173227. lajstromszámú szabadalom • Szabászgép lapalakú anyagok, főként szövetanyagok szabására
7 173227 8 az előzőkben ismertetett, találmány szerinti méretek optimális méreteknek tekinthetők. Az 54 tengely közepe a 68 vágókés 82 vágóéle fölött lehet, azonban előnyös, ha a tengely a vágóéihez viszonyítva kismértékben hátratolt helyzetben van, mivel ebben az esetben a bevágás-jelölések egyszerű módon, a vágógép elfordítása révén létrehozhatók. A találmány szerinti szabászgép vágógépe olyanra is kiképezhető, amelynél a vágni kívánt, lapalakú anyag alatt mozgó talplemez nincs, mivel a támaszidomnak és talplemeznek nem kell a vágógép súlyát tartani. A találmány szerinti szabászgép második példaképpel kiviteli alakjának is egy négyszögű 10’ asztala van, amely mentén egy 20’ kocsi tolható el. Ennek a kocsinak egy az asztal fölött két 20a’ állvány révén tartott 20b’ kereszttartója, valamint az állványokon fölerősített és az asztal fölső felületén nyugvó 24’ íiitógörgői vannak. Annak érdekében, hogy a kocsi csak az asztal hosszirányában legyen eltolható, az asztal oldalán 18’ sín van elhelyezve, amely mentén egy 20a’ állványt tartó 22’ futógörgő mozgatható. Az asztal fölött végignyúló 20b’ kereszttartónak hosszirányú horonyként kialakított 20c’ vezetéke van, amelyben 34’ csuklóig eltolhatóan van tartva. Ebben a csuklófejben 40’ kinyúlókar 38’ karja egy függőleges tengely körül elfordíthatóan van ágyazva. A 38’ kar függőleges tengellyel kialakított 44’ csuklót tart, amely a kinyúlókar második, 42’ karját tartja. A 42’ kar szabad végén függőleges csuklótengellyel kiképzett, további 54’ csukló van, amely 50’ vágógépet tart. Mivel a 40’ kinyúlókar 50’ vágógéppel ellentétes vége az asztal hosszirányára merőlegesen eltolható, az asztal két hossz-szélének terében tetszőleges irányú vágási vonalak még könnyebben létrehozhatók, mint az 1—5. ábrákon vázolt szabászgép esetében. Szabadalmi igénypontok 1. Szabászgép lapalakú anyagok, főként szövetanyagok szabására, amelynél a lapalakú anyagot tartó asztal, valamint egy kézzel vezetett vágószerkezet van, amely az asztal fölött elhelyezett, függőleges tengely körül elfordítható kinyúlókaron van elhelyezve, azzal jellemezve, hogy a kinyúlókarnak (40) legalább két karja (38, 42) van, amelyek függőleges csappal (46) kialakított csuklóval (44) vannak egymással összeerősítve. (1976. III- 16.) 2. Az 1. igénypontban meghatározott szabászgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy függőleges tengely (54) körül forgathatóan a kinyúlókarra (40) erősített vágógépe (50) van. (1976. III. 16.) 3. Az 1. vagy 2. igénypontban meghatározott szabászgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az asztallap (14) mentén előnyösen villamos hajtómotorral (26) mozgatható kocsira (20) csuklósán elfordíthatóan erősített kinyúlókarja (40) van. (1976. III. 16.) 4. Az 1. vagy 2. igénypontban meghatározott szabászgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az asztal (10’) fölött elnyúló kereszttartója (20b’) van, amelyben a kinyúlókart (40’) hosszirányában eltolhatóan tartó vezeték (20c’) van, és hogy a vezetéknek 5 olyan iránykomponense van, amely az asztal (10’) egyik hosszirányú szélére merőleges. (1977.1. 26.) 5. Az 1. vagy 4. igénypontban meghatározott szabászgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kinyúlókart (40’) tartó szerkezetrész négyszögű asztal 10 (10’) fölött keresztirányban elnyúló állványként (20a’) és kereszttartóként (20b’) van kialakítva, amely kereszttartó mentén a kinyúlókar (40’) eltolhatóan van vezetve. (1977.1. 26.) 6. Az 1., 4. vagy 5. igénypontok bármelyikében 15 meghatározott szabászgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az állványból (20a’) és kereszttartóból (20b’) álló tartó szerkezetrész az asztal (10’) mentén elmozgatható kocsiként (20’) van kialakítva. (1977.1. 26.) 20 7. Az 1. vagy 3. igénypontban meghatározott szabászgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kinyúlókar (40) vágógép(50) felőli végén vagy magán a vágógépen a villamos hajtómotorhoz (26) tartozó vezérlő készüléke (60), illetve nyomógomb-kapcsolója 25 (62) van. (1976. III. 16.) 8. Az 1. vagy 3. igénypontban meghatározott szabászgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kinyúlókarnak (40) kinyújtott állapotában mért hossza gyakorlatilag egyenlő az asztallap (14) szélessé-30 gével. (1976. III. 16.) 9. Az 1. vagy 6. igénypontban meghatározott szabászgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kinyújtott állapotban levő kinyúlókar (40’) hossza kisebb az asztal (10’) szélességénél. (1977.1. 26.) 35 10. Az 1-3. vagy 7-9. igénypontok bármelyikében meghatározott szabászgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kinyúlókar (40) és a vágógép (50) közé csavarrugón (110) van elhelyezve. (1976. III. 16.) 40 11. Az 1. vagy 10. igénypontban meghatározott szabászgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csavarrugónak (110) beállítható rugótányérja (108) van. (1976. III. 16.) 12. Az 1-3. vagy 7-11. igénypontok bármelyiké-45 ben meghatározott szabászgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vágókés (68) támaszidomának (66) oldalnézetben látható szélessége gyakorlatilag 4—10 mm, az alsó végén pedig előnyösen 5—7 mm széles. (1976. III. 16.) 50 13. Az 1—3. vagy 7-12. igénypontok bármelyikében meghatározott szabászgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a föl-le járatható vágókéssel kialakított vágógép talplemezének (64) átmérője gyakorlatilag 30-45 mm, előnyösen 35-40 mm között van. 55 (1976. III. 16.) 14. Az 1-3. vagy 7-13. igénypontok bármelyikében meghatározott szabászgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vágókés (68) oldalnézetben látható szélessége gyakorlatilag 4—8 mm, előnyösen 5—6 mm 60 között van. (1976. III. 16.) rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 79.7932.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató 4
