173289. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nedves poranyagok hőkezelésére
3 173289 4 A találmány abban van, hogy az anyag szárítására szolgáló szárítózóna a forgódobkemence további részétől központi nyílással ellátott válaszfallal van elválasztva és a porleválasztó ciklon, valamint az elektromos szűrő ürít ővezet ékei a forgódobkemencével csővezetékkel vannak összekötve, amely csővezeték kilépőnyílása az anyagnak a forgódobkemence anyagfeladó végétől annak kilépővégéig terjedő hosszirányú áramlási irányát tekintve a válaszfal mögött van kiképezve. A találmány szerint előnyös, ha a válaszfal a forgódobkemence anyagfeladó végétől a forgódobkemence átmérőjének legalább a felével azonos távolságban van elhelyezve. Ezáltal lehetségessé válik, hogy az érintkezési idő a szárítási zónában nő. Ugyancsak előnyös a találmány szerint, ha a válaszfal központi nyílásának átmérője 0,3—0,6-szorosa a forgódobkemence átmérőjének. Ezáltal lehetővé válik olyan gázáramsebesség biztosítása, amely meggátolja az anyagnak a szárítózónából a dehidratácíós zónába való átmeneteiét. A találmány szerinti berendezés azzal, hogy a szárítózóna a forgókemence további szakaszától el van választva, lehetővé teszi azt, hogy az anyag előszárítása a szárítózónában a gáz és az anyag ellenáramában történjék és biztosítja, hogy a teljes előszárított anyag a gázáramban a porleválasztóhoz kerüljön, ahol a gáz és az anyag párhuzamos áramában az anyag teljes felületi nedvessége és a kristályvíz egy része eltávolításra kerüljön. Innen az anyag a dehidratácíós zónába jut, ahol a szárítandó anyag és gáz ellenáramában kristályvizét véglegesen elveszti. A találmány szerinti berendezésnél az anyag hőkezelésének hatásfoka lényegesen megnő és ezért a szárítózóna hosszmérete az eddiginél 1,5—2-szer rövidebb lehet. Előnyt jelent az is, hogy a berendezésnél alkalmazott szerkezetek száma csökken, mivel a keverőszerkezet elmarad. Ugyanakkor a találmány szerint a veszteségek, amelyek a környező közeg és a füstgázok hőveszteségéből adódnak, 8—10%-ig terjednek, a specifikus tüzelőanyag-felhasználás pedig csökken és ugyanakkor a kemence kihordási teljesítménye jelentősen nő. A találmány szerinti berendezés lehetővé teszi azt is, hogy az automatikus eljárás szabályozási sémája megjavítható, mivel a dehidratácíós zónába jutó anyag nedvességtartalma állandó. A találmány szerinti berendezés nem kíván jelentős beruházást és lehetővé teszi az üzemben megtalálható ismert berendezések modernizálását a legegyszerűbb eszközökkel a legrövidebb határidőn belül. A találmányt részletesen kiviteli példán, rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti berendezés elvi elrendezése hosszmetszetben és a 2. ábra az 1 „bra II—II vonal menti metszete. Az ábra szerinti kiviteli példánál nedves poranyagok hőkezelésére szogáló berendezés 1 forgódobkemencéjének anyagfeladó 5 végén 2 szárítózóna van kiképezve, amely az 1 forgódobkemence dehidratácíós zónát tartalmazó további üreges terétől központos 4 nyílással ellátott 3 válaszfallal van elválasztva (1. ábra). A 3 válaszfal az 1 forgódobkemence anyagfeladó 5 végétől mérve az 1 forgódobkemence átmérőjével legalább azonos távolságban helyezkedik el, hogy a 2 szárítózóna kellő hossza biztosítva legyen. A 3 válaszfal központos 4 nyílásának átmérőmérete az 1 forgódobkemence átmérőméretének 0,3—0,6- szorosával azonos. A 2 szárítózónához nedves anyagot feladó 6 szerkezet van kapcsolva. A nedves anyag 7 tárolóbunkerból jut a nedves anyagot feladó 6 szerkezethez. A 2 szárítózóna ezen kívül 8 huzamjárattal 9 porleválasztó ciklonnal van összekapcsolva. A 9 porleválasztó ciklon 10 villamos porleválasztóhoz csatlakozik. A 9 porleválasztó ciklon 11 ürítővezetéke és a 10 villamos porleválasztó 12 ürítővezetéke 13 csővezeték segítségével az 1 forgódobkemencéhez van kapcsolva. A 13 csővezeték 14 kilépőnyílása az anyagnak az 1 forgódobkemence anyagfeladó 5 végétől annak kilépő 15 végéig terjedő hosszirányú áramlási irányát tekintve a 3 válaszfal mögött van kiképezve. Annak érdekében, hogy az anyag mozgása az 1 forgódobkemence hosszában az anyagfeladó 5 végétől kiindulóan meg legyen könnyítve, az 1 forgódobkemence a vízszinteshez képest kissé lejt. Az 1 forgódobkemence 2 szárítózónájában 16 szórólapátok helyezkednek el (1. és 2. ábra), és állásuk úgy van megválasztva, hogy azok segítségével a kezelendő anyagból a 2 szárítózóna teljes hosszmetszetében (1. ábra) a feladott poranyagból anyagfátyol előállítása biztosított legyen. A találmány szerinti nedves poranyagok hőkezelésére szolgáló berendezés működése az alábbi: A nedves poranyag, például alumíniumhidroxid, amely 10-15% felületi nedvességgel és három molekula kristályvízzel rendelkezik, a feladó 6 szerkezet segítségével az 1 forgódobkemence 2 szárítózónájába jut. (Az 1. ábrán a kezelendő anyag mozgását nyilakkal ellátott folyamatos vonalakkal, míg az 1 forgódobkemencében keletkezett füstgázok mozgását megszakított vonalú nyilakkal jelöltük.) Az 1 forgódobkemencébe kerülő nedves poranyag az 1 forgódobkemencében, annak a vízszinteshez viszonyított lejtése következtében elvándorol és az 1 forgódobkemence forgása következtében az anyagot a 16 szórólapátok felemelik, aminek következtében a hőkezelendő poranyagból anyagfátyol képződik. A központi 4 nyíláson keresztül a 2 szárítózónába áramló füstgázáram, amelynek sebessége — azáltal, hogy a központi 4 átmérője az 1 forgókemence átmérőjének 0,3—0,6-szorosára van választva — eléri a 10-15 m/sec-ot, a nagy sebesség következtében meggátolja a 2 szárítózónába belépő anyagnak az 1 forgókemence belsejébe való továbbjutását. Ennek következtében a nedves poranyag, amelyet aló szórólapátok többszörösen átlapátolnak, felemelnek a 2 szárítózónában az 1 forgódobkemencében keletkező füstgázok keresztáramával érintkezésbe kerül. A nedves anyag és a füstgázok közötti nagy hőmérséklet-különbség, valamint a nedves anyag intenzív átkeverése következtében olyan feltételek adódnak, amelyek mellett a nedves anyag felületi nedvességének körülbelül a fele eltávozik. (Az eljárás első lépése.) A párologtatót 5 10 15 20 52 30 35 40 45 50 55 60 65 2
