173058. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés gyakoriság hosszúidejű mérésre
3 173058 4 net éhez van kötve, ugyanakkor utóbbiak égy vagy több kimenetéhez vagy a szekvenciális áramkör egyegy állapotát kijelölő egység, utóbbi kimenéte pedig egyrészt a megfelelő átengedő fokozat tiltását hatástalanító bemenetéhez, másrészt egy-egy kimenő ponthoz csatlakozik — avagy egy-egy monostabil jellegű áramkörön keresztül egy-egy kimenő ponthoz van kötve. A találmány lényege tehát egyrészt abban áll, hogy a vizsgált gyakoriságokat egy determinisztikus gyakoriságra normálja — másrészt olyan kimenő jeleket biztosít, amelyek paraméterei közül az impulzusszélesség determinisztikus, ugyanakkor az impulzusok gyakorisága a bejövő véletlen jelekkel arányos jellegű. A találmány egy előnyös kiviteli alakjánál a kimenő pontokra kijelzővel ellátott számlálók csatlakoznak, amelyek a hosszú idejű mérés követelményéből adódóan célszerűen nondestruktiv jelleggel bírnak. (Pl. elektromágneses számlálók.) A találmány további kiviteli alakját az jellemzi, hogy az egyes jelforrásokhoz tartozó szekvenciális áramkörök és a hozzájuk csatlakozó számlálók egy vagy több kimenete páronként arányképző (aritmetikai) áramkörhöz csatlakozik, míg annak kimenetéhez szokásos kijelző kapcsolódhat. Egy másik kiviteli változatnál a normálásra szolgáló determinisztikus jelforrás önmagában is tartalmaz frekvenciaosztó áramkört. További kiviteli alakokra az jellemző, hogy valamely nem determinisztikus jelforrása, vagy maga a normáló (determinisztikus) jelforrása közvetlen logikai kapcsolatban van működtető szervvel (pl. kapcsolóval) vagy a készülék tápellátásával. A találmányt közelebbről a rajzokon ábrázolt kiviteli példák kapcsán ismertetjük, amelyekre a találmány nem korlátozódik. Az 1. ábrán ábrázolt kapcsolási elrendezésben egyegy, a megfigyelő számára nem determinisztikus ji ... jm véletlenszerű jelforráshoz egy-egy, a közös determinisztikus (normáló) jelforrás jelét Tj .. . Tm átengedő fokozat, ezenkívül annak kimenetéhez csatlakozó N] ... Nm szekvenciális árarrkör, továbbá utóbbiak kimeneteihez csatlakozó, egy bizonyos állapotot kijelölő At ... Am állapotkijelölő áramkör vagy egy-egy Mj ... Mm monostabil áramkör és egyegy K, ... Km kimenet van rendelve. A jelforrások vagy kétállapotú impulzusokat (négyszögjeleket) bocsátanak ki, vagy jeleik négyszögesítő fokozato(ko)n keresztül jutnak a kapcsolási elrendezésbe. (Egyszerűség kedvéért e négyszögesítő fokozatokat a jelforrással egyesítettük és nem ábrázoltuk külön.) A jó determinisztikus jelforrás négyszögeiéinek jellemző időpontjai, vagy legalább azok gyakorisága a megfigyelő (kezelő) számára ismertek, míg aj, ... jm véletlenszerű jelforrások gyakoriságának csupán korlátosságát tételezzük fel ismertnek. Aj, ... jm véletlenszerű jelforrások kétállapotú jelei tiltják a determinisztikus jelek bejutását az N,,... Nm szekvenciális áramkör bemenetére. A szekvenciális áramkörök állapotainak száma (terjedelme) lehet azonos, vagy különböző. Utóbbi esetben ui. lehetőség nyílik az egyes jelforrások átlag gyakoriságának valamely szempontból történő egységesítésére, standardizálására. Pl. ha a jelfonások különböző termelőeszközök produkciójával arányos gyakoriságú impulzusokat bocsátanak ki és azok gyakoriságát valamely szempontból (pl. termelési érték) közös nevezőre kívánják illeszteni, ezt a feladatot a szekvenciális áramkörök hasznos állapotainak megválasztásával lehet megoldani. Az N, ... Nm szekvenciális áramkörök kimenete(i) és dk egyes vizsgáló láncok K, . . . Km kimenetei közé vagy M, . . . Mm monostabil áramkört, vagy a szekvenciális rendszer egy kiválasztott állapotát A, .. . Am kijelölő áramkör csatlakozik, utóbbi 6 kimenetén levő kimenő jele a megfelelő T, ... Tm átengedő fokozat 1 tiltó bemenetét hatástalanító 2 bemenetére jut. Ezáltal a kiválasztott állapotban a rendszer nem állítható le, így ott nem állhat meg, vagyis kizártuk a véletlen lehetőségek köréből és determinisztikussá tettük. így a további számlálók vagy más feldolgozó szervek meghajtására mindig előre meghatározott, determinisztikus szélességű impulzus áll rendelkezésre. Ez jelentős előny, mert így sok egyszerű fajta számláló készülék alkalmazható, amelyek meghatározott szélességű hajtó impulzust igényelnek, illetve nem engedik meg, hogy a meghajtó impulzus ideje alatt álljon le a rendszer. (Ilyenek pl. az elektromechanikus számlálók és regisztrálók.) Ugyanakkor a jelképzés teljesen digitális, így független az áramkör paramétereitől, csupán a determinisztikus jelforrás határozza meg. Természetesen ezzel a gyakoriság képzésében hibát vétünk, amely azonban a források véletlen jellege miatt feltétlenül kisebb a jQ determinisztikus jelforrás egy elemi periódusánál (kvantumnál), s mivel utóbbit a megengedett hiba felére választottuk, a teljes hiba soha nem érheti el a megengedett hibát! Alkalmazásra kerülhet, vagylagosan — M, ... Mm monostabil áramkör is ebben az esetben az Á, . . . Ám kijelölő egységek elmaradhatnak. A 2. ábrán a K, .,, Km kimenethez csatlakozó, D, . .. Dm kijelzővel ellátott számlálók S, . .. Sm számlálók láthatóak. A kijelzőkön olvasható le az egyes j, . . .jm véletlenszerű jelforrások gyakorisága a j0 determinisztikus jelforrás gyakoriságára normáivá, vagyis a véletlenszerű jelforrások relatív gyakorisága a determinisztikus forrásra vonatkoztatva. A 3. ábrán látható kapcsolási elrendezés páronként egy-egy jk ji véletlenszerű jelforrás gyakoriságának arányát képezi és jelzi ki feltéve, hogy j^=k és j¥=o valamint k¥=o állítások igazak. Az egyes Tk, T, áteresztő áramkörökhöz a megfelelő Nk, N, szekvenciális áramkörök csatlakoznak, azok kimenetéhez pedig egy-egy Sk, S, számláló. A szekvenciális áramkörök és a számlálók egy, vagy több kimenetéhez pedig közös Ok, arányképző (osztó) áramkör van kötve, amely a számlálók és a szekvenciális áramkörök állapotaihoz rendelt értékek aritmetikai arányát képezi, majd D]t, kijelzőhöz továbbítja. Ugyancsak kijelzőkre továbbítható az Sk, S, számlálókban tárolt információ is. A 4. ábrán egy egyszerű példát láthatunk. A j, véletlenszerű jelforrás és a hozzá tartozó feldolgozó lánc az 1. és a 2. ábrának megfelelő felépítésű, míg a j0 determinisztikus jelforrás működése közvetlen logikai kapcsolatba van vonva egy K működtető szervvel, amely lehet pl. egy kapcsoló, vagy egyszerűen a tápfeszültség jelenléte vagy elmaradása. Ugyanakkor a j0 determinisztikus jelforrás F osztó és négyszögesítő fokozaton keresztül, vagy anélkül egyrészt az 1 . ábrán 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
