173254. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés zajfeszültségek csökkentésére, valamint klimaállóság növelésére, elektronikus berendezések forrasztásos kötésénél
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 173254 0 Bejelentés napja: 1975. X.7. (MU—550) Elsőbbsége: Nemzetközi osztályozás: H 01 R 43/02 B 23 K 1/00 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1978. IX.28. TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979.XII.15. Feltalálóik): Tulajdonos: Fábián István, fizikus, 60%, Bán András, Műszeripari Kutató Intézet, Budapest mérnök, 10%, Budapest, Breitner Róbert, mérnök, 10%, Diósd, Lehotka László, technikus, 10%, Vác, Leveleki György, technikus, 5%, Máté Elemér, mérnök, 5%, Budapest Eljárás és berendezés zajfeszültségek csökkentésére, valamint klimaállóság növelésére elektronikus berendezések forr asz tásos kötésénél 1 A találmány tárgya: eljárás és berendezés zajfeszültségek csökkentésére, valamint klimaállóság növelésére elektronikus berendezések forrasztásos kötésénél. Ismeretes, hogy a forrasztásos kötéseknél a forrasztáskor képződött salakszemcsék ha bentmaradnak az ónfoltban, káros hatást okoznak. A forrasztás minősége romlik. Ez a minőségromlás mechanikailag elegendően szilárd kötés ellenére is felléphet. A salakszemcsék szivacsos szerkezete és a forrasztó ón nem nedvesíti egymást, nem jön létre összefüggő ónréteg. Ez megmutatkozik abban, hogy a forrasztási hely átmeneti ellenállása megnő, ami az elektronikus berendezésekben zajfeszültségek fellépését okozza. További hátrány, hogy a szivacsos salakszerkezet korróziós gócok forrása lesz a salakszemcsék mikroszkopikus üregeibe a légkörből behatoló pára hatására. Ez a korróziós hatás növekszik még azáltal is, hogy a forrasztási ponton egymással érintkező különböző fémek kontaktpotenciálja miatt az üregekben lévő pára és kémiai szennyezésből eredően megjelenő elektrolit kis galvánelemeket alkot s ez a statisztikus zajhatást még másodlagos kontaktpotenciálokkal növeli. A forrasztóónban maradt salakszemcsék minden káros hatása a mechanikailag szilárd forrasztási kötések ellenére elsősorban a kis jelszinteket feldolgozó elektronikus berendezéseknél a zajfeszültségek és a klimatikus hatásokra fellépő korrózió, másodlagos kontaktpotenciálok fellépésével korlátozza a helyes 2 működést és csökkenti a megbízhatóságot, éllettartamot. Az eddig ismeretes eljárásoknál a salakosodás csökkentésére a forrasztófejet olyan védőbevonattal 5 látták el, amely a forrasztási hőmérsékletnek is ellenállva, megakadályozza, hogy a forrasztófejről az ónfoltba salakszemcsék kerüljenek. Ennek a megoldásnak hátránya, hogy a védőbevonatok műiden esetben rontják a nedvesítő hatást s ezzel a forrasztás 10 minőségének ártanak. A védőhatás ezen kívül csak időleges, a védőréteg mikroszkopikus sérülése esetén megindul a salakosodás. önmagában ismert az a fémkohászati eljárás, ahol az olvadt fémet mozgatva az ömledékekből zárványo- 15 kát — pl. aluminium ötvözetek képlékeny alakításánál a hidrogén gázt — eltávolítják. A hatás a fémek homogénizálását. a feldolgozhatóságot segíti elő. Ismeretes a nehezen forrasztható fémek forrasztása esetén, vagy a forrasztandó felületen lévő oxidréteg 20 eltávolítására ultrahangos eljárás. Ebben az esetben a forrasztó fejet, vagy az olvadt forrasztó anyagot ultrahang tartományába eső frekvencián rezgetnek. Az ultrahangot keltő rezgés forrása magnetostrikciós, vagy piezoelektromos átalakító. Közismert, hogy ezen rez- 25 géskeltők a rezgési energiát csak rossz hatásfokkal és a rezgést csak kis amplitúdóval tudják közvetíteni a forrasztási helyre. További hátrány, hogy a forrasztási körülmények változása miatt szükséges optimális rézgetési frekvencia beállítását ezek a rendszerek csak a 30 rezgető fejek cseréjével tudják biztosítani, mivel ezek 173254
