172926. lajstromszámú szabadalom • Fehér pigmenteket vagy fehér töltőanyagokat tartalmazó légbuborék-tartalmú lakkok

7 172962 1. táblázat folytatása 8 lepényt 40C°-on vákuumban 8 óra hosszat szárít­juk. A kiindulási anyagból és a végtermékből op­tikai módszerrel részecskenagyságelemzést végzünk. Az eredményeket a 2. táblázatban részletezzük: 2. táblázat Dzv#im Eloszlási spektrum logaritmikus értéke Kiindulóanyag 0,181 1,40 Végtermék 0,153 1,40 A bevonati rendszer és a lakk összetétele a 2. példával analóg. A kapott légbuborék-tartalmú lakk szóróképességét és fedőképességét az 1. táblázatban ismertetjük. 4. példa Szokásos titándioxidpigmentet tartalmazó légbuborék-tartalmú lakk A lakk előállításánál a 2. példával azonos pig­mentet alkalmazunk. A bevonati rendszer össze­tétele az 1. példával azonos. A lakkfelhordásnál az alábbi rendszert alkalmazzuk: 1,5% pigmenttérfogat koncentrációnál: 52 g paszta+25 g vegyvizsgáló benzin és könnyűbenzin 1 :1 arányú elegye 6,5% pigmenttérfogat koncentrációnál: 55 g paszta+25 g vegyvizsgáló benzin és könnyűbenzin 1 :1 arányú elegye. A kapott eredményeket az 1. táblázatban rész­letezzük. 5, példa A találmány szerinti titándioxid pigmentet tartalmazó légbuborék-tartalmú lakk A 3. példa szerinti finomrészecskés rutilpigmen­­tet és a 4. példa szerinti bevonat és lakkösszetételt alkalmazzuk. Az eredményeket az 1. táblázatban ismertetjük. 1. táblázat Szóró- Fedő-Bevonati rendszer képesség képesség mm'1 m2/l szilárd 1. példa 12,8 1,4 2. példa pigmenttérfogat­koncentráció (PTK) 1,5 9,2 1,2 6,5 49,7 5,8 PTK 1,5 7,3 1,0 PTK 6,5 46,7 5,3 Szóró- Fedő-Bevonati rendszer képesség képesség mm'1 m2/l szilárd 4. példa PTK 1,5 20,8 2,3 PTK 6,5 100,7 10,5 5. példa PTK 1,5 36,3 4,0 PTK 6,5 129,0 13,9 6. példa PTK 6,5 24,3 3,0 7. példa PTK 6,5 30,6 3,8 Az 1. táblázat adataiból arra lehet következ­tetni, hogy a találmány szerinti finomrészecskés rutilpigmentet tartalmazó légbuborék-tartalmú lakk (5. példa) a hagyományos rutilpigmentet tartalmazó lakkhoz képest (4. példa) 6,5% pigmenttérfogat­­koncentrációnál körülbelül 30%-kal nagyobb op­tikai teljesítményt 1,5% pigmenttérfogat-koncent­­rációnál pedig kereken 70%-kal nagyobb optikai teljesítményt nyújt. A szokásos összetételű lég­­buborékmentes bevonati rendszereknél a finomabb részecskékből álló rutilpigment szóró- és fedőképes­sége a várakozásnak megfelelően gyengébb (v.ö. 2. és 3. példa). 6. példa Szokásos töltőanyagot tartalmazó légbuborék-tartalmú lakk Szokásos bevonati rendszereknél optimális ré­szecskenagyságú töltőanyagot (2,40 ßm átlagos ré­szecskenagyságú kalcit) 6,5% pigmenttérfogat­­-koncentráció mellett klórkaucsuk-alapú légbuborék­­-tartalmú lakkba az alábbi receptúra szerint bedol­gozzunk: 25.0 g klórkaucsuk (átlagos mólsúly 185 000) 100,0 g kloroform 20.0 g könnyűbenzin 3,5 g kalcit A bedörzsölt 3 óra hosszat golyós lengőmalom­ban végezzük. Az eredményeket az előbbi 1. táblázat tartal­mazza. 7. példa A találmány szerinti töltőanyagot tartalmazó légbuborék-tartalmú lakk A 6. példa szerinti összetétel mellett találmány szerinti töltőanyagot (1,5 /im átlagos részecskenagy­ságú kalcit) alkalmazunk. Az eredményeket az 1. táblázatban foglaljuk össze. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom