172980. lajstromszámú szabadalom • Eljárás indánkarbonsav-származékok előállítására

3 172980 4 a) Ezt a vegyületet a Friedel-Crafts reakció körülményei között egy (III) általános képletű aroilhalogeniddel, ahol R jelentése az előzőekben megadott és X halogénatomot képvisel, reagáltat­­juk. A reakciót valamely oldószerben vagy oldószer nélkül végezzük, előnyösen azonban valamely meg­felelő oldószerben, így metilénkloridban, széntetra­­kloridban és hasonló oldószerekben, dolgozunk. A reakcióhőmérséklet 0 C°-tól az oldószer forrás­hőmérsékletéig, előnyösen az oldószer visszafolya­­.tási hőmérsékletéig terjed. Az alkalmazható Lewis­­-savak közül az alumíniumklorid előnyös. A reak­cióban résztvevő anyagok sztöchiometrikus arány­ban vagy feleslegben lehetnek jelen, előnyösen feleslegben alkalmazzuk az aroilhalogenidet és az alumíniumkloridot, ez a felesleg egészen 400%-ig terjedhet. b) A (II) általános képletü vegyületet felesleges mennyiségben egy (III) általános képletű aroilhalo­geniddel katalitikus mennyiségű cinkoxid jelenlé­tében reagáltatjuk. A (II) általános képletű vegyü­­let feleslege egészen 100%-ig terjedhet s előnyösen oldószer nélkül a reakcióelegy visszafolyatási hő­mérsékletén dolgozunk. Ily módon (IV) általános képletű vegyületeket kapunk, ahol R és R’ jelentése a fentiekben megadottakkal egyezik. Az (I) általános képletű vegyületeket ezekből a vegyületekből úgy kapjuk, hogy a (IV) általános képletű vegyületeket alkalikusan hidrolizáljuk. Erre a célra nátriumkarbonátot, káliumkarbonátot és hasonló bázisokat alkalmazhatunk, a hidrolízist vizes-alkoholos közegben, például rövidszénláncú alkanol jelenlétében, a környezeti hőmérséklettől a reakcióelegy visszafolyatási hőmérsékletéig terjedő hőmérséklettartományban vitelezzük ki. A báziso­kat sztöchiometrikus mennyiségben vagy feles­legben alkalmazhatjuk, előnyösen feleslegben hasz­náljuk, és az alkanol aránya egészen 100%-ig terjedhet. B módszer Az első lépésben egy megfelelően helyettesített (V) általános képletű ortoxilolt állíthatunk elő az A módszer a) vagy b) pontjában leírt módon. Az (V) általános képletű vegyületekből kiindulva ezután valamely (VI) általános képletű vegyületet állítunk elő, ahol R jelentése a fentiekkel egyezik és X halogénatom, előnyösen brómatom. Az elő­állítás során a halogént közvetlenül reagáltatjuk az (V) általános képletnek megfelelő vegyületekkel ultraibolya fény jelenlétében, előnyösen az elegy visszafolyatási hőmérsékletén, vagy bróm alkal­mazása esetén N-brómszukcinimidet reagáltatunk az (V) általános képletnek megfelelő vegyületekkel, megfelelő oldószerben, például széntetrakloridban, katalizátor, így szerves peroxid, előnyösen benzoil­­peroxid vagy a,a’-aza -bisz-izobutironitril, jelen­létében ultraibolya fény hatására. Általában kör­nyezeti hőmérséklet és az oldószer forráspontja, előnyösen a visszafolyatási hőmérséklet közötti hőmérsékleten dolgozunk. Ezután (VII) általános képletű vegyületeket állítunk elő, ahol R jelentése az előzőekben megadott és R’ valamely kis molekulasúlyú alkil­­-csoport, a (VI) általános képletű vegyületekből kiindulva oly módon, hogy ezt a vegyületet egy COOR’ / ch2 \ COOR’ általános képletű malonáttal reagáltatjuk, ahol R’ jelentése az előzőekben megadott, a reakciót alkálifémalkanolát jelenlétében és rövidszénláncú alkanolos vagy etilkarbonátos oldatban, előnyösen etilkarbonátban, a környezeti hőmérséklettől az oldószer visszafolyatási hőmérsékletéig terjedő hő­mérsékleten, előnyösen a visszafolyatási hőmérsék­leten játszatjuk le. A kapott (VII) általános képletű vegyületekből ezután (VIII) általános képletű vegyületeket ka­punk a (VII) általános képletű vegyületeknek vizes-alkoholos közegben történő alkalikus hidrolí­zisével. A hidrolízist környezeti és visszafolyatási hőmérséklet között, előnyösen a visszafolyatási hőmérsékleten folytatjuk le. Az alkalmazott bázi­sok előnyösen káliumkarbonát, nátriumkarbonát és hasonlók lehetnek és ezek mennyisége a sztöchio­metrikus mennyiségtől egészen a 100%-os feleslegig terjedhet, előnyösen pedig 100% feleslegben kerül­nek alkalmazásra. A rövidszénláncú alkanol aránya a vizes-alkoholos közegben egészen 100%-ig terjed­het. Az (I) általános képletnek megfelelő vegyü­leteket a (VIII) általános képletű vegyületekből kiindulva úgy kapjuk, hogy ezeket a vegyületeket ismert módon dekarboxilezzük, mégpedig oly mó­don, hogy a disavat olvadási hőmérsékleten hevít­jük vagy valamely vizes savban, így tömény sósavban, visszafolyatás közben forraljuk Egy más változat szerint a (VII) általános képletű vegyületeket közvetlenül (IV) általános képletű vegyületekké dekarboxilezhetjük úgy, hogy a (VII) általános képletű vegyületeket dimetilszulf­­oxidban víz és nátriumklorid jelenlétében 120 C° és az oldószer visszafolyatási hőmérséklete közötti hőmérsékleten melegítjük. C módszer Ennél a módszernél hagyományos módon Grig­­nard-oldatot készítünk megfelelő oldószerben, pél­dául dietiléterben vagy tetrahidrofuránban valamely fém, így magnézium, lítium és hasonló fémek, előnyösen magnézium, felhasználásával és a fémet megfelelően helyettesített (IX) általános képletű halogén-ortoxilollal, ahol X halogénatomot képvisel, reagáltatjuk. Ezt a Grignard-oldatot ezután egy (III) általános képletű aroilhalogeniddel reagáltatjuk valamely ol­dószerben, így dietiléterben vagy tetrahidrofurán­ban, a reakcióhőmérsékletet 0C° és a használt oldószer visszafolyatási hőmérséklete között választ­hatjuk, előnyösen az oldószer visszafolyatási hő­­mérsékletén van. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom