173200. lajstromszámú szabadalom • Energiával önmagát ellátó ellátó tárcsafék

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 173200 Bejelentés napja: 1975. XII. 23. (GI-240) Elsőbbsége: Nagy - Britannia: 1974. XII. 27. (55913/74) Nemzetközi osztályozás: F 16 D 55/14 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1978. IX. 28. Megjelent: 1980. V. 31. ____ _ j . Feltaláló: Szabadalmas: Ostrowski Piotr mérnök, Sutton Coldfield, Girling Ltd., Tyseley, West Midlands, Nagy-Britannia Birmingham, Nagy-Britannia Energiával önmagát ellátó tárcsafék 1 A találmány tárgya energiával önmagát ellátó olyan tárcsafék, amelyben vannak olyan forgatható dörzs­­tárcsák, amelyek alkalmasak arra, hogy kapcsolatba hozhatók legyenek a velük szemben lévő, és az álló burkolatban elrendezett, sugárirányú felületekkel, a dörzstárcsák közé helyezett, és a burkolat vezetőcsap­jai által központosított nyomólapok révén. Vannak továbbá a nyomólapoknak az egymással szomszédos felületeiben kialakított, egymással együttműködő és ellentétes lejtésű mélyedéseiben elrendezett golyói, valamint a fék meghúzásához olyan működtető szer­ve, amely a nyomólapokat egymással ellentétes irány­ban, szögelfordulással mozgatja, mire a nyomólapok egymástól távolodva rászorulnak a dörzstárcsákra, amelyek viszont a burkolatban lévő, sugárirányú felületekre szorulnak rá. A nyomólapokat a dörzstár­csák magukkal vonszolják, amíg csak ezek közül az egyik a peckével meg nem akad a burkolatban levő határoló ütközőn, a többi nyomólap további folyama­tos szögelfordulással pedig szervohatást idéz elő. Ilyen fajta energiával önmagát ellátó fékeket elter­­jedten használnak traktorokon és egyéb hasonló járművön. Az ismert ilyen fékek közül egyeseket úgy húznak meg, hogy mechanikai úton mozdítják el a nyomóla­pokat, olyan könyök-csuklós tag-párral, amely a lemezből sugár irányban kiálló peckekkel kapcsoló­dik, miközben nyomórúd áll összeköttetésben a tagok csuklózási helyével. Található olyan megoldás is, amelyben a féket hidraulikus úton, pl. a peckek 173200 2 között működő hidraulikus dugattyú és a henger egységével húzzák meg. Az ilyen hidraulikus szerkeze­ti elrendezést általában nem tekintik elfogadhatónak, mivel a hidraulikus rendszer állandóan, mind a normá 5 lis üzemi, mind pedig a parkolási fékezés alkalmával nyomás alatt áll. A találmányunk tárgya szerinti olyan tárcsaféknek, amelyben működtető szerv a nyomólapokat egymás­sal ellentétes irányban szögelfordulással mozgatja, a 10 működtető szervben van tok, olyan erőátviteli elem (ék), amely abba a működtető, előretolt helyzetbe hozható, amelyben a lapokon levő, sugárirányban kinyúló peckeket egymástól távolodó irányba kény­szeríti, nyomórugó, amely az erőátviteli szervet előre- 15 tolt helyzetébe kényszeríti, és a burkolat hengerfura­tában működő dugattyú, hogy ez az erőátviteli szervet a rugóerővel szemben visszahúzott helyzetébe kényszerítse akkor, ha a hengerfurat nyomás alatt áll. Az egyik előnyös kiviteli alakban a rugónak van 20 olyan nyomórugója, amely a tokot körülveszi, és a dugattyúnak a furatból kiálló egyik vége ütközője a rugó egyik végének, az ellenkező végen levő ütköző pedig merev kapcsolatban áll a tokkal és végállás-hatá­rolót képez a dugattyú számára akkor, ha a hengerfu- 25 rat nyomás alatt áll. Az erőátviteli elemben lehet a lapokon levő kiálló peckek között az általában sugárirányban és a du­gattyú belső végével, ehhez viszonyítva szögelfordu­lással mozgatható ék, lehetővé téve a fék meghúzása- 30 kor a nyomólapok szögelfordulásos mozgását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom