173090. lajstromszámú szabadalom • Digitális kimenetű rövidzárási árammérő

5 173090 6 multiplexerrel számjegyenként! párhuzamos kóddá alakítjuk. Az M multiplexerre az eredményt kiíró számjegyek mellett előnyösen L segédmennyiség (számjegy) kódjel-generátora is rákapcsolható, pl. az érzékenység változtatása esetén az érzékenységváltó kapcsolóval kódot is kapcsolunk és ily módon például tízes alapra vonatkoztatott kitevő is kijelezhető. Az M multiplexer címzését (vezérlését) a példakénti kiviteli alakban ötig számoló SÍ számláló végzi. Ugyancsak az SÍ számláló kimenő kódjával A2 kódátalakító, a példakénti kiviteli alakban bináris­decimális átkódolás után, a D számjegyes kijelző helyi értékeit jelöli ki úgy, hogy pl. közös katódos kijelző esetén a kijelzendő szám közösített katódszegmensei­­re földpontenciált kapcsol. Az M multiplexer kimenő jelét A1 kódátalakító kódolja át a D számjegyes kijel­ző kódjának megfelelően, pl. hétszegmenses kijelző esetén a példakénti BCD kódot a hét szegmens kódjá­ra. A példakénti áramkörben a négy számjegy megje­lenítésénél amiatt, hogy SÍ számláló ötös számláló, az M multiplexert SÍ számláló kimenő kódjának utolsó két bitjével, A2 kódátalakítót az utolsó három bitjé­vel vezéreljük, és az öt lépés egyikében (amikor a periodikus multiplexeit ciklusban az egyik szám re­­dundánsan ismétlődik) az A1 kódátalakító vezérlésé­vel a kijelző megfelelő számjegy helyi értékén sötétet íratunk ki (pl. az eredmény és kitevő közötti hézag). Ugyanezen a ponton a D számjegyes kijelző telje­sen elsötétíthető az F védőáramkörrel is akkor, ha az órajel meghibásodás vagy egyéb zavaró körülmény miatt megszűnik. Ilyenkor a Cl kondenzátorban a töltésegyensűly felborul és E műveleti erősítő kimenő jele telítésig megnő, ami az E műveleti erősítőhöz kapcsolt F védőáramkörban levő jelszintkomparátor billenősét eredményezi. Ilyen esetben a sötétítés azért előnyös, mert világító diódás kijelző alkalmazásakor az impulzusüzemre méretezett világító diódák nem kapnak táplálást, így a folytonosan kapott nagyáramú táplálás, amely tönkremenést eredményez, nem lép­het fel. Az 1. ábra szerinti kiviteli alakban a bemenetet soros ellenállással kiegészítve a kapcsolási elrendezés feszültség mérésére is alkalmas. Az Ur referenciafor­rást változó külső feszültséggel helyettesítve a kime­net a bemeneti áram és a külső feszültség hányadosá­val lesz arányos. A találmány szerinti digitális kimenetű rövidzárási árammérőt két- áram hányadosát mérő berendezés­ként is ld lehet alakítani úgy, hogy a bemenő jelből impulzussorozatot létrehozó integrátort, az azt köve­tő komparátort és a referencia impulzusgenerátort és a passzív elemeket kapcsoló ellenütemű kapcsolóelem párokat kétszer építjük fel, közösített órajelgenerátor­ral a 2. ábrán feltüntetett előnyös kialakítás szerint (a jelölések megfelelnek az 1. ábra jelöléseinek). A kap­csolásban az 0 órajelgenerátor, a B1 flip-flop és a C’ komparátor helyettesíthető egy olyan monostabil multivibrátorral, amelynek komparátor jellegű beme­neté van. Hasonlóképpen lehet helyettesíteni 0 órajel­­generátort, B2 flip-flopot és a C” komparátort is. A második ág Q12 kimeneten nyert és a DD impulzus­osztóval leosztott kimenő impulzussorozatával időzít­jük az első ág Ql 1 kimeneten nyert kimenő impulzus­sorozatát számláló S3 impulzusszámláló számlulasi idejét úgy, hogy a Z kijelző áramkörök bemenetén az ST tárolóban az eredményt a DD impulzuosztó kime­nete által vezérelt, rövid billenési idejű TI időzítő­elemmel, pl. monostabil multivibrátorral rögzítjük. A nullázó periódust időzítő és a DD impulzusosztót, valamint az S3 impulzusszámlálót nullázó T3 mono­stabil multivibrátor a T2 késleltető fokozat késlelteté­si ideje után lép csak működésbe, hogy a nullázás bizosan az eredmény rögzítése után történjék. A 2. ábra szerinti hányadosmérő működési idődiagramja a 3. ábrán látható. A példakénti kialakításban a DD impulzusosztó BCD kódban működő számláló, amely­nek impulzusosztása 1000, ezért a DD impulzusosztó 800-as kódkimenetéről az ábra szerinti kitöltési té­nyezőjű impulzus levehető, amely azért előnyös, mert lefutó (negatívba menő) éle az ezredik számlálással egyidejű. A példakénti hányadosképző így 0,999 maximális hányadost képes mérni. E megoldásnak az az előnye, hogy a számláló és nevező egyidejűleg képzett átlagértékének a hányadosát méri. Előnye még, hogy a közös és egyforma alkatelemek (pl. Cl 1 és Cl2 kondenzátorok) miatt a külső változásokra érzéketlen, továbbá a nevezőjel csökkenésével a há­nyadosképző hibája nem nő, mert a csökkenés nem a szokásos jelnagyság csökkenésben jelentkezik, hanem mérési időintervallum növekedésben. Szabadalmi igénypontok 1. Digitális kimenetű rövidzárási árammérő, amely­nek integrátora, ehhez kapcsolt komparátora, a kom­­parátorhoz csatlakoztatott referencia impulzusgenerá­tora és digitális kimenetű impulzusszámlálója van, az­zal jellemezve, hogy az árammérő bemenete (I) első kapcsolóelemen (KI) át közvetlenül az integrátor mű­veleti erősítő (E) bemenetére van csatlakoztatva, a műveleti erősítő (E) bemenete egyrészt az első kap­csolóelemmel (KI) ellentétesen működtetett második kapcsolóelemen (K3) és első ellenálláson (RÍ) át, másrészt második ellenálláson (R2) és kondenzátoron (C2) át földpontra van csatlakoztatva, továbbá a má­sodik ellenállás (R2) és a kondenzátor (C2) közös pontja az első kapcsolóelemmel (KI) ellentétesen mű­ködtetett harmadik kapcsolóelemen (K4) át a művele­ti erősítő (E) kimenetére van csatlakoztatva. 2. Az 1. igénypont szerinti árammérő kiviteli alak­ja, azzal jellemezve, hogy a referencia impulzusgenerá­tor (R) órajelgenerátor (O) által meghajtott flip-flo­­pot (B) és referenciaforrást (Ur) tartalmaz, amely flip-flop (B) vezérlőbemenete a komparátorhoz (C) van csatlakoztatva, és a referenciaforrás (Ur) a flip­­flop (B) kimenete által vezérelt negyedik kapcsolóele­men (K5) át van a műveleti erősítő (E) bemenetére csatlakoztatva. 3. A 2. igénypont szerinti árammérő kivitek alakja, azzal jellemezve, hogy az órajelgenerátorhoz (O) csat­lakoztatott számlálója (S2) van, amely számlálónak (S2) egy előre beállított érték elérése esetén jelet adó kimenete az első, második és harmadik kapcsolóele­met (KI, K3, K4) együtt működtető szervhez (K) van csatlakoztatva. 4. A 3. igénypont szerinti árammérő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a digitális kimenetű impulzus­számláló (S3) a referencia impulzusgenerátorhoz (R) kapuáramkörön (ÉS) át van csatlakoztatva, amely 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom