172945. lajstromszámú szabadalom • Végtelenített méréshatárú mikromanométer kémiai-biokémiai vizsgálatokhoz
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 172945 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1975.1.06. (GA—1176) Nemzetközi osztályozás: GOIN 7/18, 33/02 Közzététel napja: 1978. VII. 28. Megjelent: 1979. VII. 31. dr. Gáli Dénes állatorvos, Budapest Végtelenített méréshatárt! mikromanométer kémiai-biokémiai vizsgálatokhoz 1 A találmány folyadékos manométerrel ellátott hordozható és bárhol alkalmazható vizsgáló eszköz, amely alkalmas a vizsgálati anyag és a reagens elkülönített befogadására, a két anyag szelepek segítségével történő kapcsolatbahozására, valamint az e reakcióból folyamatosan képződő gáz mennyiségének korlátlan mérésére. E tulajdonságainál fogva eredményesen alkalmazható pld. élelmiszerhigieniai ellenőrző vizsgálatok céljára, a hiányos hőkezeltség, illetőleg a nagyfokú mikróbás szennyezettség kimutatására, az ún. katalázaktivitás mérésére. Az élelmiszerhigieniai gyakorlatban jelenleg - még laboratóriumokban is - használatos „kataláz próba” végrehajtásának az a lényege, hogy kémcsőbe helyezett vizsgálati anyagra hidrogénperoxid oldatot öntenek és a folyadék felszínén néhány perc múlva megjelenő habréteg vastagságából, illetőleg a folyadékban, vagy csupán a vizsgált anyag felületén rövidesen megjelenő gázbuborékok mennyiségéből következtetnek a keresett enzim jelenlétére, mennyiségére. Könnyen belátható, hogy az így kapott eredmény a becslés szintjén mozog, s különösen a habzásértékelés vonatkozásában megtévesztő, félrevezető is lehet. Ismeretes ugyanis, hogy a gázok folyadékokban való felszabadulása, jelenléte a habképződésnek csak egyik szükséges, de nem elégséges feltétele. A habképződéshez szükséges egyéb feltételek megléte, vagy hiánya az említett próba eredményét a 2 képződő gáz mennyiségétől többé-kevésbé függetlenítheti. A habzást egyébként gátolni is lehet, s ilyen gátló tényezők a természetben spontán is előfordulhatnak, (pld. az élelmiszerek vegyhatá- 5 sának savanyú irányba való eltolódása.) Másrészt viszont lúgos közegben aránylag kevés gáz jelenléte is intenzív habzást okoz. Megemlítem, hogy e jelenségek ismeretében a katalázaktivitás mérése kapcsán meglehetős biztonsággal lehet a vizsgált 10 anyag vegyhatására következtetni. Gázképződéssel járó folyamatok „terepen”, vagy bárhol történő vizsgálatára szerkesztett és a 150 379 [G 0,1 n 7/14 (1963)] lajstromszámú szabadalmi leírásban ismertetett eszköz (és eljárás) 15 az első olyan kisméretű, hordozható vizsgáló szerkezet, amely a katalázaktivitást nem becsléssel, hanem a felszabaduló gázok térfogatának mérésével állapítja meg. Az eszköz lényegét tekintve egy kapilláris mérőcsővel ellátott edényből, s abba 20 nyíló két vagy több „vakvégű” tartályból áll. Utóbbiakba lefelé fordított helyzetben (a kapilláris mérőcső eltávolítása után) a folyékony reagens és az ugyancsak folyékony vizsgálati anyag a központi edényen keresztül beönthetők. Az így megtöltött 25 és a mérőcsővel ismét lezárt eszközt 180°-ban átfordítva, a folyadékok a tartályokból a központi edénybe folynak és ott elkeverednek. Gázképződés esetén a gáz a tartályokban gyűlik össze és az edényben levő folyékony reagens-vizsgálati anyag- 30 keveréket arányosan a most már lefelé mutató 172945
