173279. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidrogéntartalmú gázok szárítására alkalmazott molekulasziták előállítására

3 173279 4 meltetik, mikoris a szárítási és regenerálási ciklusok váltakozva követik egymást. Mozdulatlan adszorbensréteg esetén folyamatos szá­rítás általában két vagy több, egymástól szigetelt mo­lekulaszita réteggel valósítható meg, amelyek válta­kozva végzik a szárítást, illetve amelyeket váltakozva regenerálnak. A gyakorlatban ezt két, molekulasztiák­­kal megtöltött szárítóegységgel érik el, amelyeket pe­riodikusan kapcsolnak át szárításról regenerálásra, il­letve fordítva. A molekulasziták regenerálására használatos ismert eljárások vagy evakuáláson vagy deszorpciós anyaggal (gőz, nitrogén) való átfúvatáson vagy a két módszer együttes alkalmazásán alapulnak. A deszorpciós anya­got előhevítőben fel szokták melegíteni. Az ismert regenerálási eljárások közös hiányossága az, hogy a vákuum létrehozása, illetve a deszorpciós anyag előmelegítése nagy mennyiségű energiát igé­nyel. Ezen túlmenően ha ezeket az eljárásokat izomeri­­záló berendezésben cirkuláló hidrogéntartalmú gáz izomerizálás közbeni szárítására szolgáló molekula­sziták regenerálására alkalmazzák, a szárítóegységek­ben nagy nyomásváltozások lépnek fel. Ez egyrészt azzal jár, hogy a molekulasziták mechanikai szilárd­ságával szemben fokozott követelményeket kell tá­masztani, másrészt nehézségeket okoz a szárításról a regenerálásra (és fordítva) való áttérésnél. A szárítan­dó hidrogéntartalmú gázból bizonyos mennyiség elke­rülhetetlenül elvész, ami a hidrogénfelhasználás növe­kedéséhez vezet. Normál paraffinok izomerizálásánál a hidrogéntar­talmú gáz szárítására használt molekulasziták regene­rálására ismeretes egy további eljárás is, amelynél a molekulasziták iizomerizálás utáni regenerálását gáz­áram segítségével végzik. Ennél az eljárásnál az izomerizáló reaktorból kilépő gőz-gáz-reakcióáramot szeparátorban hűtés alatt gáz-, illetve folyadék fázisra bontják szét, majd a reakció­áram gáz fázisú részét kemencében 250—400 °C hő­mérsékletre hevítik és a regenerálandó molekulaszi­tákhoz vezetik. Ez az eljárás még további energiaigényt jelent, mint­hogy a reakcióáram gáz fázisú részét előbb le kell hűteni, majd a molekulasziták regenerálásához szüksé­ges hőmérsékletre kell hevíteni. A találmány feladata, hogy izomerizálásnál a kerin­gő hidrogéntartalmú gáz szárítására használt moleku­lasziták regenerálására olyan eljárást szolgáltasson, amelynél a molekulasziták regenerálása nem igényel külön energiát. A feladat megoldása eljárás hidrogéntartalmú gázok szárítására alkalmazott molekulasztiák regenerálására, amelynél a hidrogéntartalmú gáz normál paraffin­­-szénhidrogének izomerizálására szolgáló berendezés­ben cirkulál, ez a berendezés izomerizáló reaktor, továbbá a reakciótermékeket szétválasztó egységet, valamint az említett molekulaszitákkal megtöltött szárítóegységeket tartalmaz, mikoris az izomerizáló reaktorból kilépő teljes reakcióáramból vett gázára­mot szárítás céljából 300-450 °C hőmérsékleten át­vezetjük az említett molekulasztiákon, és a gázáram­ban levő, a normál paraffin-szénhidrogének izomerizá­­lásából származó reakciótermékgőzöket a találmány értelmében a molekulasziták regenerálása után elkü­lönítjük a gázáramtól. Abban az esetben, ha a normál paraffin-szénhidro­gének izomerizálását 160-200 °C közötti hőmérsék­leten végezzük, célszerűen közvetlenül az említett reaktorból kilépő gázáramot használjuk fel. Abban az esetben, ha a normál parafin-szénhidrogé­­nek izomerizálását 160-200 °C közötti hőmérsékle­ten végezzük, az izomerizáló reaktorból kilépő gázára­mot a molekulaszitákon való átvezetés előtt 300—450 °C közötti hőmérsékletre hevítjük. Azáltal, hogy a molekulasziták regenerálására az izomerizálási reakcióból származó és az izomerizációs termékek gőzeit tartalmazó (ezektől még meg nem tisztított) gázáramot használjuk fel, lehetővé válik az említett gőz-gáz-áram hőtartalmának optimális hasz­nosítása. Ez azt jelenti, hogy a molekulasziták regenerálásá­hoz vagy egyáltalán nincs szükség többletenergiára (ha az izomerizálást a molekulasziták regenerálásának megfelelő 300-450 °C közötti hőmérsékleten végez­zük), vagy csak minimális mennyiségű többletenergia szükséges ahhoz, hogy az említett áramot a molekula­sziták regenerálásának megfelelő hőmérsékletre hevít­sük (ha az izomerizálást 160-200 °C közötti hőmér­sékleten végezzük). A találmány szerinti megoldás a paraffinok izomeri­zálásánál a hidrogéntartalmú gáz szárítására használt molekulasziták különösen gazdaságos regenerálását te­szi lehetővé. Azáltal, hogy a regeneráláshoz vezetett áramban izomerizációs termékek vannak, nem csökken a mole­kulasziták aktivitása és ez az áram nem tartalmaz olyan szennyeződéseket, amelyek káros hatással len­nének a molekulaszitákra. A találmány lényege az, hogy az izomerizáló reak­torból kilépő teljes gőz-gőz-reakcióáramot két részre osztjuk. Az egyik részáramot kondenzáljuk és szeparátorban folyadék- és gáz fázisra választjuk szét. A másik rész­áramot a reaktorból a molekulasziták regenerálása céljából a cirkuláló hidrogéntartalmú gázt szárító egy­ségekbe vezetjük. Az említett gázáram, amely az izomerizálási reak­ciótermékek gőzeit tartalmazza, a molekulasziták re­generálásához közvetlenül az izomerizáló reaktorból vehető vagy, ha az izomerizáló reaktor hőmérséklete alacsonyabb, mint a molekulasziták regenerálásához szükséges hőmérséklet, közbenső hevítés céljából ke­mencén vezethető át. A szárítóegységből a molekulasziták regenerálása után kilépő áramot kondenzáljuk és gáz-, illetve folya­dék fázisra választjuk szét, mégpedig olyan feltételek mellett, amelyek hasonlóak a gőz-gáz-áram fő része reakciótermékeinek kondenzálási és szétválsztási fe - tételeihez. így mindkét áram folyékony és gáz alaku részei azonos összetételűek lesznek. A hidrogéntartalmú gázt, amelyet a molekulasziták regenerálandó rétegén átvezetett áram lehűtése után szeparálunk, összekeverjük a gőz-gáz-reakcióáram ° részéből szeparált hidrogéntartalmú gázárammal és a szárítási üzemben levő szárítóegységbe, majd onnan tovább az izomerizáló rendszerbe vezetjük. A molekulasziták regenerálandó rétegén átvezeti gőz-gáz-áramból szeparált folyadékot, amely lényeg 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom