173210. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egyszikű és kétszikű gyomnövények irtására fenilamin-származékokat és szubsztituált karbamid- triazin- vagy piridin-származékokat tartalmazó kombinációs herbicid készítmények alkalmazásával
3 173210 4 nem károsítják a haszonnövényeket, és e koncentrációban rendszerint a kétszikű gyomnövényekkel szemben is hatástalanok. Ismert az is, hogy a b) komponensként említett vegyületek elsősorban kétszikű gyomnövényekkel szemben aktívak. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy ha az (I) általános képletű vegyületeket a b) komponensként említett további vegyületekkel együtt viszszük fel a kezelendő területre, szinergetikusan fokozódik az egyedi hatóanyag-konponensek egyszikű és kétszikű gyomnövényekkel szemben kifejtett herbicid aktivitása. A b) komponensként felsorolt vegyületek ismert herbicid hatóanyagok, e vegyületeket azonban (I) általános képletű N-fenilamin-származékokkal együtt eddig még nem használták fel. A következőkben a b) komponensként felsorolt vegyületeket közismert triviális nevükön említjük. A 3-(3a,4,5,6,7,7a-hexahidro-4,7-metano-indan-5-il)-1,1-dimetil-karbamid triviális neve norea. E vegyület előállítását a 3 304 167 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismerteti; a hatóanyag „Herban” kereskedelmi néven kerül forgalomba. Az N-(3-trifluormetil-fenil)-N,'N'-dimeti]-karbamid triviális neve fluometuron. E vegyület előállítását a 3 134 665 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismerteti; a hatóanyag „Cotoran” kereskedelmi néven kerül forgalomba. A 3-(p-/p-klór-fenoxi/-fenil>-1,1 -dimetil-karbamid triviális neve chloroxuron. E vegyület előállítását a 3 060 235 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismerteti; a hatóanyag,, Tenoran” kereskedelmi néven kerül forgalomba. A 3-(3,4-diklór-fenil)-l,l-dimetil-karbamid triviális neve diuron. E vegyület előállítását a 2 655 445 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismerteti; a hatóanyag „Karmex” kereskedelmi néven kerül forgalomba. A 3-(3,4-diklór-fenil)-l-metoxi-l-metil-karbamid triviális neve linuron. E vegyület előállítását a 2 960 534 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismerteti; a hatóanyag „Lorox” kereskedelmi néven kerül forgalomba. Az l,l-dimetil-3-fenil-karbamid triviális neve fenuron. A 2-etilamino-4-klór-6-(2-propilamino)-l ,3,5-triazin triviális neve atrazin. E vegyület előállítását a 204 837 sz. osztrák szabadalmi leírás ismerteti. A 2-fenil-4-klór-5-amino-3(2H)-piridazinon triviális neve pyrazon. A találmány szerinti eljárással herbicid készítményeket ismert módon juttathatjuk a talajba vagy a gyomnövények leveleire. Eljárhatunk oly módon is, hogy a komponenseket közvetlenül a kezelendő területen hozzuk érintkezésbe egymással. A kezeléshez szükséges hatóanyagmennyiség a gyomnövény fajától, a kezelés módjától és az elérni kívánt hatástól függően változik, előnyösen 0,3—6,0 kg/ha. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott szilárd kompozíciók előállításához segédanyagként általában szemcsés vagy porszerű közömbös szilárd anyagokat használunk fel, és granulás készítményeket, diszpergálható porokat vagy por-permeteket állítunk elő. A granulás készítményeket bevonással, impregnálással vagy elegyítéssel alakítjuk ki. A bevont granulás készítmények előállítása során az Őrölt, poralakú hatóanyagot vagy a nedvesíthető hatóanyag-port szemcsés hordozóanyagokra porlasztjuk. A hordozóanyagokat a porlasztás előtt vagy után tapadást elősegítő anyagokkal, például vízzel, olajokkal, alkoholokkal, glikolokkal, vizes gumikkal, viaszokkal vagy azok elegyeivel keverjük össze. Szemcsés hordozóanyagként például attapulgus-agyagot, kukoricacsutkát, vermikulitot, mogyoróhéjat és hasonló anyagokat alkalmazhatunk. Az ásványi vagy szerves eredetű hordozóanyagokat megfelelő szemcseméretre őröljük. A granulás készítmények általában 2—20 súly% hatóanyagot, 5—40 súly% tapadást elősegítő anyagot és 60—93 súly% hordozóanyagot tartalmaznak. Az impregnált granulás készítmények előállítása során a fitotoxikus hatóanyag ömledékét vagy oldószeres oldatát a granulás hordozóanyagra permetezzük. Az oldószert kívánt esetben elpárologtathatjuk. E művelet során a fitotoxikus hatóanyag átitatja a hordozóanyag szemcséit. Hordozóanyagként a korábban felsorolt ásványi vagy szerves eredetű anyagokat alkalmazhatjuk. A készítmény általában 2—20 súly% hatóanyagot és 80—95 súly% hordozóanyagot tartalmaz. Az elegyített granulás készítmények előállítása során a fitotoxikus hatóanyagot finom eloszlású közömbös szilárd anyaggal, például agyaggal, szénporral, gipsszel vagy hasonlókkal keverjük össze, és a keveréket vízzel vagy egyéb közömbös, elpárologtatható oldószerrel péppé gyúrjuk. A kapott pépet szárítjuk, majd a száraz lepényt daraboljuk vagy zúzzuk, és szitálással elkülönítjük a megfelelő szemcseméretű frakciót. Eljárhatunk úgy is, hogy a pépet nedvesen granuláljuk, majd a granulákat szárítjuk. Egy másik eljárásváltozat szerint a pépet présgépen rúddá extrudáljuk, és a kapott rudat apró darabokra vágjuk. Az elegyített granulás készítmények rendszerint körülbelül 2—50 súly% hatóanyagot és 50—95 süly% hordozóanyagot tartalmaznak. A granulás készítmények a hatóanyagon és a hordozóanyagon kívül adott esetben egyéb segédanyagokat is tartalmazhatnak kisebb mennyiségben. A diszpergálható porok vagy por-permetek előállításához hordozóanyagként rendszerint diszpergálható szilárd anyagokat, például agyagot használunk fel. Diszpergálható szilárd anyagként agyagon kívül talkumot, attapulgitot, pirofillitet, diatómaföldet, kaolint, alumínium-magnézium-szüikátot, montmorillonitot, fullerföldet vagy fűrészport is alkalmazhatunk. A levegőben diszpergálható szilárd készítményeket beporzásra használjuk fel. A vízben diszpergálható készítményeket, amelyeket nedvesíthető poroknak is nevezünk, megfelelő mennyiségű vízben szuszpendálva juttatjuk a kezelendő területre. A nedvesíthető porok rendszerint felületaktív anyagokat is tartalmaznak. A diszpergálható szilárd készítmények rendszerint körülbelül 20—90 súly% szilárd hordozóanyagot, körülbelül 10—80 súly% fitotoxikus hatóanyagot és adott esetben körülbelül 1—10 súly% emulgeálószert tartalmaznak. A találmány szerinti eljárásban továbbá folyékony herbicid készítményeket alkalmazhatunk. E készítmények előállítása során a fitotoxikus hatóanyagot valamely közömbös, illékony oldószerben oldjuk. Ezek az oldatok, amelyek koncentrátumoknak tekinthetők, rendszerint körülbelül 10—50 súly% fitotoxikus hatóanyagot és körülbelül 50—90 súly % oldószert tartalmaznak. Az oldatokat koncentrátum formájában, további oldószerrel hígítva, vagy — ha a fitotoxikus hatóanyagkeverék egy vagy több komponense vízben oldhatat-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
