173008. lajstromszámú szabadalom • Hajtásvezérlés automatikus ajtókhoz, különösen felvonóajtókhoz

3 173008 4 Az ajtómotor forgórészével párhuzamosan kap­csolóelem közbeiktatása nélkül fékezőellenállás van kapcsolva és forgórésszel irányváltó mágneskap­csolókon keresztül egy szabadonfutó dióda is párhuzamosan kapcsolódik. A kétfázisú hídkapcsolású egyenirányító lüktető egyenfeszültsége ezenkívül az ajtómotor gerjesztő­tekercsét is vezérli. A vezérlőelektronika és névleges értékképző RC tagja áramkorlátozóhoz csatlakozik, amely egy mérőellenállásról leágaz­tatok feszültséggel van vezérelve. A találmány szerinti hajtásvezérlés előnyei különösen abban mutatkoznak meg, hogy a technika állásához tartozó megoldásoknál kisebb önköltség mellett az ajtóknak egyenletesebb és zökkenőmentesebb mozgást biztosít, rövidebb nyi­tási és zárási időket tesz lehetővé, műszaki megbízhatósága nagy és karbantartási szükségessége kicsi. A találmányt a továbbiakban egy példa kapcsán a mellékelt rajzok alapján ismertetjük részlete­sebben. A rajzokon az 1. ábra a hajtásvezérlés kapcsolási rajza, a 2. ábra a tirisztor és a névleges értékképző vezérlő elektronikája, és a 3. ábra a mágneskapcsolók vezérlőáramköre. Az 1. ábrán látható módon a tápfeszültség­hálózatból származó váltófeszültséget egy kétfázisú hídkapcsolású 4 egyenirányító segítségével lüktető egyenfeszültséggé alakítjuk. Ennek a feszültségnek értékét 6 tirisztorral végzett fáziskimetszéses vezérlés révén az 1 vezérlőelektronika és névleges értékképző gyujtóimpulzusainak megfelelően változ­tatjuk. A vezérelt egyenfeszültséget a „nyitási” 2 irányváltó mágneskapcsoló vagy a „zárási” 8 irányváltó mágneskapcsoló működtetésével az ajtó­motor 9 forgórészéhez csatlakoztatjuk. A műkö­déshez szükséges 7 üresjárati dióda a 2 és 8 irányváltó mágneskapcsolók előtt, a 3 fékezőellen­állás pedig ezek mögött helyezkedik el. A 3 fékezőellenállás az ajtómotor fékezett üzemmód­jához szükséges, mivel az ábrán vázolt kapcsolásnál a 6 tirisztoron keresztül fékezőáram nem folyhat. Az ajtómotor 10 geijesztőtekercsét szintén a hídkapcsolású 4 egyenirányító feszültsége vezérli. Az 5 mérőellenállás az 1 vezérlőelektronika és névleges értékképző részére a tirisztor áramával arányos feszültséget hoz létre. A 2. ábra szerint az 1 vezérlőelektronika és névleges értékképző részére az a és c kapcsokon keresztül lüktető egyenfeszültséget csatlakoztatunk. A lüktető egyenfeszültséget 11 feszültségkorlátozó révén az elektronikához szükséges értéken tartjuk. A 12 feszültségosztó ilyen módon a hídáramkör lüktető egyenfeszültségével szinkronizált feszült­ségre csatlakozik, és meghatározza a 13 trigger vagy transzformátomélküli ímpulzusgenerátor meg­szólalási küszöbszintjét. A 16 névleges érték integrátor a 17 és 18 jelfogók (3. ábra) vezérlőáramköréből származó jeleknek megfelelően az ajtók megkívánt sebességlefutásával arányos jelet hoz létre. Ez a feszültség a tirisztor gyújtási időpontját meghatározó 14 RC tagra van kapcsolva. Ha a 14 RC tag kondenzátora olyan feszültségre van feltöltve, amely nagyobb a 12 feszültségosztó által előírt értéknél, akkor a 13 trigger vagy transzformátornélküli impulzusgenerátor a d kap­cson keresztül a 6 tirisztor vezérlőelektródja részére gyújtóimpulzust, illetve gyújtóimpulzus sorozatot küld. Ha a hídkapcsolású 4 egyenirányító lüktető egyenfeszültsége nulla értéket ér el, a 14 RC tag kondenzátora kisül. A motoráram a 6 tirisztorról a 7 üresjárati diódára kapcsolódik, és így a tirisztor lezár. A következő félhullámnál a 6 tirisztor ismét a 16 névleges érték integrátor által előírt módon fog begyújtani. A maximális tirisztoráramot és így a maximális ajtómozgató erőt 15 áramkorlátozó révén korlátozhatjuk. A 15 áramkorlátozó a b kapcson keresztül a tirisztor­­árammal arányos feszültséget kap. A 14 RC tagról a 15 áramkorlátozó arányos erősítője révén növekvő tirisztoráram esetében mindig növekvő áramot ágaztatunk le, és így a gyújtási szög nagyobb értékkel tolódik el. A maximális ajtómozgató erőt a 15 áramkorlátozó erősítésének változtatásával állítjuk be. A 3. ábrán a „nyitási” 2 irányváltó mágneskap­csoló, a „zárási” 8 irányváltó mágneskapcsoló, valamint a gyorsítási és lassítási 17 jelfogó és a lassított haladáshoz tartozó 18 jelfogó vezérlését tüntettük fel. Az ajtó először zárt állapotban van. Az ajtó mozgását megengedő 19 üzemmeghatározó és 21 nyitásmeghatározó működtetett állapotában a „nyitási” 2 irányváltó mágneskapcsoló behúz. Ekkor az ajtómotor 9 forgórésze a 2.1 érintkező­kön keresztül feszültség alá kerül, a lassú haladáshoz tartozó 18 jelfogó a 2.2 érintkezőn keresztül behúz, és az ajtó így lassú menetre kényszerül. A gyorsító és lassító 17 jelfogó behúzáskésleltetési idejének letelte után a 2.3 érintkezőn keresztül működésbe lép, és az ajtót gyorsítja. A gyorsítás egy beállított végsebesség eléréséig vagy egy lassítás bekapcsolásáig tarthat. A 22 kapcsoló átváltásakor a 17 jelfogó ismét kikapcsol. Az ajtót ez a kikapcsolás lassú menetre készteti, és végállapotát is ezen lassú menet mellett éri el. Teljesen nyitott ajtó esetében a „nyitási” 2 irányváltó mágneskapcsoló és a lassú menethez tartozó 18 jelfogó elenged. Az ajtó nyitott helyzetben marad. A 20 zárásműködtető bekap­csolásakor a „zárási” 8 irányváltó mágneskapcsoló fog behúzni. A mozgás zárás esetében is analóg módon fog bekövetkezni, és ennek meghatáro­zásában a 8.1, 8.2, 8.3 érintkezők vesznek részt, és a lassítást a 23 kapcsoló működtetése fogja megindítani. Szabadalmi igénypontok: 1. Hajtásvezérlés automatikus ajtókhoz, külö­nösen felvonóajtókhoz, amelyeknél az ajtók külső gerjesztésű egyenáramú motorral vannak meghajtva, azzal jellemezve, hogy a forgórészfeszültséget beállító tirisztora (6) van, amelyet kétfázisú hídkapcsolású egyenirányító (4) által létrehozott lüktető egyenfeszültség vezérel, vezérlőelektronikája 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom