172935. lajstromszámú szabadalom • Eljárás furánkarbonil-anilidinek előállítására és ilyen vegyületeket tartalmazó mikrobicid és növénynövekedést szabályozó szerek

3 172935 4 Meglepő módon azt találtuk, hogy az (I) általános képletnek megfelelő, az eddigiektől eltérő szerkezetű vegyületek egy a gyakorlati felhaszná­lásra nagyon kedvező mikrobicid-spektrummal ren­delkeznek a haszonnövények védelmében. E ha­szonnövények közül példaképpen a gabonaféléket, kukoricát, rizst, zöldségféléket, cukorrépát, szóját, földimogyorót, gyümölcsfákat, dísznövényeket, mindenekelőtt azonban a szőlőt, komlót, uborka­féléket (uborka, tök, dinnye) és a burgonyaféléket, például burgonya, továbbá a dohányt és a paradi­csomot, valamint a banán-, kakaó- és a természetes kaucsuk-növényeket említjük meg. Ezekkel a hatóanyagokkal a növényeken vagy a növényrészeken (gyümölcsök, virágok, lombozat, szárak, gumók, gyökerek) és hasonló növénykul­túrákon tenyésző gombák fejlődésükben gátolhatok vagy teljesen elpusztíthatok, mimellett a később növekvő növényrészek is mentesek lesznek ilyenféle gombák káros hatásától. A hatóanyagok a követ­kező osztályokhoz tartozó fitopatogén gombák ellen hatásosak: Ascomycetes (például Erysip­­haceae), Basidiomycetes, így mindenekelőtt a rozs­dagombák, Fungi imperfecti, különösen pedig a Phycomycetes osztályhoz tartozó Oomycetes, pél­dául a Phytophthora, Peronospora, Pseudoperonos­­pora (lisztharmat), Pythium vagy a Plasmopara. Az (I) általános képlettel leírható vegyületek ezenfelül szisztemikusan is hatnak. Ezek a vegyületek továbbá csávázószerekként is használhatók vetőmagvak (termések, gumók, ma­gok) és növénydugványok megvédésére gombafer­tőzések ellen, de alkalmazhatók a talajban élő fitopatogén gombák irtására is. Előnyös mikrobicid hatással rendelkeznek azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyek kép­letében Rí metil-csoportot jelent, R2 az amino­­-csoporthoz mérten orto-helyzetben van és metil-, illetve etil-csoportot vagy klóratomot jelent, —X—R3 jelentése CH3 csoport, míg R4, Rs, R6 és I-CH-COOR’ R’ a megadott jelentésű. Ezeket a vegyületeket a továbbiakban (la) képlettel jelöljük, illetve vegyület-csoportnak nevezzük. Az (la) vegyület-csoport vegyületei közül külö­nösen azokat a származékokat kell kiemelnünk, ahol R4 metil-csoporttal helyettesített, előnyösen azonban helyettesítetlen 2-furanilgyököt képvisel. Ez utóbbi csoport vegyületei közül különösen azok a származékok rendelkeznek jelentős mikro­bicid hatással, ahol az — X—R3 a-propionsavmetil­­észter-csoportot jelent és ahol az R1( R2 R5 és Re szubsztituensek szénatomjainak az összege a 4 értéket nem lépi túl, például a 2,3,5,6-tetrametil­­anilin-, a 2,6-dimetil-3-etilanilin- vagy a 2,6-dimetil­­anilin-származékok, valamint olyan 2,6-dimetil­­anilin-származékok, amelyek a fenilgyűrűn még egy Rs vagy R6 harmadik helyettesítőt tartalmaznak. Az (la) vegyület-csoporton belül további értékes mikrobicid hatású vegyületek azok, ahol R4 adott esetben egy vagy két metil-csoporttal helyettesített 3-furanilgyököt képvisel. Az (la) vegyület-csoport származékai közül to­vábbá azokat a vegyületeket említjük meg, mint kedvező mikrobicid hatású anyagok, amelyek álta­lános képletében R4 egy 2-tienil-csoportot jelent. Egy további, növénynovekedésszabályozás szem­pontjából előnyös, (I) általános képletnek meg­felelő vegyület-csoportot alkotnak azok a vegyü­letek, amelyek általános képletében Rí metil- vagy etil-csoport, R2 az amino-csoporthoz viszonyítva orto-helyzetben van és metil- vagy etil-csoportot, illetve klóratomot jelent, —X-R3 egy -CH2-CON(R”)(R”’) csoportot képvisel, míg R4, Rs, Ró! R ®s R’” jelentése az előzőekben megadottakkal egyezik. Növénynövekedés-szabályozáson elsősorban a ter­mészetes növénynövekedés csökkentő szabályozását kell érteni, így különösen a növénynagyság kívánt mértékű csökkentését, főképpen pedig a növekedés­magasság befolyásolását. Ez a növekedéscsökkentő hatás egysziklevelű és kétsziklevelű növényeken, különösen fűféléken, gabonaféléken, szóján és dísz­növényeken észlelhető. Az (I) általános képletű vegyületeket a talál­mány értelmében úgy állítjuk elő, hogy valamely (II) általános képletű vegyületei egy (III) általános képletű karbonsavval vagy annak savhalogenidjével, savanhidridjével vagy észterével, egyes esetekben annak valamely savamidjávai (átamidálás) reagá'ltat­­unk. Egy másik találmány szerinti módszer az (I) általános képletű vegyületek előállítására abban áll, hogy valamely (IV) általános képletű acilanilidet butü-lítiummal vagy Na-hidriddel a megfelelő alkáli­sóvá alakítunk, amelyet azután egy (V) általános képletű vegyülettel a kívánt végtermékké alakítunk, vagy valamely (IV) általános képletű acilanilidet egy (V) általános képletű vegyülettel valamely alkálikarbonát (így nátriumkarbonát vagy kálium­karbonát) mint protonakceptor jelenlétében, elő­nyösen katalitikus mennyiségű alkálijodid (így ká­­liumjodid) hozzáadása mellett reagáltatunk és így a kívánt végterméket kapjuk. A (II), (III), (IV) és (V) általános képletekben szereplő Ri-R6 és X szubsztituensek az (I) általános képletnél megadottakat jelentik, míg „Hal” halogénatomot, előnyösen klór- vagy bróm­­atomot, vagy valamely könnyen lehasítható gyököt képvisel. „Savhalogenid” megjelölésen előnyösen savkloridot vagy savbromidot értünk. A reakciót valamely, a reakcióban résztvevő anyagokkal szemben közömbös oldó vagy hígító­szerben vagy ilyen szer jelenléte nélkül vitelezzük ki. Oldó- vagy hígítószerekként a következő anya­gok jönnek számításba: alifás vagy aromás szénhid­rogének, így benzol, toluol, xüolok, petroléter, halogénezett szénhidrogének, így klórbenzol, meti­­lénklorid, etilénklorid, kloroform, éterek és éter­­szerű vegyületek, így dialkiléterek, dioxán, tetra­­hidrofurán, nitrilek, így acetonitril, N,N-dialkiiezett amidok, így dimetilformamid, vízmentes ecetsav, dimetilszulfoxid, ketonok, így metiletilketon és ilyen oldószerek egymással alkotott elegyei. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom