172997. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cement előállítására és berendezés az eljárás foganatosítására
17 172997 tói távközzel elrendezett és vele együtt körülforgó bolygóhűtők 35 hivatkozási számmal vannak jelölve. Az égetett anyagot az 1 forgócsőből az egyes 35 bolygóhűtőkbe vezető nyilások 36 hivatkozási számmal vannak jelölve. Az 1 forgócső 5 kúpos 34 végében több 37 spirális, illetve csigaszárny van beépítve, és ezek a márgaklinker nyersanyagot mindenkor az égetett anyag áthaladására szolgáló egyik 36 nyíláshoz továbbítják. Az 1 forgócső 11 egője itt is az 1 forgócső 10 forgástengelyében van elrendezve, míg a 33 szállítócsiga ezen forgástengellyel párhuzamosan helyezkedik el. A 33 szállítócsigát 38 motor hajtja. A kiszolgáló személyzetnek sugárzó hő, valamint a forgó 35 bolygóhűtők által okozott sérülései elleni védelmére 39 pajzs van alkalmazva, és ezen halad át a 33 szállítócsiga. Ennél a kiviteli alaknál a 4 etetőberendezésen, a 33 szállítócsigán és a 37 spirálison, ill. csigaszárnyon keresztül betáplált márgaklinker nyersanyagok a 35 bolygóhűtők áteresztő 36 nyílásaiba jutnak és ott az 1 forgócsőből jövő szokásos összetételű forró portlandcement-klinkerrel érintkeznek. A 11. ábra szerinti kiviteli alaknál az égetőkemence 40 aknakemence, amelynek a szokványos összetételű portlandcement-nyersliszt számára 41 etetőkészüléke, 42 égetőzónája és 43 hűtőzónája van. A 42 égetőzóna és a 43 hűtőzóna közötti átmeneti helyen van a 44 etetőkészülék elrendezve. lo a márgaklinker nyersanyagot« adagolására, ez 45 adagolókészüléket tartalmaz, amely szalagmérlegként van kialakítva, valamint 46 kettős ingás zsilipet, továbbá 47 szállítószervet és 48 forgótányért, amely a márgaklinker nyersanyagokat a 40 aknakemence falában kiképzett 49 nyíláson keresztül bevezeti. A márgaklinker nyersanyagok ezután az aknakemencében a szokványos összetételű portlandcement-klinkerrel érintkeznek. Az egyes ábrákon bemutatott készülékek kombinálhatok, illetve felcserélhetők egymással. A cementek találmány szerinti előállítását és a kapott cementeket a továbbiakban példák kapcsán ismertetjük. 1. példa Különböző A—L összetételű márgaklinker nyersanyagokat (1. táblázat), különböző finomságúra aprítottunk, és tokos kemencékben, illetve forgócsöves kemencékben 500C0 és 1200C“ közötti hőmérsékleten égettük. Az eközben keletkezett márgaklinker összetételét a 2. táblázat mutatja. A márgaklinker nyersanyag szemcsenagysága az égetés folyamán nem változott. Az égetés után a márgaklinkert szokásos összetételű portlandcement klinkerrel és nyers gipszkővel összeőröltük. A portlandcement-klinkerrel és nyers gipszkővel összeőröltük. A portlandcement-klinker összetétele a következő volt: Kísérletek Kísérletek A-E F-L A-E F-L Si02 21,0% 21,8% mészszabvány 94,2 98,6 A1203 6,6% 5,2% szilikátmodulusz 2,1 3,0 Fe203 3,4% 2,1% agyagföldmodulusz 1,9 2,5 CaO 64,5% 67,3% MgO 3,1% 2,3% Valamennyi kísérletben alkalmazott nyers gipszkő dihidrát tartalma 88,6% volt, 8,2% kalciumkarbonát szennyezés mellett. Az őrlések laboratóriumi maionban történtek, 6 kg-os tételekben. A márgaklinger: szokásos össze- 50 tételű portlandcement-klinker : nyers gipszkő keverési arányát a 2. táblázatban adtuk meg. Az őrléseket oly módon végeztük, hogy először márgaklinker nélküli összehasonlító adagokat őröltünk olyan finomságúra, amely a normális 55 portlandcementnek felel meg. A következő márgaklinker tartalmú őrléseket azonos őrlési időtartammal végeztük. Az eredményeket kapott cementkeverékeket az ÖN B 3310 számú osztrák cementszabvány szerint 60 vizsgáltuk. Az eredményeket a 2. táblázat rögzíti. Amint azokból kitűnik, a márgaklinker könnyebb őr (Ehetősége (nagy porozitás!) a máigaklinker-portlandcement-klinker-nyers gipszkő keverék őrlési finomságát a változatlan őrién időtartam ellenére is 65 a márgaklinker nélküli összehasonlító adaggal szemben némileg növelte. Azon esetekben, amelyekben a márgaklinker rész nem volt több, mint 30%, a szilárdsági adatoknál nem következtek be lényeges változások. Itt a kötőanyag szilárdulási karakterisztikáját a szokásos összetételű portlandcement-klinker rész határozta meg. Mindenesetre már a szemlélés alapján történő megítélés szerint is a habarcs képlékenysége és feldolgozhatósága a márgaklinker tartalom következtében lényegesen javult. Ez a habarcsnál alkalmas vizsgálati módszerek hiányában számokkal meg nem fogható javulás a betonkeverékeknél a továbbiakban közölt példákban mennyiségileg is meghatározhatóvá vált. A 47,5 súly% és ennél nagyobb (D égetés) márgaklinker tartalom esetén már a szilárdulási folyamat és a szilárdulási viselkedés is lényegesen változott a márgaklinker következtében. A kötőanyagok itt szélsőségesen rövid kötési időket mutatnak még jó szilárdság kifejlődés mellett. 9
