172947. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus távadó különösen hőtechnikai paraméterekhez

5 172947 6 A 44 vállperem és a 25 tartóelem közötti állandó támasztókapcsolatot 45 laprugó biztosítja, amely­nek egyik vége 46 csavar útján a 25 tartóelemhez van rögzítve, míg másik vége a nyomóerő' irányá­ban van előfeszítve és a 43 orsó hengerfelületébe bemunkált 47 beszúrásba nyúlik be. A 43 orsó tartományán 49 peremmel ellátott menetes 48 persely helyezkedik el, ahol is a 49 perem külső palástján 50 horony van kialakítva, amelybe 51 csavarrugó utolsó menete van beszo­rítva. Az 51 csavarrugó másik vége az 5 átvivőkar­ral összekötött menetes 52 persely furatában van rögzítve. Az 1. ábrán feltüntetett módon 13 fedélen rögzített 54 szerelőlapra pneumatikus 53 erősítő van felcsavarozva. A pneumatikus 53 erősítő (a raj­zon nem feltüntetett) segédlevegő-csatlakozással, valamint a pneumatikus kimenőjel csatlakozásával is el van látva. A pneumatikus 53 erősítő kimenőjelét a 22 hullámcsőmembrán belső terébe az 53 erősítőn kiképzett 55 csőcsatlakozásra felhúzott 56 cső, valamint a 23 tartóelemen kiképzett 57 csőcsat­lakozó biztosítja. Egy másik 58 cső a pneumatikus 53 erősítő vezérlőbemenetét a 33 fúvókával köti össze. A példaképpen ismertetett találmány szerinti pneumatikus távadó 59 burkolattal van ellátva, amelyben a 24 nullhelyzetbeállítóhoz való hozzá­férést biztosító 60 nyílás van kiképezve. A 60 nyílást hengeres 61 fedél takarja, amelyben a középponton kívül elhelyezett 62 furat van kiké­pezve. A 61 fedél 63 válldarabon van elrendezve, ezen elforgatható, s ily módon a 60 nyílás zárhatósága biztosított. A 13 és 14 fedelekben 64, illetve 65 zárócsava­rok vannak elhelyezve, amelyek a képződött kon­­denzátum leeresztésére, illetve a lelevegőzésre szol­gálnak, ahol is a 65 zárócsavarok 66 tűszelepekkel is el vannak látva. A csupán példaképpen ismertetett találmány szerinti nyomáskülönbség-távadó működésmódja a következő: A pneumatikus 53 erősítőt rákötjük a segéd­­levegő-csatlakozásra. Amennyiben a 9 és 9’ memb­ránokra ható érzékelendő nyomások azonosak, úgy a távadó kimenetén és egyidejűleg a 22 hullám­csőmembrán belső terében is meghatározott kezdő­értékkel jellemzett kimenőjel áll elő, amely a 34 torlófalnak a 33 fúvóka kilépőélétől mért távol­ságával változtatható. A 34 torlófal és a 33 fúvóka közötti említett távolságot oly módon változtathat­juk, hogy az 51 csavarrugót a 43 orsó forgatása útján meghatározott értékre előfeszítjük. A 35 csavar állítása révén ugyanakkor az 5 átvivőkar 4 karja és a 10 csap közötti erőzáró kapcsolat hozható létre. Az érzékelendő nagyobbik nyomást a 14 fedél­ben kiképzett 19 furaton keresztül a 9’ membránra adjuk. A kisebbik nyomást a 13 fedélben levő 18 furaton keresztül a 9 membránra továbbítjuk. A 9 és 9’ membránok a rájuk adott nyomásokat ez utóbbiakkal arányos erőkké alakítják át, amelyek a 9,9’ membránok közös tengelyvonalában a 11 középrész hossziránya mentén egymásnak ellenkező értelemben hatnak. Az eredő erőt, tehát az erők különbségét a 10 csap az 5 átvivőkarnak adja át, amely ezen eredő erők hatására forgástengelye körül meghatározott szöggel elfordul. A forgás­­tengelyt a 7 tömítőmembrán síkjának és a 8 lamellák közös síkjának metszésvonala határozza meg. Az 5 átvivőkar elfordulása következtében a 34 torlófal követi az 5 átvivőkarban elhelyezett 35 csavart, s így közeledik a 33 fúvóka kilépőéléhez. Ennek következtében a pneumatikus 53 erősítő vezérlőbemenetén, illetve a távadó kimenetén és a 22 hullámcsőmembránban is nyomásemelkedés kö­vetkezik be. A fentiek szerint az 5 átvivőkarra az utóbbi forgástengelye körül egymással ellentétes értelem­ben ható forgatónyomatékok fejtenek ki hatást, ahol is az egyik a 16 és 17 kamrákban uralkodó érzékelni kívánt nyomások különbségéből ered, míg a másik nyómatékot a 22 hullámcsőmembrán belső terében uralkodó nyomás hozza létre. A fenti forgatónyomatékok közötti egyensúlyi helyzet el­érése után a 22 hullámcsőmembránban, illetve a pneumatikus távadó kimenetén megjelenő nyomás az érzékelni kívánt nyomáskülönbséggel lesz ará­nyos. A találmány szerinti pneumatikus távadó kalib­rálása a kimenőjel kezdőértékének a meghatározása vagy valamely kapcsolódó rendszerbe történő be­illesztés céljából a 22 hullámcsőmembránnak az 5 átvivőkar forgástengelyétől mért távolságváltozta­tásával történhet. E célból először meglazítjuk a 23 tartóelem rögzítőcsavarjait, valamint a 41 menetes csapot. Ezután a 42 gyűrű és a 23 tartóelem az 5 átvivőkar irányában akadálytalanul a kívánt helyzetbe hozható és ezen helyzetében ismét rögzíthető. Amennyiben a 22 hullámcsőmembránt kisebb vagy nagyobb hatékony felületű másik hullámcső­­membránnal cseréljük fel, akkor a pneumatikus távadó működési tartományát tág határok között és nagy lépcsőkben változtathatjuk. A találmány szerinti, különösen hőtechnikai paraméterek érzékelésére alkalmas pneumatikus táv­adó egyszerű és áttekinthető felépítése mellett méréstechnikai és üzemeltetési előnyöket is nyújt, amelyekhez egyebek között rezgésekkel szembeni állékonyság és a pneumatikus kimenőjelnek külső erőhatásoktól és a külső környezeti hőmérséklettől való csupán indirekt függősége társul. Szabadalmi igénypontok: 1. Pneumatikus távadó, különösen hőtechnikai paraméterekhez, amelynél alaplap furatán átveze­tett, kétkarú emelőként kiképzett átvivőkar egy­részt az ellenőrzendő hőtechnikai paramétert érzé­kelő szerkezeti egységgel, másrészt pneumatikus erősítő bemenőjelét előállító fúvóka-torlófal-egység­­gel van kapcsolatban, a pneumatikus erősítő a távadó kimenetét képezi és bemenő-, segédlevegő- és kimenőcsatlakozással van ellátva, továbbá amely­nek a pneumatikus erősítővel pneumatikusan, az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom