173198. lajstromszámú szabadalom • Homloktárcsa kardáncsukló csapkeresztjének a tartócsapjához
3 173198 4 — levonva a kenőhornyokat - legfeljebb olyan nagy, hogy az alakváltozási ellenállás nyomásterhelésnél nem haladja meg az alapérték kétharmadát. Ennek a megoldásnak előnye, hogy a homloktárcsa nyomás alatti szerelésekor a kiemelkedések magassága csökken, mivel a lefeszített anyag a szabad felületek irányában megfolyik. Az előfeszítés alatt szerelt csapágypersely miatt a csapágypersely és a homloktárcsa érintkező felületei között olyan nyomóerő keletkezik, amely az alapváltozási tartományban a kiemelkedések keresztmetszetéből és az alakváltozási ellenállásból tevődik össze. A játék kifogástalan elérésére a kiemelkedések összfelületét oly módon kell meghatározni, hogy az előfeszítő erőt osztjuk az alakváltozási ellenállással. Ekkor megkapjuk azt a felületi részarányt, amelyet váll-, él vagy peremszerű kiemelkedésekkel kell a teljes felületen elosztani. A másik lehetőség szerint a kiemelkedések felületi részarányának meghatározása oly képp történhet, hogy a kiemelkedésekkel rendelkező homloktárcsának olyan alakváltozási ellenállással kell rendelkeznie, amely egyharmaddal kisebb, mint a kiemelkedés nélküli homloktárcsáé. A találmány előnyös kiviteli példáit a rajzokon vázlatosan ábrázoltuk, ahol az 1. ábra a végein kardáncsuklót tartó csuklóstengelyt, a 2. ábra a csaposkereszt részben metszett oldalnézetét a homloktárcsával, a 3. ábra a homloktárcsa egyik kiviteli alakját és a 4. ábra a 3. ábra A—B vonalának megfelelő részmetszetet mutat. Az 5. ábra a 4. ábra szerinti részmetszetet, amelynél a kiemelkedések élszalagot tartalmaznak, a 6. ábra a homloktárcsa további kiviteli alakját felülnézetben és a 7. ábra a 6. ábra A—B vonalának megfelelő részmetszetet, a 8. ábra pedig a 7. ábra szerinti részmetszetet szemléltet, azonban a kiemelkedések élszalaggal rendelkeznek. A 9. ábra a homloktárcsa további kiviteli alakját felülnézetben, és a 10—12. ábrák a 9. ábra A—B vonalának megfelelő részmetszetet, a kiemelkedések különböző formáival, végül a 13. ábra a kiemelkedésekkel rendelkező és a kiemelkedések nélküli homloktárcsa nyomáskísérletének összehasonlító diagramját ábrázolja. Az 1. ábrán vázolt csuklótengely két, egytengelyű 1 és 2 csuklószakasszal rendelkezik, amelyek külső végeiken 3 és 4 kardáncsuklókat tartalmaznak. Az 1 csuklószakasz első vége 5 tömör tengely kialakítású, a 2 csuklószakasz pedig 6 üreges tengely kialakítású. Az 5 tömör tengely és a 6 üreges tengely a 7 bordázással van egymással nem elforgathatóan, azonban tengelyirányban eltolhatóan összekötve. A 2. ábrán a szokásos 3 és 4 kardán csukló 8 csapos keresztjének az egyik 9 csaphoz rendelt 10 csapágypersely metszete látható. A 10 csapágypersely alja és a 9 csap homlokfelülete között van elhelyezve all homloktárcsa; a 11 homloktárcsa közepén van a 12 furat, amelyen keresztül a 8 csapos kereszt közepétől a 9 csap tengely irány ban haladó 13 furat mindkét oldalon kenőanyaggal van ellátva. A 10 csapágypersely és a 11 homloktárcsa, illetve a 9 csap homlokfelülete közötti játék beállítása a 14 5 feszítőgyűrű változtatható vastagságával történik, amely a 15 csuklóvilla 16 gyűrűhornyában helyezkedik el, és a 10 csapágyperselyt tengelyirányban rögzíti. A 16 gyűrűhorony legalább olyan széles, mint a rendelkezésre álló 14 feszítőgyűrű legnagyobb 10 vastagsága. Az egyes elemek toleranciája úgy van megválasztva, hogy alapvetően a 16 gyűrűhorony egy része összeszerelt helyzetben a 10 csapágypersely által le van fedve. A gyűrűhorony lemérése után a következő nagysá- 15 gú 14 feszítőgyűrűt kell előfeszítés alatt a 16 gyűrűhoronyba szerelni, így a 11 homloktárcsa 17 kiemelkedéseinek a lekopása után beáll a pontos játék. All homloktárcsának a 3—5. ábrákon látható kiviteli alakja lényegében a központos 12 furatból, a 20 mindkét homlokoldalon elhelyezett 18 kenőhornyokból, amelyek kielégítő kenést biztosítanak, és a 17 kiemelkedésekből áll. A 17 kiemelkedések élalakúak, vagy - mint a 6—8. ábrákon láthatók — vállszerűek. A 9—12. ábrákon a 17 kiemelkedések peremszerűek, 25 a 10-12. ábrákon látható lehetséges keresztmetszetekkel. A 17 kiemelkedések magasságának legalább olyan nagynak kell lennie, mint a 14 feszítőgyűrű vastagsági fokozata, ellenkező esetben — meghatározott körül- 30 mények között — a gyűrűt nem lehet előfeszítéssel szerelni. A 13. ábrán látható összehasonlító görbék nyomáskísérletekből adódnak, amelyeknél a 19 erő-alakváltozási görbe a 17 kiemelkedésekkel rendelkező homlok- 35 tárcsa görbéje, a 20 erő-alakváltozási görbe a kiemelkedések nélküli homloktárcsáé. Az ordinátán a nyomóerő és az abszcisszán a deformáció (összenyomódás) van ábrázolva. 40 Szabadalmi igénypontok 1. Homloktárcsa kardáncsukló csapkeresztjének a tartócsapjához, amely a tartócsap homlokfelülete és a 45 hozzátartozó csapágypersely között van elhelyezve, és amely kopásálló és hőálló műanyagból készül, kenőhornyokkal a homlokfelületén, azzal jellemezve, hogy a kenőhornyok (18) közötti felületek, legalább az egyik oldalon kiemelkedésekkel (17) vannak ellátva. 50 2. Az 1. igénypont szerinti homloktárcsa kiviteli alakja, azzal jellemezve , hogy a kiemelkedések (17) váll-, él vagy peremszerű kialakításúak. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti homloktárcsa kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kiemelkedések 55 (17) felületi részaránya az összfelülethez képest, de levonva abból a kenőhornyokat (18), legfeljebb olyan nagy, hogy nyomásterheléskor az alakváltozási ellenállás nem haladja meg az ala ptestérték kétharmadát. 6 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 79.7929.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen - Felelős vezető: Benkő István igazgató 2
