173155. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nukleáris fúziós energia szabályozott felszabadítására

173155 16 Helium4 (He4): T4=4,49 MeV (24) míg a He3 ionok, amelyek energiája: helium-3 (He3): T3=l,92 MeV (25) a migmacellában maradnak, és a migma folytonosan gazdagszik a nagyenergiájú töltettel, növelvén ezzel a teljesítmény kimenetet a (6) egyenletben adott érték fölé, valamint a (12) egyenletből számítható hatásfok értékét. A szaporítás úgy jön Jétre, hogy a migmacella R sugarát és annak átlagos B mágneses terét úgy választ­juk meg, hogy közelítően az alábbi enegyenlet telje­süljön: 15 ahol T, a d+ ion injektálási energiája KeV-ban a (19) egyenlet szerinti korlátái között, és B kilogaussban helyettesített érték. A (26) egyenlet a (19) egyenlet­tel együtt definiálja a He3 benntartásának feltételeit a migmában, mialatt kivonjuk az összes többi fúzió terméket a (14), (15) és (17) reakciókból, igy elő­segítve a szaporodást. A továbbiakban a fúziós reakció töltéssel bíró ter­mékeinek energiáját átalakító berendezést, valamint az elsődlegesen injektált ionok energiájának vissza­nyerését biztosító eszközt fogjuk ismertetni. A meg­oldás a következő tényeken alapul: 1. A számításba vett nagy ütközési energiáknál a fúziós reakció termékeinek 90%-a az ütközési síkkal bezárt 45°-os szögben repül ki, ami közel megegyezik a vízszintes síkkal. 2. A d-d reakcióban a fúziós energia 71%-át a töltött részecskék hordozzák, a He3 + d reakcióban 100%-át (szaporító üzemmód). 3. A 2,2 MeV deuteron injektálási energiánál töl­tött fúziós termék ionok hordozzák a (20)-(25) egyenletekben megadott energiát. Bár a mágneses tér erősségét úgy terveztük, hogy mind a He3-at, mind a deuteronokat magában tartsa, néhány ezek közül az ionok közül a migmacellából kiszivárog az egyszeres és többszörös rugalmas szóró­dás eredményeként, valamint a tértöltés hatás ered­ményeként („szivárgási veszteségek”) a fúziós reak­ciósebesség körülbelül 10%-ának megfelelő sebesség­gel. Mivel a He3 és He4 kétszeresen töltött, azok lelas­síthatok és teljesen megállíthatók az útjukba helye­zett 0,8, illetve 2,2 MV feszültségű lemezekkel. A tritonok, a d+d fúzióból származó protonok, a He3+d fúzióból származó protonok és az elsődleges deuteronok megállíthatók rendre 2,2; 6,3; 18 és 2,2 MV-os lemezekkel. Megjegyezzük, hogy közel azonos feszültség állítja meg He4-et, a tritonokat és deuteronokat. Ezért le­hetséges négy lemez segítségével megállítani azt a hat­féle részecskét, amelyek a (20)-(25) egyenletekben szerepelnek. Azonban gyakorlati okokból tanácsos a lemezek közti réseket akkorára választani, hogy ne haladjuk meg a 400 KV feszültséget a résben. A 10a és 10b ábra keresztmetszeti és hosszmetszeti képe egy olyan migmacellának, amelyet az le ábrán láttunk. A migmacella hengeres felületek sokaságával van körülvéve, közülük csupán hét hengeres vékony (5 mikron vastagságú) 201-206 felületet ábrázo-8 lünk, amely felületeket alumínium fóliák alkotják, amelyek 98% átlátszóságú rézszitára, mint merevítő keretre vannak felerősítve. A legkülső hengeres 207 felület körülbelül 1 /2 cm vastag rézből készül. Vala­mennyi hengeres felület felső végénél 300 szigetelő lemezbe van beágyazva, ami izosztätikusan sajtolt ma­gas alumíniumoxid tartalmú kerámia, ez tartalmazza minden egyes felület számára a nagyfeszültségű 301—307 csatlakozókat. A szupravezetés fenntartásá­hoz szükséges 9 és 10 hozzávezetések, amiket a rozs­damentes acélból lévő 110 tartó tart, szolgáltatják a felső és alsó tekercspárok mechanikus támasztékát, a tekercspárok között lévő nyílt tér a reakció tarto­mány. A teljes rendszer 408 tartályban van, amelyben folyékony 310 freon cirkulál alulról felfelé mint hi­deg folyadék, és vissza mint meleg folyadék olyan sebességgel, hogy a freon sohasem válik gázzá, és olyan ismert hűtési technikát használva, amit például az Oak Ridge National Laboratory 6MV-os Van der Graaf gyorsítójában használnak, amely gyorsítót a High Voltage Engineering Corporation, Durlington, Massachusetts cég tervezte. A migmacella la és lb tekercsei, valamint a 9 és 10 hozzávezetések földpotenciálon vannak (a hűtő 5 és 6 köpenyeket a 10a és 10b ábrák mutatják). A hengeres 201, 202 és 206 felületek rendre pozitív 0,8; 2,2 és 6,3 MV potenciálon vannak. A hengeres felületeknek a rajzon nem látható sokasága közbenső potenciál­értékeken van úgy, hogy a jól ismert lépcsőzetes fe­szültségeloszlást lapjuk. A külső hengeres 207 felületet arra használjuk, hogy megállítsa a He3+d fúziós reakcióból származó 18 MeV-es protonokat, az alábbi kombinált tulajd on­­ságok segítségével: (1) lassító feszültség a 6,3 MV tartomány fölött, egészen a proton 18 MV energiájáig és (2) a vastag lemez és a folyékony freon fékező hatása. így ezen nagy energiájú protonok energiájának csupán egy kis része konvertálható várhatólag elektro­mossággá. A maradék energia hővé alakul, és a cirku­­láló folyékony freon viszi el. A 207 felületet alkotó rézhenger alja pyrex üvegből lévő 208 hengerhez csatlakozik. Nyolc volfrámbot (közülük csak négy 209—212 volfrámbot látható az ábrán) tartja a külső 408 tartályt, amely izosztatiku­­san sajtolt magas alumíniumoxid tartalmú kerámia. A nagyfeszültség betáplálása a megfelelő 400—407 átvezetéseken keresztül történik. Ezen a hengeres elrendezésen keresztül fókuszáljuk a 2,2 MeV-es 500 deuteron nyalábot a migmacella középpontjába egy 412 kvadrupóllencse segítségével a függőlegessel 30°-os szöget bezáró 411 csövön át a migmacella alsó tekercsébe a migma kialakítása, majd a villamos energia kinyerése érdekében. A 412 kvad­rupóllencse része a 15 ionágyúnak. A találmány szerinti migmafúziós reaktor oly mó­don állítható elő, hogy migmacellák sokaságát alkal­mazzuk. Az előnyös kiviteli alakban száz migmacella alkot egy oszlopot, az úgynevezett „migmaoszlopot” és százszor százas migmaoszlop mátrix használható reaktorként. A 1 la ábrán a találmány szerinti migmafúziós reak­tor előnyös kiviteli alakjának két migmaoszlopa egy részletének felülnézete látható. Ugyanennek oldal­nézeti képe látható á 11b ábrán. A 1 lb ábrán az is 5 10 IS 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom