172941. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített 1-szulfonil-benzimidazolok előállítására
11 17:941 3)-furán-szulfonil-klorid előállítását Arcoria és munkatársai: J. Org. Chem. 39, 1689 és 3595 (1974) írják le. A 2-tiazol-szulfonil-klorid, a 2-tiadiazol-szulfonil-klorid, a 2-metil-5-tiadiazol-szulfonil-klorid és a 2-metil-airáno-5-tiadiazol-szulfonil-klorid előál- 5 lítható a 2-tiazoltiol, 2-tiadiazoltiol, 2-metil-5-tiadiazoltiol, illetve a 2-metil-amino-5-tiadiazoltiol tiolcsoportjának vizes közegben brómmal vagy klórral végzett oxidálásával. Más Ci-C5 alkil- és C3-C7 cikloalkil-szulfonil-kloridok előállíthatók a megfe- lú lelő alkiltiolok klórozásával, vagy a megfelelő karbinolokból kénsavval előállított nátrium-alkil-szulfonátok és szulfuril-klorid reakciójával. Az N,N-dialkil-szulfamoil-kloridok előállíthatók Bindely és munkatársai: J. Am. Chem. Soc. 61, 3250 15 (1939) szerint, szekunder amin és szulfuril-klorid reakciójával. Más változat szerint, ezek a vegyületek előállíthatók az R4RSN—Cl általános képletű klóramin-vegyületek és kén-dioxid reakciójával -5 C° és 30 C° közötti hőmérsékleten. A klór- 20 amin-vegyületek előállíthatok a megfelelő szekunder aminok és antimon-pentaklorid, nátrium-hipoklorit, vagy szulfuril-klorid reakciójával. A benzimidazol-vegyületekkel reagáltatható szulfonil-klorid további szemléltetésére a következők 25 szolgálnak: etil-, propil-, izopropil-, butil-, izobutil-, szek-butil-, terc-butil-, amil-, izoamil-, szek-izoamil-, és terc-amilszulfonil-klorid. Más, alkalmazható szulfamoil-kloridok a következők: a dietil-, dipropil-, N-metil-N-etil-, N-metil- 30 -N-propil-, N-etil-N-propil-, N-metil-N-izopropil-, N-etil-N-izopropil-, N-propil-N-izopropil-, diizopropil-, pirrolidino-, piperidino- és a morfolino-szulfamoil-klorid. A nómenklatúrával összefüggésben, a szulfonil- 35 -benzimidazol-vegyületeket mint szulfonil-származékokat nevezzük meg. így például a dimetil-szulfamoil-klorid és a 2-amino-5-benzimidazol-karbonsav-etilészter reakciótermékét inkább 1-dimetil-amino-szulfonil-2-amino-5(6)-benzimidazol-karbonsav-etil- 40 észternek nevezzük, mint l-dimetil-szulfamoil-2-amino-5(6)-benzimidazol-karbonsav-e\ilészternek. Az I általános képletű vegyületeket a következő módon teszteljük: 45 Tesztelési módszerek Afrikai kabócamajom vesesejteket (BSC-1) vagy Hela-sejteket (5—3) 25 ml-es Falcon edényben 37 C° hőmérsékleten, 199 sz. közegben, 5% inaktivált fötális borjűszérummal (FBS), penicillinnel (150egység Imi) és sztreptomicinnel (150íig/ml) szaporítunk. Miután összefüggően egy réteg kialakult, a felső tenyésztő-közeget eltávolítjuk, és mindegyik edénybe 0,3 ml megfelelő hígítású vírusoldatot (echovírus, Mengo-vírus, Coxsackie-vírus, poliovirus, vagy rhinovírus) adunk. Felszívódás után, 1 óra hosszat szobahőmérsékleten tartva, a vírussal fertőzött sejt-lemezt lefedjük egy, FBS-el, penicillinnel és sztreptomicinnel készített, 1 rész 1%-os ionagart Nr. 2. és 1 rész kétszeres erősségű 199 sz. közeget tartalmazó táptalajjal, melyek 100, 50, 25, 12, 6 3 és 0 mikrogramm/ml (/ag/ml) koncentrációban tesztvegyületet tartalmaznak. A tesztvegyületet nem tartalmazó edény a vizsgálat kontrollja. A szulfonil-benzimidazol-vegyületek törzsoldatait dimetil-szulfoxidban 104 jug/ml koncentrációban készítjük el. Az edényeket poliovírusra, Coxsackie-vírusra, echovírusra és Mengo-vírusra 37 C° hőmérsékleten 72 óra hosszat, és rhinovírusra 32 C° hőmérsékleten 120 óra hosszat inkubáljuk. Azokon a felületeken, ahol vírussal fertőztünk és sejtek szaporodnak, folt látszik. Mindegyik edényhez 10%-os formalin-oldatot és 2%-os nátrium-acetátot adunk, hogy a vírust inaktiváljuk és a sejtlemezt az edény felületéhez fixáljuk. A vírusfoltokat, a kiterjedésüktől függetlenül, a környező sejtfelület kristályibolyával való színezése után kiszámítjuk. A folt értékeit a kontroll értékeihez viszonyítjuk, mindegyik tesztvegyület koncentrációjánál. A tesztvegyület aktivitását a folt százalékos csökkenésével, vagy százalékos gátlásával fejezzük ki. Másképpen, a tesztvegyület azon koncentrációját, mely a folt képződését 50%-kal gátolja, az aktivitás mérésére használjuk. Az 50%-os gátlást I50 jellel jelöljük. A teszteredményeket poliovirus I típus gátlásában fejezzük ki, mivel ez könnyen szaporodik, és megegyező teszteredményeket ad. Következésképp, az előnyös vegyületek aktivitása bizonyítja a más víruskultúrákkal szembeni aktivitást. Például, az 1 -dimetil-amino-szulfonil-2-amino-6-benzimidazol-karbonsav-etilészter 3,0/ig/rrú koncentrációban gátolja a Coxsackie-vírus (A9, A21, B5), echovírus (1-4 törzs), Mengo-vírus, rhinovírus (25 törzs) és a poliovirus (I, II, III típus) fejlődését. A különböző szulfonil-benzimidazol-vegyületek teszteredményeit a következő, I. táblázatban foglaljuk össze. I. Táblázat Százalékos foltcsökkenés (poliovirus I) Vegyület-koncentráció /rg/ml R‘ R2 R3 100 50 25 12 6 3 1,5 0,75 Me2NH 6—COj Et 64 0 0 0 0 Me2N-ch3 6—COjEt 90 80 50 22 0 Me2N-nh2 5—COjEt 100 98 72 37 25 0 6
