173239. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 9,10-dihidroergozin előállítására

5 173239 c) 0,02 mg/kg dózisban a dihidroergozin-metánszulfo­nát körülbelül 20 %-kal csökkenti az angiotenzin intravénás beadagolása következtében létrejött vér­­nyomásfokozó reakciót, és 50 %-kal csökkenti na­gyobb dózis, azaz 0,05 0,15 mg/kg i.v. alkalmazása esetén. 5 d) Az izolált vas deferensre gyakorolt antiadrenalin hatást G.D.H. Leach J. Pharmacol. 8, 501 (1956) módszere alapján vizsgáltuk. A dihidroergozin-metán­­szulfonát meggátolta az adrenalin -és a noradrenalin által kiváltott összehúzódásokat. Az antagonizmus fokát H.O. Schild, Brit. J. Pharmacol. 2, 189 (1947) pA2 értéke 7,84 és ha az agonista noradrenalin akkor ez az érték 8,79. Ez azt jelenti, hogy dihidroergozin­­-metánszulfonát, mint antagonista jelenlétében 9,3xl0-9 g/ml, vagy l,0xl0-9 g/ml koncentrációban 15 kétszer annyi agonista (adrenalin vagy noradrenalin) jelenléte szükséges azonos rakció előidézéséhez ugyanazon szerven, mint az antagonista távollétében. Néhány más anyarozs-alkaloiddal összehasonlított eredményeket a következő táblázat tartalmazza: 20 Antagonista Agonista pA2 dihidroergotoxin-metánszulfonát adrenalin 7,82 noradrenalin 8,47 jc dihidroergokrisztin-metánszulfonát adrenalin 7,42 noradrenalin 8,56 dihidroergozin-metánszulfonát adrenalin 7,84 ______ noradrenalin 8,79 5. Antiszerotonin hatás a) Ezt a hatást patkány izolált méhén végeztük De Jalon, Bajo és De Jalon módszere szerint [Pharma­­coter. Act. 3,313 (1945)]. A dihidroergozin-metánszulfonát meggátolta a szero- _ tonin által okozott összehúzódásokat. Az antagoniz­mus fokát a pA2 értékek H.O.Schild meghatározási módszerével határoztuk meg. [Brit. J. Pharmacol. 2, 189 (1947)]. Ha az agonista szerotonin, akkor a pA2 érték=8,62. Ez azt jelenti, hogy l,6xl0~9 g/ml dihidroergozin-metánszulfonát, mint antagonista je­lenlétében kétszer annyi mennyiségű szerotoninra volt szükség a szerv azonos reakciójának kiváltásához, mint amikor az antagonista nem volt jelen. b) 0,1 mg/kg dózisban intravénásán adagolva tengeri malacon a dihidroergozin-metánszulfonát gátolta a 0,005-0,06 mg/kg dózisban intravénásán beadagolt szerotonin által kiváltott hörgőgörcsöt. Konzett és Rössler Arch. exp. Path. Pharmak. 195, 71 (1940) módszerét alkalmaztuk. c) A 2. pontban leírt módszerrel 0,15 mg/kg dózisban beadagolt dihidroergozin-metánszulfonáttal spinális patkányon a 0,07-0,15 mg/kg dózisban intravénásán beinjekciózott szerotoninnal kiváltott hipertenzív re­akciót is gátoltuk. 55 6 A fent leírt farmakológiai tulajdonságok alapján azt mondhatjuk, hogy a dihidroergozin egyrészt a-adre­­nerg receptorokon katecholaminokra antagonistaként hat. D-receptorokon szerotoninra antagonistaként és magas vérnyomást csökkentő anyagként hat és a szívre pozitív inotrop hatást gyakorol. Ezen tulajdonságok alapján a dihidroergozint arté­­riális magas vérnyomás, perifériális érbetegség, a vérkeringés zavarai, szivaritmiák és migrén kezelésére használhatjuk. A 9,10-dihidroergozint fiziológiailag elfogadható savaddiciós sói formájában alkalmazhatjuk enterális és parenterális adagolás útján. A gyógyszerkészítmények előállításánál szervetlen és szerves segédanyagok ad­hatók a hatóanyaghoz. Tabletta és drazsé előállítása esetén adhatunk hozzá laktózt, keményítőt, talku­­mot, sztearinsavat stb. Oldatok és emulziók előállítá­sához alkalmazhatunk vizet, alkoholt, glicerint, növé­nyi olajokat stb. Kúpok készítéséhez alkalmas adalék­anyagok a természetes olajok, szilárd olajok és a viaszok. A készítmények tartalmazhatnak megfelelő konzerválószert, stabilizálószert, oldószert, nedvesítő­szert, színező és édesítő anyagot. A 9,10-dihidroergozin fiziológiailag elfogadható sóit 0,3—10 mg/70 kg napi mennyiségben alkalmazzuk. A találmány részleteit a következő példákkal szemlél­tetjük: 1. példa Kettős falú és keverővei ellátott 800 ml-es sötét reaktorban 6,90 gergozint 120 ml abszolút dimetilfor­­mamidban oldunk fel. A készüléket jól átöblítjük nitrogénnel, majd 1,32 g 10 %-os palládium/aktív szén katalizátor 20 ml abszolút dimetilformamiddal képe­zett szuszpenzióját adjuk hozzá. Az oldatot 30 C-ra melegítjük és a nitrogént hidrogénnel helyettesítjük. A hidrogénezést intenzív keverés közben végezzük és 30 perc alatt megy végbe. A katalizátort szűréssel eltávolítjuk. Az oldószert 45 °C-on vákuumban szá­razra pároljuk. A maradékot forró etilacetátból át­kristályosítjuk, a kristályokat leszűrjük és vákuumban szárítjuk, és így 6,51 g 9,10-dihidroergozint kapunk. Op.: 195-199 °C és fajlagos optikai forgató képes­sége [of20 = -48° (c = 0,5 piridinben). SZABADALMI IGÉNYPONT: Eljárás 9,10-dihidroergozin előállítására ergozin katalitikus hidrogénezésével atmoszferikus nyo­máson keverés közben sötétben 25—40°C-on, azzal jellemezve, hogy az ergozin katalitikus hidrogénezését vízmentes dimetilformamidban 10 %-os palládium) aktív szén katalizátor jelenlétében végezzük. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 790164, OTH, Budapest

Next

/
Oldalképek
Tartalom