173147. lajstromszámú szabadalom • Itatóhely, haszonállatok temperált ivóvízzel való ellátására
MAGYAR SZABADALMI 173147 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 0 Bejelentés napja: 1976. X. 18. (AO—444) Nemzetközi osztályozás: Közzététel napja: 1978. IX. 28. A 01 K 7/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. IV. 30. Feltaláló: Szabadalmas: Csuzi Gyöigy oki. villamosmérnök, Agiokomplex Agárdi-Enyingi-Sárszentmihályi Agárd Állami Gazdaságok Közös Vállalkozása, Agáid Itatóhely, haszonállatok temperált ivóvízzel való ellátására 1 A találmány tárgya olyan itatóhely, mely lehetővé teszi, hogy haszonállatokat normál szobahőmérsékletnél alacsonyabb környezeti hőmérsékletű térben temperált ivóvízzel lássanak el, és amely a feladat ellátásához kisebb beruházási, s üzemeltetési, karbantartási költségeket igényel, mint az ilyen célra eddig kialakított itatóhelyek, az egyéb feltételek, különösen az érintésvédelmi biztonsági követelmények maradéktalan kielégítése mellett. Szabadtéri állattartásnál, kötetlen tartástechnológiájú istállókban, illetve fűtetlen épületekben alkalmazott hatóknál az itatót temperálni kell. A temperálás célja a befagyás elkerülése mellett az állatállomány megfelelő mennyiségű és a tartásmódnál megkívánt hőmérsékletű ivóvízzel való ellátása. A megfelelő minőségű és hőmérsékletű ivóvíz biztosítása döntően befolyásolja az állat közérzetét, ellenállóképességét, súlygyarapodását, szarvasmarhatartásnál a tejtermelés alakulását. Mint közismert, a tehén súlyának 50%-át víz adja, a tej víztartalma mintegy 87%. A víz szerepet játszik az állatok testhőmérsékletének szabályozásában is. Harminc liternyi tejhozam esetén a tehén napi vízszükséglete — átlagosan, takarmányozástól függően - 110-125 liter. A temperált ivóvíz ellátás biztosításához vagy magát az itatót fűtik villamosán, vagy átömlő-keringtető hőcserélő közli a szükséges hőmennyiséget. Az utóbb említett hőcserélő rendszer központi vízmelegítő kazánból, keringtető szivattyúból, bonyolult csőhálózatból és érzékelő-szabályozó rendszerből áll. 173147 2 A nyilvánvalóan redkívül nagy beruházási költség mellett e rendszer hátrányai közül kiemelkedik a hatalmas mértékű hőveszteség, a korrózió és a vízlerakodás miatti fokozott karbantartási igény gyorsabb felújítási 5 igény stb. Amellett állattartási szempontból hátrányos, hogy a különböző helyeken, illetve tereken elhelyezett hatóknál az ilyen központi ellátási rendszerben a hőveszteségtől függően különböző az ivóvíz-hőmérséldet, s ez a hátrány is csak jelentős több- 10 letköltséggel csökkenthető. A villamosán fűtött itatok alapvetően két típusa ismert. Az egyiknél az itatótartályt fűtik villamosán, a másiknál a tartály vízterébe benyúló merülő fűtőtest közvetlenül a vizet melegíti. Közös jellemzője a két 15 fajta megoldásnak, hogy az állat és az itató közötti érintkezés minden lehetséges helyét megbízható érintésvédelemmel kell kialakítani. Az érintésvédelem típusának megválasztásánál a háztartási és hasonló célú berendezéseknél alkalmazott szempontok a mérték- 20 adók, és az ilyen típusú berendezéseknél vagy a II., vagy a III. érintésvédelmi osztályt választották. A II. érintésvédelmi osztálynál minden olyan helyen, ahol akár üzemszerűen, akár üzemhiba folytán veszélyes feszültség léphet fel, az üzemi szigetelésen 25 túlmenően kettős vagy megerősített szigetelést alkalmaznak. Ez természetesen nem korlátozódik a hozzávezetésekre, hanem kiterjed a fűtőtestre is és azon túlmenően, hogy a fűtőkészülék gyártási költsége így igen magas, a készülék hatásfoka is meglehetősen 30 rossz. A készülék csak kisteljesítményű lehet. A ma-
