172942. lajstromszámú szabadalom • Gyujtókészülék gázlámpákhoz
9 172942 10 a főszelep nyitásával járó forgásértelméhez viszonyítva a hátsó vég. A 122 szalag másik vége viszonylag nagyobb méretű és 124 ütköző elemet alkot, amely a 116 ütőelemet hordozó 112 ütőtest ütköző elemeként kialakított 120 nyúlványával működik együtt. így, amikor a 94 szabályozó emeltyű a főszelep nyitását kiváltó értelemben fordul el, az engedékeny 122 szalag 124 ütköző eleme érintkezik a 112 ütőtest 120 nyúlványával és ezt a 118 spirálrugó ellenében elfordítja, aminek következtében a 116 ütőelem elválik a piezo-villamos 104 szikragenerátor 119 ütődudorától. A 32 tartótest kerületi falán belül a 98 bemélyedésnek megfelelően 126 rámpa van rögzítve, amely úgy van elhelyezve, hogy a 94 szabályozó emeltyűnek a főszelep nyitásával járó elmozdulásakor érintkezésbe kerül a 122 szalag 124 ütköző elemével. A 122 szalag kapcsolódik a 126 rámpával és e kapcsolódás következtében fölfelé mindaddig deformálódik, amíg a 122 szalag 124 ütköző eleme el nem válik a 112 ütőtest 120 nyúlványától és ezzel lehetővé nem teszi, hogy a 112 ütőtest a 118 spirálrugó hatása alatt kiindulási helyzetébe térjen vissza. Amikor ennek során a 116 ütőelem a 119 ütődudomak ütközik, a 106 és 108 elektródák között szikra sül ki. Minthogy a szikra kisülésének egybe kell esnie a segédégő 86 fúvókából távozó gáz kiömlésével, a 86 fúvóka a 80, 84 segédszelep nyitását szabályozó elemmel van ellátva. Ez az elem 128 kar, amely a 94 szabályozó emeltyű forgástengelyéhez viszonyítva radiálisán elhelyezkedő tengely körül van forgathatóan ágyazva. A 128 kar a 32 tartótesten rögzített 130 konzolban van elfordíhatóan elrendezve. Kétágú 132 villás vége van, amely a segédégő 82 csövének 134 gallérjával kapcsolódik, mégpedig úgy, hogy a 128 kar lefelé irányuló elmozdulása a 82 csövet lefelé meneszti és ezzel a 80, 84 segédszelepet nyílja. A 128 kar ilyen lefelé irányuló elmozdulásának kiváltása végett e karnak rézsútos 136 rámpafelülete van, amely ezzel együttműködő 138 rámpafelülettel kapcsolódik. Utóbbi a 94 szabályozó emeltyűn kialakított 140 fül alsó élén van kiképezve. A 140 fiil úgy van elhelyezve, hogy a rajta kialakított 138 rámpafelület kapcsolódik a 128 kar 136 rámpafelületével és a 81 rugó ellenében a 128 kart és így a 82 csövet lefelé meneszti, amint a 94 szabályozó emeltyű a főszelep teljes nyitásának megfelelő helyzete felé közeledik és a sugárirányú 102 fal közvetlen közelébe ér, abban a pillanatban vagy közvetlenül e pillanat előtt, amikor a 106 és 108 elektródák között szikra ugrik át. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a 94 szabályozó emeltyűt a 96 fül útján félkézzel lehet elfordítani. Evégből a 32 tartótest kerületi fala további 142 bemélyedéssel van ellátva. Amint az S. ábrán látható, a jobbkéz hüvelykujjával a 142 bemélyedésbe nyúlva és ugyanennek a kéznek mutatóujjával a 96 fület nyomva a 94 szabályozó emeltyűt a főszelep teljes nyitásának megfelelő értelemben a teljesen zárt helyzetből a teljesen nyitott helyzetbe könnyen elállíthatjuk. Ehhez mindössze arra van szükség, hogy a jobbkéz hüvelykujját és mutatóujját egyidejűleg mozgassuk. Balkezes személy ugyanezt a műveletet elvégezheti, ha balkezének mutatóujját a 142 bemélyedésbe helyezi és balkezének hüvelykujjával a 96 fület nyomja. A gyújtókészülék ábrázolt példakénti kiviteli alakjának működésmódját a 6-10. ábrák alapján ismertetjük. A gyújtókészülék eredetileg nyugalmi helyzetben van, amelyet a különféle rugók előfeszített állapota folytán foglal el. E kiindulási helyzetben a főszelep zárva van (a 96 fül és a 100 falnak ütközik vagy ennek közvetlen közelében van), a 116 ütőelem pedig a piezo-villamos 104 szikragenerátor 119 ütődudorának fekszik. E nyugalmi helyzetben a segédszelep zárva van, mert az elfordíthatóan ágyazott 128 kar nem kapcsolódik a 140 füllel, amely a 4. ábrán látható módon a 128 kartól közzel van elválasztva. A lámpa gyújtása végett ujjainkat az 5. ábrán látható módon a bemélyedésekbe helyezzük és a 96 fület (az 5. ábrán) balra nyomjuk. Ezzel a 94 szabályozó emeltyűt (fölülről tekintve) az óramutató járásával azonos értelemben elfordítjuk. Ekkor az engedékeny 122 szalag 124 ütköző eleme úgy mozdul el, hogy kapcsolódik a 112 ütőtest 120 nyúlványával. E helyzetben a gyújtókészülék alkatrészei a 6. ábrán látható helyzetben vannak. Amint a 94 szabályozó emeltyűt ugyanebben az értelemben tovább elfordítjuk, a 26, 28 főszelep fokozatosan nyílik és az ívelt engedékeny 122 szalag 124 ütköző eleme kapcsolódik a 126 rámpával (8. ábra), a 122 szalag maga pedig eközben fölfelé fokozatosan deformálódik. Ugyanekkor a 112 ütőtest is a 94 szabályozó emeltyűvel azonos forgásértelemben fordul el, minthogy az ívelt 122 szalag 124 ütköző eleme kapcsolódik a 112 ütőtestből kiálló 120 nyúlvánnyal, úgyhogy a 122 ütőtest fokozatosan eltávolodik a piezo-villamos 104 szikragenerátor 119 ütődudorától. Ebben a közbenső helyzetben a gyújtókészülék alkatrészei a 7. ábrán vannak föltüntetve. Amikor a 124 ütköző elem a 126 rámpa mentén egy bizonyos helyre ér, elválik a 120 nyúlványtól, a 112 ütőtest pedig fölszabadul és a 118 spirálrugó hatása alatt kiindulási helyzetébe pattan vissza, amikor is a 116 ütőelem élesen nekivágódik a 119 ütődudomak, amivel a piezo-villamos 104 szikragenerátor 106 és 108 elektródája között szikrát gerjeszt. Ez az üzemi helyzet, amelyet a 9. és 10. ábrán láthatunk, a főszelep teljes nyitásával lényegében egyidejűleg következik be. Eközben a 140 fül 138 rámpafelülete kapcsolódott az elfordíthatóan ágyazott 128 kar 136 lámpafelületével, amivel kiváltotta a 128 kar és ezzel a 82 cső lefelé irányuló eltolódását, úgyhogy a 80, 84 segédszelep a 81 rugó hatásával szemben nyílik. A segédégő 86 fúvókája tehát 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
