173230. lajstromszámú szabadalom • Kőlisztmelegítő berendezés elsősorban aszfaltkeverő telepekhez
MAGYAR SZABADALMI 173230 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1973. VII. 31. (KO-2607) E 01 C 19/00 Bejelentés elsőbbsége: Kiállítási elsőbbség: 1973. V. 18.(6000/21/1973) Közzététel napja: 1978. IX. 28. ’ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. V. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Szőke Tamás oki. gépészmérnök, Cegléd, 40% Közúti Gépellátó Vállalat, Lovász Pál nyugd. üzemvezető, Albertirsa, 40% Budapest Túri László elektrotechnikus, Cegléd, 20% Kőlisztmelegítő berendezés, elsősorban aszfaltkeverő telepekhez 1 A találmány tárgya kőlisztmelegítő berendezés, elsősorban aszfaltkeverő telepekhez, amellyel az aszfalt töltőanyaga, illetve egyéb porszerű anyagok felmelegíthetők és száríthatok oly módon, hogy a nedvességtartalom kivonása során a környezetbe por 5 ne kerüljön. Aszfaltút-építő gépeknél, különösen az aszfaltkeverő-telepeknél és az aszfaltfőző, ún. masztikátoroknál az adalék- és töltőanyagként használt kőliszteknek a beadagolás előtt történő felmelegítése komoly problémát jelent. E probléma megoldására io már számos kísérlet történt, de megfelelő eredményt eddig nem sikerült elérni. Ismeretes, hogy az aszfaltanyagot előállító keverőtelepek és a masztikátorok különböző zúzalékok, bitumen és kőliszt töltőanyagok keverékéből állítják 15 elő a bedolgozásra kész aszfaltot. Ezt az aszfaltot a bedolgozási hőmérsékletre kell hevíteni. A bitument különböző ismert bitumenmelegítő berendezésekben hevítik, a kőzúzalékot pedig rendszerint szárítódobban kezelik. 20 A töltőanyagként szereplő kőlisztet jelenleg általában előmelegítés nélkül adagolják a keverékhez, minthogy az előmelegítés kérdése nem megoldott. Az előmelegítés nélküli adagolás magában rejti azt a hibát, hogy a töltőanyag lehűti a keverék többi 25 anyagát, és így a keverési időt indokolatlanul megnöveli. Ezzel a berendezés teljesítménye csökken. Nyilvánvaló, hogy ha a kőliszt hidegen kerül a keverékbe, a többi komponenst a kívántnál magasabb hőmérsékletre kell melegíteni, hogy a töltőanyag hozzáadása 30 173230 2 után a keverék ne hűljön a megengedett érték alá. Az öntött aszfaltok gyártásánál azonban a töltőanyag mennyisége olyan nagy, hogy a keverési időt a hideg kőliszt beadagolása több órával növeli meg. Felmelegített töltőanyag hozzáadása esetén a keverés csupán néhány perces művelet lenne. Emellett a töltőanyag nedvességtartalma is bekerül a keverékbe, és ez az igen hosszú keverési idő nem utolsósorban a nedvességtartalom elpárologtatásához szükséges. Mint említettük, történtek már kísérletek az aszfaltkeverékhez adagolandó kőliszt melegítésére, ezek azonban nem jártak megfelelő eredménnyel. A kőliszt melegítésének egyik módszerénél a hevítést az adagolást végző kőlisztcsigában a beadagolás közben végzik. Ez a megoldás azért nem bizonyult kielégítőnek, mert a kőlisztcsigában nem biztosítható a kőliszt pontos hőmérsékletre történő hevítése. A tartályból a csigába vezetett kőliszt adagok ugyanis általában különböző ideig tartózkodnak az adagoló szerkezetben, többnyire külső okok miatt. Nem biztosítható mindig az adagolóhoz beálló gépkocsik folyamatos váltása, a nem osztályozott vagy rosszul osztályozott zúzalék összekeveredhet a telepen stb. Ezen túlmenően az adagolócsigák túlságosan kis fűtőfelülettel rendelkeznek ahhoz, hogy a kiadagolás időtartama alatt a viszonylag vastag kőlisztréteget a követelményeknek megfelelően felmelegítsék. Egy másik elképzelés szerint a kőlisztet egy nagy tároló silóban melegítik, mielőtt a keverékbe adagolják. Ennek a megoldásnak a hátrányai a következők:
