172996. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tűzálló szintheranyag előállítására

17 172996 18 a) b) Szokásos tégla BDF, kp/cm2 92 81 KDF, kp/cm2 380 410 168 HBF (1200C0) kp/cm2 123 129,2 55 HBF (1480 C°), kp/cm2 21,7 19,7 2,0 DFB To 1585 1510 T04 1630 1640 1585 T<*o 1700 1700 1700 fölött fölött fölött lesüllyedt 1,5% 1,7% 3% TWB 3 6 5 bursting 9 14 25 Miként ezekből a példákból látható, a szimul­­tán-krómércet eredményesen lehet használni dara­bos krómérc helyett. Az így előállított tűzálló termékek, különösen téglák teljesen azonos érté­kűek a darabos ércből előállított termékekkel, és bizonyos vonatkozásban (KDF, forró hajlítószilárd­ság, bursting) még jobbak is azoknál. így olyan további út nyílik meg, amely lehetővé teszi, hogy minden esetben használhassunk finomszemcsés krómérc-koncentrátumokat az egyre nehezebben beszerezhető értékes darabos krómércek helyett. A példákban felhozott vizsgálati adatokat illetően, amelyek szokásos vizsgálati adatok, a következőket kívánjuk megjegyezni: Nyomás alatti meleg-szilárdság (DFB): A nyomás alatti tűzállóság meghatározására 50 mm átmérőjű és 50 mm magas hengeres próbatesteket haszná­lunk, amelyeket a vizsgálandó téglából fúrtunk ki. Ezeket a próbatesteket 2 kp/cm2 nyomás alatt felhevítjük, és a felhevítés közben fellépő hosszvál­tozásokat emelőáttételen át 10-szeres nagyítással egy óraművel ellátott forgó dobra rajzoljuk fel. Ennél a felrajzolásnál a következő három értéknek — amelyek hőmérsékletértékek - van jelentősége: to: Ez az érték azt a hőmérsékletet jelenti, amely akkor áll fenn, amikor a görbe legmagasabb pontját éljük el. ta: Minthogy a to-értéket néha nem lehet pontosan megállapítani, a görbe azon pontjának a hőmérsékletét is megadjuk, amelyen a görbe a legmagasabb pontjához képest 3 mm-rel süllyedt, ami a próbatest 0,3 mm-es = 0,6%-os összepréselésé­­nek felel meg. Ezt az értéket egyezményesen ta-nak, a nyomásra lágyulás kezdőpontjának nevezzük. tB: Ha a próbatest idő előtt összeomlik, akkor az összeomlás tB hőmérsékletét („tb”-vel is jelölik) adják meg. Normalspalling: Ez a „hőmérsékletváltozással szembeni ellenállóképesség” (TWB) egy másik megjelölése, amelyet Európában általában a beje­lentő által kidolgozott módszer szerint határoznak meg, és amely abban áll, hogy egy 50 percen át 950C°-ra felmelegített tűzálló téglára 10 percig sűrített levegőt fújunk, amely 1 atm nyomással áramlik egy 150 mm távolságban levő 8 mm-es fúvókából. A sűrített levegős fúvatást hirtelen lehűtésnek nevezik Ha az 1. példában a 14. olda­lon az áll, hogy a normalspalling 40 felett van, akkor ez azt jelenti, hogy a tégla 40-nél több hirtelen lehűtést bírt ki. 40 ilyen hirtelen lehűtés után az ilyen vizsgálatot abbahagyják, mert ez a lehűtésszám azt mutatja, hogy kiváló hőmérséklet­változással szembeni ellenállóképességgel (TWB) rendelkező tégláról van szó, és ezért nem érdekes, hogy a tégla még további lehűtéseket kibír-e vagy sem. Bursting: A krómérctartalmú tűzálló anyagoknak az a tulajdonsága, hogy vasoxid felvételekor a felületükön először felfúvódnak, majd megreped­nek. Eszerint a bunting egyik főoka a krómérc­tartalmú téglák elhasználódásának. A bursting mérése szintén a bejelentő által kidolgozott módszerrel történik. Ez abban áll, hogy 50 mm átmérőjű és 50 mm magasságú hengeres próbates­tekre 20 g-os vasreve-pasztillákat helyezünk, és a próbatesteket három óra hosszat oxidáló atmoszfé­rában 1575C°-on égetjük. A próbatest felső átmérőjének százalékos növekedése a bursting mértéke. Minél nagyobb tehát ez a szám, annál kisebb ellenállóképesség várható el a vasoxid támadásával szemben az illető téglától. Hideg nyomószilárdság (KDF): Ehhez a meg­határozáshoz a vizsgálandó téglák középső részéből 50 mm átmérőjű és 50 mm magasságú hengereket fúrunk, és szobahőmérsékleten nyomóterhelésnek tesszük ki azokat. A „hideg nyomószilárdság”-ot a próbatest széttörésének pillanatában a nyomás alatt álló felületre nehezedő kg/cm2 nyomással mérjük, mégpedig a 10 téglából készült egy-egy próbatesttel végzett meghatározások középértékeként. Hajlító nyomószilárdság (BDF) vagy hideg hajlítószilárdság (KBF): A vizsgálandó téglákat szobahőmérsékleten két vágóélre fektetjük, és közepükön növekvő terhekkel törésig terheljük. Meleg hajlítószilárdság (HBF): A mérés hasonló­képpen történik, mint a hideg hajlítószilárdságé, csak magas hőmérsékleten, rendszerint 1260C°-on vagy 1480C°-on. Szabadalmi igénypotok: 1. Eljárás tűzálló célokra használható termé­szetes krómérc pótlására alkalmas, legalább 40% Cr203 + Al203-ot, legfeljebb 3,0%, előnyösen 2,5%-nál kevesebb kovasavat és legfeljebb 2,0%, előnyösen 1%-nál kevesebb CaO-ot tartalmazó 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom