagazdálkodás c. folyóirat 1975. évi 6. számában található Vörös László: „Hőenergiamegtakarítás parakondenzátorral” című cikke. Ebben ismertet egy olyan megoldást, amelynél a kondenzedények utáni csapadékvíz, illetve saijúgőz értékesítése párakondenzátor segítségével történik. Ezzel a módszerrel legföljebb a kondenzvíz hőmérsékletén lehet hulladékhőt hasznosítani. Nincs mód arra, hogy a keletkezett sarjúgőzt nagyobb nyomáson és/vagy nagyobb hőmérsékleten tegye értékesíthetővé. A találmány célja olyan hőkinyerő berendezés kifejlesztése volt, amely termodinamikai megfontolások alapján egyszerűen és olcsón tegye lehetővé a hulladékhők hasznosítását, illetve a sarjúgőz-veszteségek teljes megszüntetését. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti hőkinyerő berendezés gőzhalmazállapotú hőhordozó közegnek egy vagy több hőfogyasztóban történő hasznosítása során a hőfogyasztó rendszerben keletkező hulladékhők, főleg az ún. sarjúgőzök hőtartalmának hasznosítására és egyúttal gőzfázisú közegek kör-
