172995. lajstromszámú szabadalom • Rakodókaptár
MAGTAR SZABADALMI 172995 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: w Bejelentés napja: 1976. II. 26. (OA-560) Kiállítási elsőbbsége: 1975. VIII. 29. Budapest, A 01 K 47/00, 47/06 Közzététel napja: 1978. VII. 28. 1MUrn ORSZÁGOS í * KSmíi -v TALÁLMÁNYI Megjelent: 1979. VII. 31. HIVATAL __1 ü 1 t, 1 If B il Û Feltalálók: Tulajdonos: Gaugecz István Gyula üzemvezető' 70%, Tab, Országos Méhészeti Szövetkezeti Gaugecz István Ferenc szerkesztő 30%, Budapest Közös Vállalat (Hungaronektár), Budapest Rakodókaptár 1 A találmány tárgya rakodókaptár, amelynek az ismert rakodókaptárakkal szemben számos előnye van, és különösen alkalmas méhcsaládok zavarásmentes nevelésére, szállítására és kezelésére. 5 Az ezideig kifejlesztett rakodókaptáraknái a fiókokat vasalással látták el, és tartósan rögzítették egymáshoz, különösen csavaros rögzítéssel. Ennek következtében a meleg- és hidegépítményes méhészkedés egyazon kaptár esetében nem volt megváló- ío sítható. A kaptárak szétbontásánál a méhcsaládokat nagy megrázkódtatások érték, másrészt a nagyüzemi és gépesített méhészkedés is csak nehézségekkel volt megoldható. Az ismert rakodókaptárak nem biztosítanak vándorlásnál tökéletes szellőzést, 15 mert csak egy szellőzőnyílással rendelkeznek. További problémát jelent a körülményesen megoldott hereszöktető, amely nem biztosítja a heréknek megfelelő eltávolítását. Az ismert rakodókaptáraknái problémát jelent az összegyűjtött virágpor 20 minőségének megőrzése a környezeti behatások miatt, minthogy a virágpor leszedő a kaptáron kívül, a röpnyílásnál van elhelyezve, másrészt nehéz — mint már említettük —, a kaptár fiókjának szétszerelése, amikor pörgetést kívánnak végezni. 25 Sok esetben előfordul, hogy a méheket nem tudják a fiókból könnyűszerrel eltávolítani, úgyhogy ez a művelet hosszú időt vesz igénybe. Az ismert megoldások közül ismertetjük a viszonylag korszerű 159 241 lajstromszámú magyar 30 2 és a 2 236 414 lajstromszámú francia szabadalmi leírások szerinti megoldásokat. A 159 241 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás rakodókaptár rekeszeinek összeerősítésére vonatkozó szerkezetet ismertet. Ez a szerkezet mind előállítás, mind felszerelés és az alkatrészek rögzítése szempontjából bonyolult. A rekeszeknek mind a négy sarkánál kihajlított csappal rendelkező szögvasakat szerelnek fel, amelyekhez kívülről felhúzott lemezek csatlakoznak és a legfelsőnél speciális kiképzésű szemescsavarok szolgálnak az összefogó szerkezet rögzítésére. A megoldás hátránya egyrészt a viszonylag nagy súly, amely az egyes rekeszeket állandó jelleggel terheli, másrészt a kiálló csapok balesetveszélyesek, különösen a szállításhoz szükséges rakodásnál, a speciális szemescsavarok gyártása körülményes, rögzítésük időrabló, a csavarok elveszhetnek, emellett a fából készült rekeszek az időjárástól (nedvességtől) függően dolgoznak, kiterjedésük változik, így a csavarokat meglehetősen hosszú menetes résszel kell kialakítani, hogy biztosan alkalmazhatók legyenek. A csapok kiképzése miatt túl erős vasat kell alkalmazni, amelyből a csapokat kihajlítják vagy azokra a csapokat ráhegesztik, különben vékonyabb lemez esetén a csapok kitöredeznek. A kaptár zárhatóságát úgy igyekeznek biztosítani, hogy az alkalmazott négy csavar szemén huzalt húznak át, amelynek végeit összedrótozzák, vagy lakatszemet kell alkalmazni a huzal végére, ami az átfűzést 172995
