172913. lajstromszámú szabadalom • Villamos csatlakozó nyomtatott áramköri lapok, előnyösen modulkártyák fogadására és villamos csatlakoztatására
3 172913 4 A találmány feladata olyan villamos csatlakozó létrehozása, amely egyszerű és olcsó kiképzéssel lehetővé teszi nyomtatott áramköri lapok érintkezősávjainak egy- vagy kétoldalas csatlakoztatását. Felismertük, hogy a hagyományos kiképzésű csatlakozóknál az érintkeztetési funkciót különválaszthatjuk az érintkezéshez szükséges nyomás biztosításának funkciójától. Ha ez utóbbi feladatot nem az érintkező rugalmas kiképzésével, hanem a csatlakozó test rugalmas kialakításával oldjuk meg, akkor az érintkező szerkezeti kiképzése és térfogata lényegesen leegyszerűsödik, ugyanakkor a műanyagból készített csatlakozó test mérete ezáltal nem növekszik meg. A találmány tárgya tehát villamos csatlakozó nyomtatott áramköri lapok, előnyösen modulkártyák fogadására és villamos csatlakoztatására, amelynek hőálló rugalmas műanyagból kiképzett csatlakozó teste van, a csatlakozó test alsó részéből kétoldalt egy-egy oldalsó rész nyúlik ki, amelyek között a modulkártyát fogadó rés keletkezik, a résnek legalább az egyik oldalán érintkezők helyezkednek el, amelyek a csatlakozó test alsó részén keresztül vannak vezetve és az alsó részen kinyúlva az érintkezők kivezetőit képezik, ahol a találmány szerint a csatlakozó test oldalsó részeit egymástól elkülönített érintkezőtartó szelvényekből álló két szemközti szelvénysor képezi és minden érintkező egy-egy szelvénnyel van társítva. Az érintkezők a hozzájuk tartozó szelvények járataiban alakzáró kötéssel vannak rögzítve, és a résben elhelyezett érintkezési szakaszuk a hozzájuk tartozó szelvények belső falának támaszkodik. Ez az érintkezési szakasz a rés felső tartományában helyezkedik el. Az érintkezőtartó szelvényeknek ferdén vagy ívelten a réstől kifelé és felfelé távolodó bevezető szakasza van. Az érintkezők érintkezési felületeinél mérve a rés szélessége kisebb a csatlakoztatandó lap szélességénél. Az érintkezőtartó szelvények a csatlakozó test alsó részéből oszlopszerűen nyúlnak ki, és az érintkezési felületre gyakorolt oldalirányú feszítőerő hatására rugalmasan hátrabillennek. Az érintkezőtartó szelvények egykarú emelőként hatnak, és az érintkezési nyomást rugalmas deformációjuk biztosítja. Az érintkezők ezt a nyomást közvetítik a csatlakoztatott lap részére, de rugalmas alakváltoztatásnak nincsenek kitéve. Annak következtében, hogy minden érintkezőt egy-egy különálló érintkezőtartó szelvény feszít a csatlakoztatott lap irányába, a szelvények hatásukat egymástól függetlenül fejtik ki. A találmány szerinti csatlakozó egy előnyös kiviteli alakjánál az érintkezők huzalból vannak kiképezve, és a huzalok felületén az érintkezést elősegítő bevonat van kiképezve. A találmány szerinti csatlakozó egy további előnyös kiviteli alakjánál minden érintkezőtartó szelvény felső részén középen bevágás, és ez alatt egy átmenő furat van kiképezve, a bevágás alja a szelvény ferde bevezető szakasza alatt helyezkedik el, és az érintkező a csatlakozó test alsó része és az átmenő furat közötti szakaszon a hozzátartozó érintkezőtartó szelvény külső oldala mentén húzódik, az átmenő furaton keresztül van vezetve, a belső érintkezési szakasz felett a bevágásban helyezkedik el és felső vége a szelvény külső részéhez van visszahajlítva. Az érintkezőtartó szelvények a két szemközti szelvénysorban előnyösen egymástól eltoltan helyezkednek el, olyan módon, hogy minden szelvény a másik szelvénysor két szomszédos szemközti szelvénye között levő közzel van átellenes helyzetben. A találmány szerinti csatlakozó egy másik előnyös kiviteli alakjánál a csatlakozó test alsó részén a szelvények középvonalának megfelelő helyeken huzalbevezető mélyedések és ezekkel egybenyíló furatok vannak kiképezve, és az érintkezők kivezető részei ezeken a furatokon vannak keresztülvezetve. A találmány szerinti csatlakozó egy további célszerű kiviteli alakjánál a csatlakozó testnek a csatlakoztatott modulkártya széleit vezető bordázata van. A találmány szerinti villamos csatlakozót kiviteli példák kapcsán, a rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon az, 1. ábra a találmány szerinti csatlakozó első kiviteli alakjának elölnézete, az 1. a) ábra az 1. ábrán vázolt I—I vonal mentén vett metszet, a 2. ábra az 1. ábrán vázolt csatlakozó felülnézete, a 3. ábra a találmány szerinti csatlakozó második kiviteli alakjának elölnézete, a 3. a) ábra a 3. ábrán vázolt csatlakozó oldalnézete, és a 4. ábra a 3. ábrán vázolt csatlakozó felülnézete. A találmány szerinti villamos csatlakozó első kiviteli alakjának rugalmas műanyagból, például polycarbonátból vagy makrolonból kiképzett 1 csatlakozó teste, lényegében téglatest alakú 6 alsó részből és ahhoz képest oldalt felfelé kinyúló 7 oldalsó részekből áll. A 7 oldalsó részeket egymással szemközt elrendezett két szelvénysor képezi. A szelvénysorok egymástól elválasztott 4 érintkezőtartó szelvényekből állnak. A 4 érintkezőtartó szelvények az 1 csatlakozó test többi részével csak alul vannak összekötve, és a 6 alsó részből oszlopszerűen kinyúlnak. A 4 érintkezőtartó szelvények 12 belső fala lényegében függőleges helyzetű, és az egy szelvénysorhoz tartozó 4 érintkezőtartó szelvények 12 belső falai közös síkban helyezkednek el. Az így kialakuló két egymással szemközti sík 5 rést határoz meg. Az 5 rés az 1 csatlakozó testen középen végighúzódik. Működés közben a csatlakoztatandó nyomtatott áramköri lap vagy modulkártya az 5 résbe csúszik és széle annak aljához ütközik. Minden 4 érintkezőtartó szelvénynek ferdén vagy ívelten felfelé és kifelé bővülő 8 bevezető szakasza van, amelyek együttesen elősegítik az áramköri lap bevezetését. A találmány szerinti csatlakozó 2 érintkezőit egyszerű körkeresztmetszetű rézhuzalok képezik, amelyek felületén az érintkezéshez szükséges bevonat, például passzíváit ezüstbevonat vagy ónbevonat van. A 2 érintkezők az l.a) és 3.a) ábrákon 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
