173084. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi anyagok, elsősorban gyümölcsök, zöldségek és takarmánynövények kíméletes szárításának elősegítésérte izzasztókamrás kezelés alkalmával
3 173084 4 szárítására, amelynek eredményeképpen az élelmiszer rehidratálódó képességét nem veszíti el. Olyan izzasztókamrás eljárást alkalmazunk tehát, amely lehetővé teszi a mérsékelt hőleadást. Találmányunk realizálásához az a felismerés veze- 5 tett, hogy a közel 100%-os relatív páratartalmű térben kissé megemelt hőmérsékleten a növényi anyagok jelentős mértékű vizet vesztenek, továbbá, hogy az így kezelt növények kissé megemelt hőmérsékletű atmoszferikus levegővel száiríthatók. Ezt az eljárást 10 izzasztókamrás eljárásnak neveztük el. Az izzasztókamrás eljárás mechanizmusa még nem teljesen ismert. Feltehetően itt a már előzőleg ismertetett kohéziós vízszállítás, aktív izzadás, továbbá enyhe reverzibilis termokoaguládó is számításba jö- 15 hét. Eljárásunk lényegét a következőkben foglalhatjuk össze: A növényt (például lucerna) vagy a megtisztított és felszeletelt növényi részeket (almaszelet, sárgarépa 20 kockák stb.) az úgynevezett izzasztókamrába helyezzük, ahol a hőmérséklet a termék jellege szerint beállított érték a 40—50 °C intervallumban, a légtér relatív páratartalma pedig 100%-os. Attól függően, hogy a növényi anyag mennyi időn át tartózkodik az izzasz- 25 tókemencében, változik a vízvesztesége. A kiizzadt víz szárazanyagtartalma minimális. Az izzasztókamrában a növényi rész elveszti a turgeszcenciáját, anélkül azonban, hogy számottevő zsugorodás lépne fel. Az izzasztókamrában a növény víztartalmának nagyobb 30 része (optimálisan 4/5 része) is eltávolítható, ezt követően a maradék vizet kíméletesen, atmoszferikus levegővel szobahőmérsékleten, vagy 40—50 °C-on el lehet vonni. Az így szárított termék rehidratálódó képessége kiváló, íz- és aromaanyag-megőrzése is felülmúlja a 35 hagyományosan szárított termékek ízét és aromaanyagát. Külön hangsúlyoznunk kell az eljárásunkat képező szárítási művelet gazdaságosságát, mivel itt a vízelvonás nagy részénél nem szükséges a latens átalakulási 40 hő bevitele, csupán az izzasztókamra hőmérsékletének fenntartása és zárt légterének mozgatása igényel energiát. A nagy relatív páratartalom fenntartása elméletileg nem igényel energiát, tekintve, hogy a kamrában lévő szabad víz mennyisége az izzasztás során 45 csak növekedik. Bizonyos energiaigény jelentkezik a száradó anyag bolygatásánál, ill. a környezeti hőleadásnál, mivel a berendezés nem adiabatikus kiképzésű, mellyel az anyag letapadását gátoljuk, illetve a folyamatot intenzifikáljuk. Eljárásunkat a következő 50 példákkal szemléltetjük. 1. példa Hámozott és felszeletelt (1,6 cm vastag) almát perforált tálcán olyan izzasztókamrába teszünk, melynek relatív páratartalma 99,5%, hőmérséklete pedig 43 °CA zárt légtérben alkalmazott légsebesség 2 m/sec. Az izzasztást 4 órán át végezve, a víztartalom 3/4 részét eltávolítjuk. Ezután kivesszük az almaszeleteket, és 50 °C-os levegőáramban megszárítjuk. A tetszetősebb szín elérése céljából a még nyers almaszeleteket nátriumbiszulfitos vízben áztathatjuk-2. példa Frissen kaszált lucernát laza halmazban lejtős lapra helyezve az izzasztókamrába helyezzük, ahol a levegő hőmérséklete 45 °C, relatív páratartalma közel 100%. A zárt légtérben ventillátor segítségével 8 m/sec légsebességet hozunk létre. Hatórás izzasztás után a terméket szobahőmérsékletű légáramban szárítjuk meg. 3. példa Frissen hámozott és szeletelt petrezselyemgyökeret az 1. példában leírt módon izzasztunk, majd öt óra elteltével a terméket 65 °C-os levegővel szárítjuk. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás növényi anyagok, elsősorban gyümölcsök, zöldségek és takarmánynövények kíméletes szárítására, izzasztókamrás kezelés alkalmazásával, azzal jellemezve, hogy a mérsékelt hőleadást lehetővé tevő izzasztókamra levegőjének hőmérsékletét 35—50 °C, célszerűen 45 °C-on, relatív páratartalmát pedig 100% körüli értékre célszerűen 99,5%-ra állítjuk be, majd a kezelt anyag víztartalma nagy részének kiizzadása után a terméket szobahőmérsékletű vagy kissé megemelt hőmérsékletű atmoszferikus levegővel szárítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a folyamat intenzifikálása érdekében a zárt terű izzasztókamrában a levegőt 0,5—16 m/sec sebességgel áramoltatjuk. 3. Az 1. vagy 2- igénypontok szerinti eljárás foganatosítása azzal jellemezve, hogy a szárítandó terméket időnként mechanikusan bolygatjuk. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 79-7923.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen - Felelős vezető: Benkő István igazgató 2
