173030. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés egyidejűleg - vagy részleges időbeni átfedéssel - végbemenő több folyamat párhuzamos figyelésére, a figyelt folyamatjellemzők rögzítésére és további feldolgozására
5 173030 6 vonatkozóan csak az állapotváltásokat kell rögzíteni, a folyamatelemek futása alatt és a szünetek alatt az adathordozó egyetlen csatornájában bőven van hely a többi Fi+k (i^c; i+k<n) folyamatra vonatkozó jelek befogadására és az operatív szervekben (aritmetika stb.) is bőven van idő, hogy az F, folyamat szomszédos állapotváltásai között eltelt időtartamok alatt feldolgozzák az Fi+k folyamatokban bekövetkezett állapotváltásokra vonatkozó információkat, annál is inkább, minthogy több folyamatnál egyszerre bekövetkező állapotváltásra ritkán kell számítani és az ebből eredő esetleges zavar könnyűszerrel áthidalható a találmány szerinti eljárás sajátosságaiból eredően, amire a találmány részletes ismertetése során visszatérünk, így a számítástechnikai memórialekötés minimumra csökkenthető és az aritmetikai szervek üresjárata is minimumra csökken, a gépidő lekötése az átlapolás nélküli memorizálás esetén szükségesnek legfeljebb n-edrésze, de rendszerint annál is — esetleg jóval — kevesebb. Az eljárás ezen megfontolások alapján tovább fejleszthető. Egy célszerű foganatosítási mód szerint folyamatosan előállítunk egy, a mindenkori pillanatidőt reprezentáló jelet, az állapotváltás tényét reprezentáló - mindegyik Fj folyamatnál külön előállított — jeleket n-csatornás regiszterbe beírjuk és minden beírás után a pillanatidőt reprezentáló jelet és a regiszter pillanatnyi tartalmát - párhuzamos-soros átalakítás után - egycsatornás átmeneti tárolóba átírjuk. A találmány szerinti eljárás során N darab (N>n) jeladót alkalmazunk és szükség van egy legalább ncsatornás tárolóra, mert az adatgyűjtő oldalon az állapotváltás tényét reprezentáló jelek mindenképpen n csatornán érkeznek. Ha mindkét adatot (tény, idő) egyetlen csatornajeladó szolgáltatja, melynek kimenőjele tehát együtt tartalmazza a két információt, akkor N = n és a párhuzamos tárolást végző regiszter minden csatornájának bemenete legalább kétbites (bár általában már önmagában az időadat is mindenképpen több bites). Ha csatornaadó csak az állapotváltás tényét reprezentáló jelet szolgáltatja, míg a megfelelő időjelet központi időadóról írják a tényadat mellé (ilyen foganatosítási módról már volt szó), akkor a tároló (csatornánkénti) bemenetei lehetnek egybites bemenetek, s összesen n darab csatomajeladót és egy időjeladót alkalmazunk, vagyis N = n+1. Ha - függetlenül attól, hogy az időalapot esetleg központi szerv állítja elő — a pillanatnyi időadatot csatornánként külön állítjuk elő, akkor csatornánként külön adó kell az állapotváltás tényének, illetve időpontjának jelzésére, vagyis N = 2.n. Ha pedig - aminek lehetőségére már szintén utaltunk — egy vagy több, illetve valamennyi csatornában a folyamat állapotváltását egynél több digit kombinációja jelzi, melyek eltérő jeladóktól származnak, akkor a szükséges jeladók száma: N = 2 aj, vagy N = 1 + 2 aÍ5 ahol i=t i=r aj az egy-egy csatornánál szükséges jeladók száma. A találmány szerinti eljárás alkalmazható olyan tömegtermelési folyamatok figyelésénél is — beleértve a termelésfolytonossági felügyeletet —, ahol eseti rövid kihagyások, melyek a termelési folyamat szükségszerű, vagy legalábbis elkerülhetetlen velejárói, nem tekintendők szünetállapotnak. Ilyenkor az adott csatornajeladó csak meghatározott szünetidő eltelte után adja ki a folyamatelem zárófázisátjelző adatpárt. Olyan tömegtermelésnél, melynek során az állapotváltások is tömegesek és — adott tűrési határon belül - szabályos időközönként ismétlődnek, a figyelési rendszer tárolókapacitásának és adatfeldolgozási kapacitásának szükségtelen leterhelését úgy kerülhetjük el, hogy a normális üzemmenet fennállása idején (amikor tehát az állapotváltások mindenkor előírt, szabályos időközben követik egymást), csak minden m-ik (m pl. decimális vagy hexadecimális nagyságrend) állapotváltás alkalmával álltjuk elő a tárolandó adatpárt, vagy ha minden esetben előállítjuk is, csak minden m-ik adatpárt írunk be a tárolóba. Ezt úgy hajthatjuk végre, hogy a figyelőhelyen kezelendő vagy működő csatornajeladó (k) kimenő jelseregét m tényezővel leosztjuk és az osztás után nyert jelet újuk be az átmeneti tárolóba. Ilyenkor azonban biztosítani kell, hogy a figyelőhelyen nem szabályos ütemben fellépő bármely szünet esetében — függetlenül a figyelőhelyen tett egyéb intézkedéstől, pl. riasztástól, leállítástól - az állapotváltást akkor is beírjuk az átmeneti tárolóba, ha az utolsó beírás óta még nem futott le m-1 darab nem jelzett állapotváltás. Természetesen ez a foganatosítási mód is kombinálható az előírtnál rövidebb szünetek — már említett - elhanyagolásával. A tömegtermeléssel kapcsolatos ezen változatok alkalmazhatók pl. konzervgyárban, ahol az egy gyártósorban egymás után kiadásra kerülő palackok mindegyikének pl. lezárása után szünet van, majd az újabb palack lezárására kerül sor. Ha csak azt akarjuk figyelni, hogy folyik-e a termelés, vagy gépállás van-e, akkor mindaddig, amíg a két palack lezárása közötti normális szünetidőt a szünet túl nem lépi, egyáltalán nem adunk ki jelet. Ha pedig egyben számlálást is kívánunk végezni az állapotváltásokkal kiváltott jelekkel, akkor — amíg a szünetek időtartama szabályos — csak minden m-ik állapotváltáskor állítjuk elő vagy továbbítjuk az adatpárt. 11 Az N=n+1, vagy N= 1 + 2^ aj esetben az eljárás foganatosítására alkalmas, találmány szerinti berendezés célszerűen tartalmaz — legalább n párhuzamos csatornabemenettel és n párhuzamos kimenettel kialakított — állapotregisztert, p párhuzamos kimenettel (p = pl.5) kialakított időregisztert és - célszerűen - q párhuzamos kimenettel (q = pl. 8) alapadatregisztert, az állapotregiszter párhuzamos csatomabemeneteire a berendezés egy-egy jelbemenete van kötve, az állapotregiszter és az időregiszter párhuzamos kimenetei — n+p - párhuzamos adatbemenettel, tiltójelbemenettel és kapujelbemenettel kialakított - első logikai hálózat megfelelő bemeneteire csatlakoznak, az alapadatregiszter párhuzamos kimenetei - párhuzamos adatbemenetekkel és kapujelbemenettel kialakított — második logikai hálózat párhuzamos bemeneteire csatlakoznak, az első és a második logikai hálózat kimenetei — közvetlenül vagy közvetve — átmeneti tároló adatbemenetére csatlakoznak, az átmeneti tároló adatkimenete közvetlenül vagy közvetve további jelfeldolgozó eszköz (pl. számítógép) illesztő egységé5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
