173030. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés egyidejűleg - vagy részleges időbeni átfedéssel - végbemenő több folyamat párhuzamos figyelésére, a figyelt folyamatjellemzők rögzítésére és további feldolgozására
173030 12 impulzust szolgáltató - kimenete második 30 impulzusgenerátor, harmadik 31 impulzusgenerátor és egyfelől második 27 segédtároló, másfelől a figyelő 25 egység egy-egy bemenetére csatlakozik, a második 30 impulzus-generátor (egy) kimenete egyfelől a harmadik 31 impulzusgenerátor, másfelől a második 27 segédtároló egy-egy bemenetére csatlakozik, a második 27 segédtároíó — engedélyező ste jelet szolgáltató — kimenete az első 28 segédtároló egy bemenetére van kötve és az első 28 segédtároló — kimenő st jelet szolgáltató - kimenete az — ui újraindító jelet szolgáltató — első 29 impulzusgenerátor bemenetére csatlakozik, mimellett a 4 vezérlőberendezés első Kj kimenetét a második 30 impulzusgenerátor kimenete, második K3 kimenetét az időzítő 26 egység egy kimenete, harmadik K2 kimenetét a harmadik 31 impulzusgenerátor egy kimenete és negyedik K4 kimenetét a 25 figyelő egység kimenete alkotja. A működésmódot csak a kimenőjelek előállításáig magyarázzuk, minthogy a Kj, K2, K3, K4 kimenetekről a berendezés más egységeihez érkező jelek hatását már korábban ismertettük. A B indítójelbemenetre érkező impulzus hatására a 25 figyelő egység a negyedik K4 kimenet állapotát átváltja, pl. logikai L állapotba, s a már említett módon a 18 kapcsoló a rendszert készenléti állapotból üzemi állapotba kapcsolja. Az indítóimpulzus visszafutó éle indítja az időzítő 26 egységet, mely példánknál hármas időzítő láncból áll és mely mindaddig nem indítható újra, amíg a láncon a jel végig nem futott. (Ilyen egység kialakítása az itt leírt működésmód alapján szakember által elvégezhető.) Az időzítő 26 egység működése alatt, azaz t2 + t2 + t3 időn át a második K3 kimenetre nyitójel (pl. L-állapot) kerül. Az időzítő 26 egységről ^ idő eltelte után érkező impulzus indítja a második 30 impulzusgenerátort. A 30 impulzusgenerátór által kiadott impulzus lefutó éle indítja a harmadik 31 impulzusgenerátort (gyakorlatilag kétstabilállapotú áramkör), s az időzítő 26 egységről t x + t2 idő eltelte után érkező jel billenti vissza a második 31 impulzusgenerátort. A 30 impulzusgenerátor által kiadott, már említett impulzus lefutó éle ugyanakkor átbillenti a második 27 segédtárolót is, melyet a 26 egység által ti +12 +13 idő eltelte után kiadott impulzus billent vissza alap helyzetbe. Ugyanez az impulzus a figyelő 25 egységet is alaphelyzetbe állítja, s ezáltal a negyedik K4 kimeneten is helyreállítja az alaphelyzetet, a készenléti állapotot. Végeredményben tehát a 4 vezérlőegység a vezérlőjelek előállítását úgy végzi, hogy az első és második 28 és 27 segédtárolók és az első 29 impulzusgenerátór működése még nem játszik szerepet. Ezekre az egységekre azért van szükség, mert a B indítójelbemenetre egy csatornából érkezett indítójellel közel egyidejűleg más csatornáról is juthat oda indítójel (kettős indítás). Már említettük, hogy ennek kétféle változata képzelhető el. A 4. ábra azt az esetet mutatja, amikor az I. indítójel beérkezése után, de az adatoknak a 6 P-S átalakítóba való átírása előtt érkezik meg a II. indítójel. Az 1 állapotregiszter állapota ugyanis megváltozik, hiszen a megfelelő A; csatornajeladóról oda érkezik a jel, de a vezérlőberendezésre az indítójel nincs hatással és a jelet a rendszer úgy regisztrálja* mintha a két jel egyidőben érkezett volna (az információ tehát nem 11 6 vész el, de ahhoz valamivel korábbi időpont van rendelve, mint amikor az állapotváltás tényleg bekövetkezett, a hiba tj időtartamnál kisebb. Az 5. ábra azt az esetet mutatja, amikor a két indítójel közötti időkésés meghaladja a tj időtartamot, az átírás tehát már megtörtént. A vezérlőberendezés ilyenkor az egész adatbevételi folyamatot újraindítja oly módon, hogy ekkor a második 27 segédtároló kimenő ste jele által aktivált első 28 segédtárolóba beíródik a II. indítóimpulzus, majd amikor a második 27 segédtároló a már leírt módon (a tx +t2 +t3 periódus letelte után) visszatért alaphelyzetébe és a ste jel megszűnt, az első 28 segédtároló st jele indítja az első 29 impulzusgenerátort, melynek ui újraindító jele a B indítójelbemeneten ugyanolyan folyamatot indít el, mint bármely Aj csatornajeladó által szolgáltatott indítóimpulzus. Ekkor is van időhiba, mert ez a II. impulzus olyan időinformációval kerül az átmeneti 8 tárolóba, mintha az I. impulzus által kiváltott ciklus befejezésekor érkezett volna be. Ez az időhiba tehát a t2+t3 időtartamú tartományba esik. Mind a t, időtartam, mind a t2+t3 időtartam gyakorlatilag olyan rövid, hogy az időhiba a digitális regisztráló rendszer ± egy digitnyi hibáján belül marad. A leírtakból látható, hogy pusztán az ismertetett kiviteli alak szerinti berendezéssel a találmány rendkívül sokoldalúan alkalmazható, azzal gazdaságosan és megbízhatóan ellenőrizhető a termelés menete, a termelési folyamatok elemezhetők, hiányosságok feltárhatók. Az élőmunka felhasználása is jól ellenőrizhető. A hordozható kivitel (kazettás magnóval) kihelyezhető a felvételi helyre és összefüggő táphálózat és hírhálózat igénye nélkül, offline végezhető a felvételezés, majd a kazettának a számítógépes adatfeldolgozó lánc lejátszó egységébe behelyezése után a további jelfeldolgozás már on-line történik. Ez a lehetőség különösen a mezőgazdaságban igen nagy jelentőségű, ahol sem a hírhálózat, sem a táphálózat nincs oly mértékben kiépítve, hogy közvetlen on-line kapcsolatban lehessen a berendezést üzemeltetni. A korszerű termelési igények pedig ezen a területen különösen megkívánják az élőerővel és a termelőeszközökkel való sokkal hatékonyabb gazdálkodást és ez csak a korszerű munkaszervezési tevékenység alkalmazásával teremthető meg. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás egyidejűleg vagy részleges időbeni átfedéssel végbemenő, egyenként - váltakozva fellépő - FEj folyamatelemekből és szünetekből álló n (n>2) különböző Fj folyamat (i = 1,2, .. ., n) párhuzamos figyelésére, a figyelt folyamatjellemzők rögzítésére és a rögzített adathalmazok további — gépi, célszerűen számítógépes - feldolgozására, azzal jellemezve, hogy mindegyik Fj folyamatnál figyeljük az FEj folyamatelemek jellemző fázisait, pl. kezdetét, illetve végét (továbbiakban: kezdetét, ill. végét) jelentő állapotváltozások fellépését és Fj folyamatonként — logikai kimenőjelet szolgáltató - legalább egy jeladó alkalmazásával az egyes FEj folyamatelemek kezdőfázisaiban előállítunk két jelet (a kezdőfázis tényét, illetve időpontját reprezentáló adatpárt), majd az FEj folyamat5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
